Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy az irányító poszt az NFL-ben már évek óta hiányposztként kezelhető. Mivel egyben a legfontosabb poszt is, ezért évről-évre előfordulnak esetek, amikor közepes játékosok vagy csak egyszerűen potenciállal bíró játékosok kiemelten vannak kezelve, ha QB poszton játszanak. Így fordulhatnak elő olyan szerződések, mint Kirk Cousins vagy Brock Osweiler kontraktusa, amellyel sokan nem értenek egyet. Ugyanakkor így fordulhat elő az is, hogy a Draftra érkező prospectek közül hiába vannak tehetségesebbek és játékra jobban készek, az irányítók egyszerűen beelőzik őket a boardon. Jared Goff kétségtelenül nem az idei draft második vagy akár negyedik legjobb játékosa, mégis könnyen előfordulhat, hogy az ő neve szerepel majd a Browns papírján. Ez azonban nem teljesen érdemtelen. Wentz mellett ő az egyetlen (Lynch határeset) irányító, akit legtöbb szakértő és csapat el tud képzelni már jövőre is egy franchise élén.
Amikor a 2016-os irányító prospectekről beszélünk, akkor gyakran találkozunk azzal a kifejezéssel, hogy Goff a leginkább NFL kész QB. Ez több dologból tevődik össze. Az egyik legszembetűnőbb tulajdonsága a pontosság. Annak ellenére, hogy ő szabadult meg átlagban a leggyorsabban a labdától – egészen pontosan 2.28 másodperc alatt -, nagyon pontosan játszik. Rövid és középtávú passzainak nagy százaléka talál célt, még akkor is, ha nagyon kis résbe kellett bedobnia a labdát. 10 és 20 yard között majdnem 80%-kal passzol pontosan, ami elképesztően jó statisztika. Nem ijed meg attól, ha egy védő szorosan fogja elkapóját, lazán bedobja szoros coverage-be is és teszi mindezt úgy, hogy csak az elkapója férhessen a labdához. Jól „vezeti” elkapóit és a labdáit úgy időzíti, hogy a védőknek ne legyen lehetősége lehalászni passzait.
Természetesen ha látja a zónák közti résekre betörő elkapóit, akkor oda is jó időzítéssel engedi el a passzt úgy, hogy elkapója még üres térben kapja meg a labdát.
Ez az átlagon felüli pontosság ugyan 30 yardnál hosszabb átadásoknál valamelyest mérséklődik, 40 yardnál hosszabb labdáknál pedig kisebb inkonzisztencia figyelhető meg játékában, de így is bőven az irányítóprospectek előtt jár. Karerőssége ugyan nem olyan kiemelkedő, de az átlagosnál valamelyest jobb, így rá lehet bízni hosszabb átadásokat is az előbb említett minőségi romlás ellenére is.
Másik kiemelkedő képessége a jelenlegi classban az a zsebben való mozgás. Tökéletesen érzi és kezeli a nyomást, már általában snap előtt olvassa a játékot és nem ijed meg attól sem, ha egy passzsiettető ront be a zsebbe, lábmunkájának köszönhetően elmozog a nyomás elől. Sok irányítóval ellentétben nem fél az ütésektől sem, bár nyilván ő sem szereti ha letarolják, de inkább áll bele a pofonba, mint hogy pontatlan legyen a dobása. A következő videón például azt láthatjátok, hogy inkább kivár egy ütemet, a nyilvánvaló nagy ütés ellenére is, csak hogy elkapója szabadra játszhassa magát.
Lábmunkája tökéletes és dobómozdulata is kiváló, ha zsebből passzolhat, de nyomás alatt sem romlik sokat a statisztikája. Az egyetem alatt nem éppen elit támadófal állt előtte, de „törékenyebb” testalkata ellenére jól bírta a gyűrődést.
A zsebben való közel tökéletes mozgásának másik kulcsa, csapatának szisztémájában keresendő. Jared Goff ugyanis spread offense-ben szerepelt, ehhez pedig elengedhetetlen volt, hogy pre-snap jól olvassa a védelmeket, tudja honnan számíthat nyomásra és hol támadható a coverage.
Itt érdemes még megjegyezni, hogy Goff egy meglehetősen szorgalmas játékos, sokat videózik, szereti feltérképezni az ellenfeleket és sokat gyakorol elkapóival.
Atletikusságát tekintve nem egy Cam Newton vagy Russell Wilson típus, de ha kell, akkor kimozog a zsebből is és megfutja a first downt. Úgynevezett funkcionális mobilitás jellemző rá, tehát direktbe nem fut, de ha látja maga előtt a teret vagy rá van kényszerítve, akkor megoldja a dolgát. Egy light Rodgers verzió ebben a tulajdonságában.
A spread offense azonban az egyik legnagyobb kétely is vele kapcsolatban. Ugyanis játékainak több, mint 90%-ában shotgun formációból kapta a labdát, nem tudni, hogy under center hogy tudja majd szervezni a játékot és hogyan veszi fel egy profi csapat ritmusát. A spread offense ugyan az egyetemen nagyon feküdt neki, de a profik között kérdéses, hogy tudja-e tartani jó játékát. Ahogy fentebb említettem a snap előtt jól olvassa a játékot, ez azonban nem mondható el a játékindítás után való olvasásról. A védelmek könnyen téveszthetik meg, ha a felállással megzavarják a fiatal irányítót, elhitetnek vele egy játékot, de aztán egy másikat játszanak. Ennek az egyik következménye az is, hogy man coverage ellen kitűnően játszik, de zónázás ellen már sokat szenved.
Ahol még érheti panasz a játékát az a futás közbeni passzolás. Ugyan meglehetősen jól menekül a védők elől, de ilyenkor jobban teszi, ha nem passzol. A technikája teljesen szétesik, nem áll bele dobásba és súlyos hibákra lehet képes.
Negatívumként szokták még vele kapcsolatban emlegetni, kicsi tenyérméretét is. Több forrásból lehetett például hallani, hogy a Cleveland Browns egyik legnagyobb aggálya vele kapocsaltban, hogy kicsi tenyere miatt a kemény, zord időjárású AFC Northban sokszor benne lenne a fumble-veszély a játékában.
Összességében Jared Goff egyelőre nem tűnik egy jövőbeli Tom Bradynek vagy Aaron Rodgersnek, de egy megbízható franchise irányító lehet belőle, ha nem lesz nagy neki a spread offense és a pro offense közti váltás. Legtöbben Matt Ryanhez hasonlítják, aki egy meglehetősen jó játékos, nem mozog rosszul a zsebben, de nagy, elit játékokra nem kell tőle sokat számítani. Nincs olyan karerőssége, mint Flacconak, nem fut úgy, mint Newton és nem is olyan pontos, mint Brady, de minden jóból jutott neki egy kevés. Egy jó irányítóedző kezei alatt egy NFL franchise arca lehet belőle évek munkája alatt.
(A képekért és videókért köszönet a gifscouting.com, a profootballfocus.com és a bleacherreport.com oldalaknak)
[/ppp_patron_only]
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások