Lement a 7. forduló nagy része, mi pedig elhozzuk neked a rövid beszámolókat a meccsekről. Első blokkunkban kivétel nélkül találunk olyan párosítást, ahol legalább az egyik csapat bivalyerős támadósorral és pokolian gyenge védelemmel rendelkezik, úgy tűnik ez idén elég népszerű trend lett. Kansas City, Tennessee, Cincinnati és Detroit a négy helyszínünk.
New Orleans Saints 21 – 27 Kansas City Chiefs
Turnover nélkül nem megy
A Saints támadósorán semmi nem múlt, megint. Brees szokás szerint szétpasszolta az agyát, összesen 367 passzolt yarddal és 3 TD-vel zárt. Azon sem lepődünk meg, hogy megint szét lettek szórva a passzai, ezúttal az újonc Michael Thomas szerezte a legtöbb yardot (130), TD-t azonban Cooks, Ingram és Coleman kapott a veterán klasszistól. Viszont egyik passzát lehalászta Daniel Sorensen, a Chiefs harmadéves defensive backje, amit vissza is vitt a Saints célterületére.
A Szentek védelme ezzel szemben semmit nem tudott kezdeni a Chiefsszel, sem sacket, sem fumble-t, sem interceptiont nem szereztek, így azért nehéz meccset nyerni még Drew Brees ellenére is. A Chiefs ellen nyilván nem kellett feltétlen tartani attól, hogy Alex Smith a levegőben terrorizálja őket, de futás ellen sem a liga krémje ez az egység, a 117,8-es bekapott futott yard/meccs átlagot ugyan kicsit lejjebb sikerült tornázni, “csak” 112 yardot kaptak be földön. Megvolt az esélye a győzelemre a Saintsnek, de Brees egyedül nem fog tudni mindig W-t hozni a konyhára.
Tökéletes meccset zárt a Chiefs
Kihasználta saját erősségét és az ellenfél gyengeségét Andy Reid csapata. A támadósor kihozta a lehetőségeihez képest a legtöbbet, Alex Smith 214 passzolt yarddal és 2 TD-vel zárt, labdavesztés nélkül. A csapat legjobbja viszont egyértelműen Spencer Ware lett, Jamaal Charles limitált státusza miatt várható volt, hogy megint ő kapja a legtöbb lehetőséget (Charles konkrétan 1 futókísérletet kapott, de nem is volt szükség összetörni őt), és ahogy eddig mindig, úgy most is élt vele. Futott és elkapott yardokban is ő vezette a támadóstatisztikákat, kihasználva azt, hogy a Saints védelme nem nagyon tud mit kezdeni az ellenfelekkel.
A Chiefs védelme viszont nagyon éles volt, két labdát is szereztek Breeséktől, az egyikből ráadásul pontokat is szereztek, ami a végeredmény szempontjából kulcsfontosságú volt. Noha ügyesen menedzselték az idejüket (28 percig volt náluk a labda), a végén mégis izgulniuk kellett, hiába volt kevés idő az órából, Brees tudjuk mikre képes, ám nem sikerült belőle TD-t szerezni.
Ezzel az eredménnyel a Chiefs továbbra is harcban van a kőkemény AFC West első helyéért, jövő héten a Colts ellen folytatnák az üldözést. A Saints ezzel a vereséggel az esetleges wild card reményeknek úgy néz ki búcsút inthetnek, főleg hogy jövő héten a Seahawks csapatát fogadják, ahol nem ők a favoritok.
Indianapolis Colts 34 – 26 Tennessee Titans
Ez a Colts teljesen kiszámíthatatlan
Ahogy a múlt heti csoportrangadón, úgy most is bő 3 negyeden át a Colts kezében volt a vezetés, aztán jött a szokásos fék, vagy nem is tudom minek nevezni, és sikeresen magukra húzták a Titanst. A támadójáték kifogástalanul működött, kivételesen a támadófal is inkább Luck megvédésére mint tönkretételére fókuszált, meg is lett az eredménye. A Colts szokásához hűen nem a futójátékra alapozta támadásait, helyette Luck tömött mindenkit labdával. Kiosztott 3 TD passzt interception nélkül, a meccs előtt kérdéses státuszú T.Y. Hilton ismét 100 elkapott yard fölé jutott, és végre a védelem is hozzátett a győzelemhez egy keveset.
