Connect with us

Összefoglaló

Zimmer eltakarít, bárki is vagy

PHI@DET 23-24

 

Nagy várakozásokkal ment elébe a meccsnek mindkét csapat. Wentz és a veretlen Eagles szeretett volna vereség és INT nélkül maradni, míg a Lions számára egy győzelem nem csupán a 2-3-at jelentette volna, hanem egy kulturált szezonra való esélyt. A fentiekből egyik sem sikerült teljesen.

 

A Lions egy mezőnygóllal és az Eagles kései hibáival hozta csak a meccset, viszont sikerült az eddig pompás formában levő Eaglest megfogni. Ennek ellenére nem tudták Wentzet annyira lefojtani, amennyire szerették volna. Stafford biztosra ment, rövid és screen passzokkal mozgatva a támadókat. Futójáték nem különösebben létezett, de nem is volt rá szükség feltétlenül. A védelem terén Tahir Whitehead vitte a prímet, egymaga 10 szerelést mutatott fel önállóan, a Lions secondaryje viszont nagyon jó értékelést kapott, a PFF-nél Lawson és két safety is bekerült az öt legjobb Lions-védőbe.

 

Wentz megint pontosan passzolt, és többségében jó döntéseket hozott. Három necces dobása volt, amit nem gondolt át, ebből egyet le is szedett Darius Slay, amivel megszűnt Wentz INT-szüzessége. Ezek ellenére még mindig nagyon jó teljesítményt nyújt, nyolc különböző elkapót talált meg a labdáival. Az Eagles védelme messze nem nyújtott olyan teljesítményt, mint eddig, Bradham viszont egymagában is veszélyes volt, és teljes mértékben a védelem arcává vált a mérkőzésen.

 


NYJ@PIT 13-31

 

A Steelers igazán jó formáját mutatta, még ha ezt főleg Antonio Brown nélkül is kellett megtenni. Big Bent kevesebb, mint 15%-ban tudta csak nyomás alá helyezni a Jets, így végtelen mennyiségű labdát tudott dobálni Sammie Coates kezeibe. Coates nagyon egyszerű logika mentén működik: ha negyven yardon tízet kell ráverni a cornerre, és hülyére verni őt egy TD-ért, akkor oké. Ha screen passzt kell elkapni vagy 5 yardra a pálya közepén, akkor elejti. Szörnyű ratingeket kapott az 5 elejtett labdája miatt, ennek ellenére élete meccsét játszotta. A védelem átlagosan ügyes volt, a Jets 13 pontjában a saját töketlenkedésük is benne volt.

 

Fitzpatrick hullámzó teljesítményt nyújtott: képes volt vakon oldalsó dobással megtalálni Marshallt egy blitznél, nem sokkal utána viszont piruettezve pörgött le egy fake passzról nyomás alatt, aminek eredményeképp le is vadászták őt a zsebben. Enunwa megint jól játszott, Deckert jól pótolja. A védelem terén teljesen megégtek, a secondary a legkisebb mértékben sem működik, ezt viszont nem ellensúlyozza a szublimált pass rush. A kötelezőn kívül nem tudtak hozni látványos megmozdulásokat, Bell többször ugrott meg 5-8 yardokra, amiket jobb futásvédelemnél már a falnál összetrancsíroznak.

 

 

HOU@MIN 13-31

 

A Minnesota az egyetlen veretlen csapat a ligában, az elmúlt 8 alapszakasz meccsüket megnyerték. 13 ponton tartották a Texanst, de ami igazán meglepő, hogy a borzasztó futásokkal operáló Vikings offense 31 pontot hozott, és ebből csak egy TD-ért felelős a Special Team-tag Marcus Sherels.

 

Sam Bradford élete formáját hozza, a szezonban eddig 100 feletti a passer ratingje, 70% feletti a pontossága 9 Y/A mellett, nem adott el még labdát (ahogy ezen a héten a Vikings offense egésze), és olyan sokadrangú elkapókat hoz helyzetbe Diggs sérülése alatt, mint Thielen vagy Wright. A defense csak hozta a szokásosat, a Houston a negyedik negyedig nem találta meg a célterületet, pedig Osweiler 42 passzkísérletet engedett meg – 45%-os pontossággal, és a harmadik kísérletekből is csupán 1/13 jött össze. Na meg ugye a négy sack 29 yardért.

 

A másik oldalon vannak gondok. A pass rush kétszer tudta csak sackelni a liga egyik legrosszabb fala mögött levő Bradfordot, és komoly siettetéseket nem mutatott fel. A harmadik kísérletek felét átengedték, láthatólag fáradtak voltak az első félidő után – a meccsen közel 40 percig a Vikes támadósoránál volt a labda. Osweiler drágán méri a passzait, a szuperszerződése óta alapszakasz-mérkőzésein 60% pontosság alatt passzolt, 11 TD-ért (mindkettővel a legrosszabbak között van), és dobott már 7 INT-et is, amivel viszont kevesen előzik meg a listán. Az első félidőben Hopkins és Fuller együtt 0 elkapást mutathattak fel.

 

Mindent elmond az AFC South állapotáról, hogy a 3-2, -22-es pontkülönbségű Texans még így is vezeti a divízióját.

 

 

SD@OAK 31-34

 

A gyengén induló Oakland középszerűen ugyan, de hozta a meccset, igaz ehhez kellett egy meccs végi rontott SD mezőnygól-snap. Carr nyomás alatt kellett, hogy játsszon sokszor, viszont ügyesen megoldotta a helyzetek nagy részét. Cooperen kívül viszont borzalmasan játszottak a támadói, elejtett labdák és eredménytelen futások fémjelezték a meccset. Egyik csapat sem engedett sok futást, a Raiders viszont így is 423 yardot kapott (igaz egy passzerős) a Chargerstől – ami idézi az első hetek borzalmait.

 

Rivers hozta a szokásos formáját, ha épp nem volt rajta nyomás, elit módon szelték labdái a levegőt. Az elkapói pompás formájukat mutatták (Hunter Henry az új Antonio Gates), viszont nem volt mit tenni a két elvesztett fumble mellett, még akkor sem, ha megérkezett a félisten Joey Bosa. Bizony, Bosa bemutatkozott a profik között, és egyből megmutatta, hogy ő bizony nem lesz bust. 20 rushból 2 sack, és az apró ugye. Félelmetesen gyors, szinte sprintsebességet tart fenn a kanyarban is, és látni a Wattra jellemző úszómozdulatokat is a mozgásában. Ebben a srácban minden benne van, hogy elit legyen nagyon hamar – ellentétben a Chargers secondaryjével, akik csodálatos passer ratinget engedtek Carrnak, ha mélyre dobott.

 

 

Related Topics

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!