Lélek és irányító nélkül nem megy

A várakozásokkal ellentétben rendkívül izgalmasra sikeredett a Colts texasi vendégjátéka, számos remek teljesítmény és elgondolkodtató esemény történt a mérkőzésen, amelyeket a tavaly is használt 1st and 4th down rendszeren keresztül foglalunk össze.

 

1st down

 

Matt Hasselbeck – Az egykori Seahawks játékos rémekül pótolta Luckot sőt, szerintem nyugodtan kijelenthetjük, hogy az idei szezonban sokkal jobban játszik a 2012-es 1/1-esnél. Remekül elmenedzselte a játékot, kulcsszituációkban sem remegett meg a keze (gondoljunk csak a negyedik negyed végén TY Hiltonnak adott passzára harmadik kísérletnél), 213 yardot és 2 TD-t dobált össze INT nélkül. Illetve az egyik aktív játékos a 3 közül (Charles Woodson és Peyton Manning), akiket még az 1998-as draft során választottak ki.

 

Arian Foster – A sérülésből visszatért futón még látszott, hogy rozsdás, de még így is átlépte a 100+ total yardot (41 futott, 77 elkapott yard).  Ráadásul egy kvázi agyrázkódást is összeszedett, amit így reagált le:

 

 

Frank Gore – A veterán futó végre villantott valamit a tudásából, 4,4-es átlaggal futott 98 yardot és egy TD-t a mérkőzésen.

 

Texans elkapók – DeAndre Hopkinsról eddig is tudtuk, hogy a liga legjobb elkapói közé tartozik, most 11 elkapásból 169 yardot kapdosott el. Ám az igazi sztár a rookie Jaelen Strong volt, aki első meccsén két elkapásból 53 yardot és 2 TD-t szerzett, köztük az első negyed végén a Hail Maryt.

 

 

 

Andre Johnson – A houstoni legendának az előző két meccsen nem volt elkapása, előtte is csak 7 darab 51 yardért, TD nélkül, volt csapata ellen azonban felpörgött és 6 elkapásból 77 yardot, valamint két touchdownt is sikerült szerezni. Érdekességképp még annyit, hogy Johnsonnak több elkapott yardja van (13597), mint a listán utána következő 4 legeredményesebb houstoni elkapónak.

 

4th down

 

Ryan Mallett – A volt Patriots üdvöske jelenleg az egyik legunszimpatikusabb irányító a ligában, legalábbis az én szememben. Az a hiszti, az a durci, amit leművelt, amikor egy nagy ütés után Hoyer felment a pályára (és ott is maradt), az a látványos nem örülés a Texans TD-k után… borzalmas ez az ember. Kvalitásait tekintve sincs Hoyerrel egy szinten (ami azért nagyon nagy gáz), ráadásul, mint ember is kritikán aluli, látszott a Houston támadósorán, hogy sokkal lelkesebben teszik oda magukat, jó volt őket nézni. Persze a végén aztán Hoyer is elpacsálta a helyzetet egy buta INT-vel, de végül is nem kerül ide, nélküle sokkal nagyobb blama lett volna ebből.

 

 

JJ Watt és a Houstoni védelem – Hát ez bullshit. A Texans egyetlen egy sacket sem szerzett, a tavalyi 1/1-es Clowney és Watt is teljesen hatástalan volt, de Vince Wilfork nevét sem hallhattuk sokszor. Mindezt az amúgy gyenge Colts támadósor ellen.

 

Houstoni büntetések – A Texans 13 büntetést szedett össze 125 yardért, a legtöbb ráadásul fölösleges durvaságért és emberi hülyeség miatt. Bill O’Brien, a Texans főedzője csak állt az oldalvonal mellett elkerekedett szemmel, tátott szájjal és kérdezgeti a játékosoktól, „Miért?”. Na miért? Borzalmas, mennyire dekoncentráltak, feszültek és gyakran lélektelenek a játékosok. Természetesen ebben O’Briennek is van felelőssége, én a helyében most rögtön kivágnám Mallettet, mint a macskát sz*rni, mert nem hiányzik oda ez a kis pukkancs. Rendet kell tenni a fejekben, mert még 1-4-gyel is van esély a rájátszásra, olyan gyenge a csoport.

 

 

 

Ez a büntetés mondjuk nevetséges volt…