Merthogy a győzelmet jelentő pontokat egy fumble return TD hozta a Coltsnak. A nagyöreg Robert Mathis kapta fel a McGill sackje által kierőszakolt fumble-t, és vitte be a Titans endzone-jába. Illetve a Colts büszkélkedhet jelenleg a liga legjobb kicker-punter párosával, mindketten hozzátették a magukét a győzelemhez. A csapat pontgyárosa ismét Adam Vinatieri volt, akinek 43 zsinórban értékesített mezőnygólja immáron NFL rekord. Pat McAfee a második negyedben egy sikeres onside kicket hajtott végre, illetve az összes puntja kivétel nélkül jól sikerült, megnehezítve a Titans előrehaladását.
Taylor Lewan a legnagyobb király!
Az mekkora dolog már, hogy a Titans a vakoldali tackle-nek kiosztott touchdown passzal szerezte meg a vezetést? Óriási! Mariota egyébként egyre jobb formában van, bár tegyük hozzá gyorsan, hogy nem túl erős védelmek ellen játszott az utóbbi időkben. Ennek ellenére kétszer sikerült elhagynia a labdát, amiből az egyik a Titans győzelmi esélyeit tönkretette. Egyébként egész szépen alakul a Titans, amilyen lesajnált csapatként nézett rájuk a szurkolók többsége, a csoportrivális, túlságosan is felhájpolt Jaguarsnál például előrébb tartanak. Kezd összeállni a run heavy offense, még ha Derrick Henry csak minimális lehetőséget kap, valószínűleg akkor lesz teljes a kép, ha ő is hozzá tud tenni a támadásokhoz. DeMarco Murray viszont újra a dallasi formáját hozza, ismét 100 futott yard fölé futott, és ismét szerzett egy hatpontost. 90 futott yard/meccs átlaga van eddig, majdhogynem a hátán viszi a Titans támadásait.
A védelem nevek alapján nem túl acélos, de egy Dick LeBeau kaliberű védőguru képest a sz*rból várat építeni. Futás ellen egészen lenyűgöző teljesítményt nyújtanak hétről hétre, a következő drafton meg szinte biztos, hogy több magas picket is a védelemre fognak áldozni, ebből egy nagyon jó kis egység jöhet össze LeBeau kezei alatt. A passz elleni védekezésen lenne még mit javítani, ahogy a pass rushon is, szinte semmi nyomást nem gyakoroltak Andrew Luckra, pedig az előtte lévő pufikat nehezen lehetett az előző 6 meccs alapján falnak nevezni. Illetve a special team azt az onside kicket elég rendesen benézte…
Mindkét csapat 3-4-es mérleggel áll, ezzel a győzelemmel pedig a Colts került előnybe, és nem lepődnénk meg rajta, ha mindkét gárda a csoportelsőségért is harcban lenne még decemberben is, látva a csoport kiegyensúlyozatlanságát. A Titans esélyei jobbak erre a 8. héten, ők a TNF-en fogadják a Jaguarst, a Colts pedig a Chiefst látja vendégül.
Cleveland Browns 17 – 31 Cincinnati Bengals
Ha ez a Browns nem létezne, ki kéne találni
Meglepődik azon bárki, hogy megint megsérült az aktuális Browns irányító? Nem? Én sem. Cody Kesslert agyrázkódás gyanújával levitték a pályáról, így a méltán ismert újonc Kevin Hogan kapta meg a karmesteri pálcát. Mondjuk futóként hasznosabb volt mint irányítóként, 100 passzolt yardja mellé 104(!) futott yard jutott, és amíg futva szerzett egy TD-t, addig passzolva két interceptiont is ajándékozott a Bengalsnak, így nem meglepő, hogy több yardot tettek meg futva mint a levegőben. Pedig még vezetett is a Browns… Nagyon nehéz kiemelni bármi pozitívat ebből a csapatból, mikor olyan szinten pechesek, mint talán a ligában senki más.
Egy üdítő játékos akadt a csapatból, a második körös Emmanuel Ogbah, aki végre azt a játékot nyújtotta, amit az egyetemen láthattunk tőle, kétszer is sackelte Daltont. Úgy gondolom már ők is fejben az 1/1-es cetlire készülnek, amit majd úgyis elcserélnek. Hogy ne legyen egyszerű az élet, a közelgő trade deadline alkalmával újra felröppent a kulcsjátékosok elengedése (a LT Joe Thomas már-már szokásos név), ami csak a kártyavár maradékát is ledöntené.
