Pozíciós rangsor – NFC West – védelem

A csoport támadósorairól már megalkottuk a véleményünket, egészen pontosan katonadani mondott ebben a tekintetben ítéletet a csapatokról. Hajtás után pedig a védelmek kerülnek terítékre.

Az értékelési sorrendet tszajko kollégához hasonlóan alakítottam. De hogy ne kelljen visszakattintani ezért álljon itt is az elv. Minden posztnál a legmagasabban rangsorolt csapat könyvelheti el a maximális 4 pontot, a második helyen lévő 3-at, a harmadikon lévő 2-t és az utolsó helyzett 1-et. Hogy jobban kijöjjenek a különbségek a csapatok közt, nem 1-szeres, hanem 1,5-szörös súlyozással szerepelnek a végelszámolásban ezek az értékek. A passrushereknél pedig 2-szeres szorzóval számoltam. Ezek után pedig induljon a móka.

Belső falemberek (3-4 NT, DE, illetve 4-3 DT)

Nyilván ha a NFC West és védelmek, akkor mindenkinek a Legion of Boom jut eszébe, meg hogy a Seahawks D a legjobb, nem csak a csoportban hanem az egész ligában is. Ez igaz is lehet, hiszen minden kétséget kizáróan a top 3 védelem közé sorolhatók, a passz elleni védekezés pedig a legjobb a ligában. Azonban ha jobban a dolgok (posztok) mélyére nézünk, akkor tapasztalhatjuk, hogy nem minden téren a legjobb a seattle-i defense. Itt van például rögtön a belső falemberek sora. A Seahawks és a Rams 4-3-as sémát használ, míg a csoport másik két tagja 3-4-eset. Az év újonc védője, valamint Fairley érkezésével a St. Louis belső fala még hatékonyabb lesz, mint tavaly volt, és a töltelékemberek, akik a helyükön kaphatnak szerepet sem rosszabbak az átlagnál, Ifedi pedig újoncként akár nagyot is durranthat, ha a körülmények úgy adódnak. Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon a Cardinals vagy a 49ers belső fala lehet-e a jobb, de hiába Calais Campbell jelenléte a jobboldalon a Cardinalsban, nálam a San Francisco belső hármasa Dockettel és Dorseyval magasabb szintet képvisel, még ha csak egy paraszthajszálnyival is. A Seahawks futás elleni védekezése tavaly a harmadik legjobb volt az alapszakaszban, de nem a belső kettősnek köszönhetően, a Mebane-McDaniel duó kicsit visszafogottabb teljesítményt nyújtott. A kiváló eredményt inkább a DE-knek és a LB-sornak köszönhetik, de erről majd később.

Passzsietettők (3-4 OLB, 4-3 DE)

Nem véletlen az sem, hogy a tavalyi szezonban a legtöbb sacket a csoportból a Rams szerezte. A már előbb megénekelt belső falemberek remek teljesítménye mellett a Quinn-Long kettősnek köszönhetően a DE-sor is hozzátette a magáét a kosok védekezéséhez, ami hozzásegítette őket nem csak a legtöbb sackhez, hanem ugyanannyi interceptionhöz, mint amennyit a Seahawks szerzett (bár nem ők a csoport ballhawkjai, ugyanis a Cardinals tavaly 18-at szerzett) Ahogy írtam a belső falemberknél, a Seattle a jó line of scrimmage uralkodását inkább a defensive endjei határozták meg, Bennett és Avril összesen 15 sacket gyűjtöttek be. A 49ersnél megelőlegzem bizalmam, hogy Aldon Smith idén nem fog semmiféle hülyeséget csinálni, így kerülhették el csupán a kategória utolsó helyét.

Linebackerek (3-4 ILB, 4-3 WLB, MLB, SLB)

A Seahawks első helye nem meglepő, messze a legjobb LB-sort tudhatják magukénak. Azon sem kellett sokat gondolkodni, hogy a Rams LB-sora a leggyengébb, hiába jött a friss bajnok Akeem Ayers, nem akkora spíler, hogy egy-kettőre elitté alakítsa ezt az egységet. A 49ers sokat gyengült ezen a poszton Patrick Willis sejthető és Chris Borland váratlan visszavonulásával, azonban még így is jobbnak gondolom őket, mint a Cardinals sorát. Daryl Washington ugyan visszatérhet egyéves eltiltásából, de a 49ersben még Bowman ott van. Mivel nélkülük ez a két egység hasonló erőt képvisel, így csupán az döntött, hogy Bowmant alkalmasabbnak látom arra, hogy összerázza ezt a meggyengült védelmet, így az ő vezérletével ez a 49ers LB-sor tisztességesen működhet továbbra is, igaz nem úgy, ahogy az elmúlt években hozzászokhattunk.

Cornerbackek

​
A liga legjobb cornerbacksora még mindig Seattle-ben található annak ellenére, hogy Byron Maxwell fogta a sátorfáját és átment Philadelphiába. Mondom mindezt arra alapozva, hogy Cary Williams második számú cornernek kifejezetten jó lehet. Pechjére azonban az Eaglesben neki kellett volna azt a feladatot ellátni, amit a Patsben Revisnek, Seattle-ben pedig Shermannek. Jeremy Lane és Tharold Simon kvalitásairól pedig már tavaly kaphattunk képet, bár utóbbi játékától nem estünk túlságosan hasra. Közvetlen a Legion of Boom cornerei után foglal helyet a Cardinals cornersora, ahol a távozó Antonio Cromartie helyére jött a rendőrverő Dennard Bostonból, aki feltehetően a tavalyi Cromartie-szintet képes lesz hozni. Powers és Bethel egy az egyben megfelel a Seattle-i backupoknak, így tényleg csak az döntött a két egység közt, hogy az egyikben a liga legjobb cornere játszik, a másikban pedig „csak” a harmadik legjobb. Szegény Ramsnek ebben a blokkban sem terem túl sok babér, a gyenge 49ers cornereknél sem tudnak jobbakat felmutatni.

Safetyk

A cornerek teljesítménye meghatározza a safetyékét és fordítva, így itt is hasonló sorrend alakult ki, ahogy az előbb. Az Earl Thomas és Kam Chancellor duó nem csak a csoportban, hanem a teljes ligában kiemelkedik a többiek közül. Honey Badger és Bucannon igyekszik a nyomukban haladni. A 49ersben Eric Reid kifejezetten jó évet zárt és szegény Ramsnek ilyen erős konkurenciával szemben nagyjából annyi esélye volt nem az utolsó helyen végezni, mint tölcséres fagyinak az autóbusz ellen.

Az összesített pontszámolás után a következő végeredmény alakult ki.

A Seattle védelme csak a védőfalban verhető ez alapján, a többi poszton viszik a pálmát, így nem meglepő módon az ő védelmük a legerősebb. A 49ers egyik egységben sem volt erős, de az arany középút kifizetődött, miszerint egész jó védelme lehet valakinek papíron úgyis, hogy egyik részben sem túlságosan kiemelkedő. A Rams a liga legjobb védőfalának köszönhetően került a harmadik helyre, míg a Cardinals amiatt lett utolsó, ami miatt tavaly is szenvedtek egész évben, ez pedig nem más, mint a passrush hiánya.

A csoport összesített rangsora pedig a következőképpen alakult.