Kötelező győzelem, ami csak az önbizalomnak tett jót
Kezdeném a negatívummal, mivel igen kevés akadt. A Bengals támadófala borzalmas, és az összes NFL-lel foglalkozó ember csak hüledezik a statisztikai mutatóktól. A Browns finoman szólva sem acélos pass rusha is 3-szor vitte földre Daltont, ez eléggé elgondolkodtató. Védőoldalról a nyomásgyakorlás hiánya az ami hiányzott, illetve hogy futás ellen használhatatlanok voltak ma, ez a Bengals sorsolását elnézve nem túl jó ómen. Illetve Mike Nugent sem teszi ki az ablakba az 1/3-as mezőnygól mutatóját.
A negatívumokat ki is végeztük a részükről, a támadósornak pedig nem edzőfelmérő a Browns. A mostanában sérüléssel küszködő, emiatt kisebb gödörben lévő Jeremy Hill 192 scrimmage yarddal húzta fel a statisztikai mutatóját, A.J. Green 169 yarddal zárta a találkozót, Dalton 2 TD mellé egyszer sem adta el a labdát, és Tyler Eifert is debütálhatott 2016-ban. Ez meg valami elképesztő dolog volt Greentől:
A Browns továbbra is győzelem nélkül áll, a kilátások igencsak borúsak a jövőre nézve, a Bengals győzelme pedig rendkívül izgalmassá tette az AFC North állását. Jövő héten a Bengals Londonba utazik, ahol papíron ők lesznek a pályaválasztók a Redskins ellen, a Browns pedig a Jetsszel mérkőzik meg Clevelandben.
Washington Redskins 17 – 20 Detroit Lions
Túl későn indult be a Redskins
Mondhatnánk, hogy a Redskins is elkapta a Saints szindrómát, de nincs így, az ő védelmük többnyire megfogta a Lionst. Staffordot 266 yardon tartani nem rossz dolog, főleg hogy Josh Norman megint kiszállt a játékból idő előtt. Mégis, a 4. negyedig mindössze 3 pontot tudtak feltenni az eredményjelzőre, ami borzalmasan kevés, utána viszont beindult a henger. Kirk Cousins előbb passzolt, majd futott egy TD-t, és máris átvette a vezetést a Redskins. Cousins egyébként hozta azt az átlagot, amit a Lions enged az irányítóknak, ráadásul legjobb cornerüket is elvesztették, így “bátran” dobálhatta elkapóinak a zsugákat.
Golden Tate elkapta a fonalat
Múlt héten több yardot szerzett mint amennyit az előtte lévő 5 fordulóban összesen, és most is majdnem meglett a 3 számjegyű elkapott yard, 93 egységet sikerült szereznie Stafford passzaiból. A futójáték Abdullah és Riddick kiesésével nem úgy szuperál mint az első fordulóban, de Zach Zennerre sem lehet panasz, ugyanis bevitt egy futott hatpontost a Redskins védelmének. Ő és Forsett nagyjából hasonló számban kaptak lehetőséget, de inkább a Redskins uralta a találkozót játékidőben. A védelem továbbra is hagy kívánni valót maga után, de úgy tűnik ez egy ilyen szezon a jó támadósorral rendelkező csapatoknak.
A végjáték
Szerettem volna erre egy külön bekezdést szánni, mert az egyik legizgalmasabb találkozó kerekedett a gyenge színvonalú meccsből. Mint írtam, a 4. negyedben megtörte a csendet a Redskins, és Kelley 1 yardos elkapott TD-jével 10-13-ra módosította az állást. A Lions támadását sikeresen megállította a Rézbőrűek védelme, majd 5:20-at kaptak egy game winning drive vezetésére. Az órával annyira nem bántak jól, de a céljukat elérték, 1:08-cal a vége előtt sikerült egy TD-vel megfordítani az állást, amit Cousins magára vállalt. Viszont a bombaformában lévő Staffordnak ennyi időt adni életveszély, és ez lett a Redskins veszte is.
A kirúgást követően touchback lett, tehát a saját 25 yardosáról indíthatta meg végső offenzíváját a Lions. Staffordék pillanatok alatt végigmentek a pályán, mindössze egy időkérést felhasználva, Anquan Boldin TD elkapásával pedig újra változott a győztes kiléte. 16 másodperce azonban még így is maradt a Redskinsnek csodát tenni, de nem tudtak eljutni a hazai célterületre, így a Lions nyerte a meccs végi adok-kapokot.
A Redskins nyerőszériája megszakadt, az NFC East pedig elképesztően szoros lett a Giants és az Eagles győzelmével, a Lions pedig ezzel a győzelmével akár a rájátszásról is álmodozhatnak, beleköpve ezzel a csoportriválisok levesébe. Jövő héten a Redskins Európába látogat, és a harmadik londoni találkozón a Bengalsszal csap össze, a Lionsra a Texans vár az idei Super Bowl helyszínén.
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások