PODCAST      KERESŐ

NCAA
3

NCAA College Football – Championship Weekend

Ha valaki tervezte volna, hogy elmegy otthonról, az mindenképp mondja le a programját, míg aki otthon tervezi tölteni az estét, az se tegyen mást, minthogy az egyetemi foci konferencia döntőire kapcsol és hajnalig nézi azt. Elérkezett ugyanis a Championship Weekend, amikor a legjobbak feszülnek egymásnak és nem csak az egyes bajnoki címek forognak konckán, hanem a playoff helyekért is egyre ádázabb a harc. Eddig sem volt épp izgalmaktól mentes a szezon, de most végleg a tetőfokára hág, senki ne hagyja ki az alábbi mérkőzéseket.

 

collegeszéles

 

 

#9 Oklahoma Sooners vs #10 Oklahoma State Cowboys – december 3., 18:30 (magyar idő szerint)

 

A szezonnak nagy reményekkel vágott neki a Sooners, akik a tavalyi playoff-szereplés után idén is a legjobb négy közé szerettek volna jutni, de nagyjából három hét után el is dőlt, hogy idén lemaradnak a rájátszásról, sőt a BIG 12 konferenciát sem fogják tudni megnyerni. Nos, a playoffra nagyjából nulla az esélyük, nincs olyan szcenárió, hogy beválasszák őket a top4-be, de a konferencia bajnoki címe az övék lehet még. Csakúgy mint tavaly, idén is a Cowboys ellen gyűjthetik be a trófeát, akiknek hasonlóan 9-2 az összesített mérlegük, azonban sokkal kevésbé számítanak esélyesnek. az Oklahoma 8 meccses, míg a az Oklahoma State 7 meccses győzelmi szériában van, így két nagyon jó formában lévő csapat fog ma este szórakoztatni minket.

 

Egy érdekes párharc: Baker Mayfield (QB, #6) vs Mason Rudolph (QB, #2). Rendhagyó módon ma nem olyan párharcokat fogunk bemutatni, amelyek szereplői egyszerre a pályán lesznek, hanem olyanokat, akik teljesítményét – akár – hasonlíthatjuk egymáshoz. Ha ezt a mérkőzést mindenképp ki akarjuk hegyezni két játékosra, akkor ez a kettő a két karmester, Mayfield és Rudolph lehet. A passzjáték szerelmeseinek feküdhet legjobban ez az összehasonlítás, hiszen mind a Sooners, mind pedig a Cowboys irányítója szereti elengedni a hosszú passzokat, a szezonban összesen 20 átadásuk volt ötven yardnál hosszabb. És mi sem bizonyítja jobban, hogy egy szép kis tűzijátékra készülhetünk ma este, mintsem az, hogy mindkét quarterback már túllépte a 3300 passzolt yardot a szezonban, mely igencsak megsüvegelendő.

 

Egy név, akire figyeljünk: Joe Mixon (RB, #25). Az egyetemi foci egyik legtehetségesebb futóját ismerhetjük meg Mixon személyében, de ahogy ez lenni szokott, a sztori nem ilyen egyszerű. A srác egyszerűen félelmetes, ha labda kerül a kezébe, de nem csak földön jelent életveszélyt, hanem elkapásoknál is képes jeleskedni, a Texas Tech ellen például 114 yard és 3 elkapott TD jött össze neki. A szezon során úgy jutott 1000 futott yard fölé, hogy futópárja, Semaje Perine is bőven kapott munkát és Mayfield sem riadt vissza a labdacipeléstől. Ebből a trióból mégis Mixon magaslik ki, ő az, aki atletikusságával és labdaügyességével a legnagyobb veszélyt jelenti az ellenfelek számára. Ha csak a focipályán mutatott teljesítményét és tehetségét nézzük, akkor vitathatatlanul első körös tehetség, de hogy ne legyen minden rózsaszín, a pályán kívül bőven akadtak gondjai a tehetséges futónak. A legkirívóbb esete nem rég látott napvilágot, mely szerint 2014-ben az Oklahoma Egyetem campusán, egy étteremben megütötte egyik hölgy diáktársát, akit megkért, hogy hallgassa el a történteket, de ez persze nem lett így. A játékos végül bocsánatot kért, és szánja-bánja a történteket, de ezzel nem oldódott meg minden, az NFL-ben az ilyen játékosokat egyes csapatok figyelembe se vesznek, így helyzete nem a legrózsásabb. A nőverős történet mellett, amúgy is egy nehezen kezelhető, balhékban sűrűn résztvevő fiatalember, akinek valami olyan környezet kellene, ahol az edzők és a csapattársak is tudnak olyan behatást tenni rá, hogy a karrierje jó irányba mozduljon el.

 

joemixon

 

 

#15 Florida Gators #1 Alabama Crimson Tide – december 3., 22:00 (magyar idő szerint)

 

Az a “hálás” feladat jutott a Florida Gatorsnek, hogy újfent megmérkőzzön a konferencia bajnoki címéért, ezúttal is az Alabama ellen. Ebből a felállásból már tavaly sem jöttek ki túl jól, bár akkor sikerült méltó módon helytállniuk egy 29-15-re elveszített mérkőzés során. Most is minden rejtett tartalékukra szükség lesz, hogy akárcsak tapadni tudjanak a Crimson Tide-re, az viszont szinte elképzelhetetlen, hogy megfogják a regnáló bajnokot. Viszont ha ez mégis megtörténik, akkor sem fog kiesni a top4-ből a jelenleg első kiemelt Bama, így a helyük biztos a playoffban. Gyakorlatilag senki nem bízik a Florida sikerében, az Alabama annyival jobb náluk, de ha sikerül a Gators védelemnek fellépnie, akkor bizony izzadni fog Nick Saban és legénysége.

 

Egy érdekes párharc: Gators CBs vs Crimson Tide CBs. Nehéz kiemelni a a két csapat defensive backjei közül a legjobbakat, ezért nem is vágnánk ebbe bele, mindkét oldalon elit tehetségekről van szó, és az se lenne csoda, ha valamennyi cornerback első körben kelne el a következő évek draftjain. Nehéz dolga lesz ezen a meccsen az irányítóknak és az elkapóknak egyaránt, hiszen floridai oldalról Teez Tabor és Quincy Wilson fogja majd a wide receivereket, míg az ellenfélnél Marlon Humprey és Anthony Averett lesz a két szélső védő hátul. Aki olyan NFL-csapatnak szurkol, ahol hiány van a cornerekben, az semmikép se mulassza el ezt a találkozót, mert lehet, hogy jövőre éppen ebből a társaságból kerül ki a franchise első körös választottja.

 

Egy név, akire figyeljünk: Jonathan Allen (DE, #93). Nem csak az Alabama védelmének legjobb játékosa Allen, hanem sokan azt is meg merik kockáztatni, hogy az egész egyetemi foci legkiemelkedőbb védője, akiért nem lenne drága beáldozni a 2017-es NFL Draft legelső cetlijét sem. Allen már tavaly is profinak állhatott volna, de inkább úgy döntött, hogy társaival karöltve leiskolázza még egyszer az országot és megmutatja magából azt is, amit eddig nem láttak a játékosmegfigyelők. Eredetileg 3-4-es defensive endként tartják számon, de 4-3-ban 3-tech-ben is kiválóan érzi magát, és innen jön az a párhuzam is, miszerint ő lenne az új Michael Bennett, akit a Seahawks hasonló módon képes a fal külső és belső részén is alkalmazni. Nagyon sokoldalú játékos, pass rushban és futás ellen is képes pusztítani, vitathatatlanul top5-ös tehetség. Bármelyik elitnek tekintett támadó falember ellen képes átverekednie magát, ezért sokszor duplázzák, de még ez sem mindig szokott bejönni. Mi már nagyon várjuk, ki lesz az, aki jövőre Philapelpiaban magához szólítja majd.

 

jonathanallen

 

 

#23 Virginia Tech Hokies vs #3 Clemson Tigers – devember 4., 02:00 (magyar idő szerint)

 

Címvédésre készül a Clemson a VA Tech ellen és ha sikerülni fog, az azt is jelenti, hogy bérelt helyük lesz a playoffban is. Gyakorlatilag ez a két dolog alapelvárás volt már a szezon előtt is, de amennyire döcögősen indult a szekér, annyira tűnt ez egyre valószínűtlenebbnek. A Tigersnek még egy vereség is belefért, hogy konferenciadöntő játszhasson, míg a Hokies 3 verség ellenére is bekerülhetett az ACC döntőjébe, persze ez a szerencsének is köszönhető. Gyakorlatilag nehéz elképzelni, hogy a Tigers elhasaljon, habár ahogy néha játszott, úgy nem is annyira elképzelhetetlen ez. A VA Tech utoljára 2011-ben volt döntőben, így 5 évnyi böjt mindent meg fognak tenni a győzelemért és vesztenivalójuk is nekik van kevesebb, mely mindenképp kevesebb teherrel jár. Izgalmas csatát várunk, fordulatokkal és bízunk benne, hogy szoros végjátéknak lehetünk majd szemtanúi.

 

Egy érdekes párharc: Bucky Hodgers (TE, #7) vs Jordan Leggett (TE, #16). Ez a párharc két olyan tight end között zajlik le, melyek egyértelműen posztjuk öt legjobb játékosa között szerepelnek. Hodges érdekesebb figura, hiszen egy TE/WR hibrid, aki elképesztően labdaügyes és óriási missmatch a passzjátékban. 6’6 magas és  “csak” 240 font, ezért blokkolásban nem kiemelkedő, de a labdákat fel lehet szórni rá, melyet meg is szokott hálálni. Sokan ebbe fognak majd beleszeretni, ahogy a draft egyre közeledik majd. Leggett ezzel szemben egy igazi tight end, aki blokkolni is képes és elkapásban is stabilan jó teljesítménnyel tud előrukkolni. Watson meleg helyzetekben sűrűn keresi a labdáival, igazi vészmegoldása a fiatal QB-nak. Mindkét játékos más miatt szerethető, de azt biztosra vehetjük, hogy mindkettejük el fog kelni a 2017-es drafton.

 

Egy név, akire figyeljünk: Christian Wilkins (DE, #42). A Clemson valahogy mindig képes kitermelni egy elit tehetségű pass rushert, ez ebben az évben sincs másképp, most ezt az embert Christian Wilkinsnek hívják és ebben a szezonjában másodéves. Shaq Lawson és Kevin Dodd örökségét vette fel az előző szezonból, és tette azt kiválóan, hiszen az ACC konderencia egyik legdominánsabb passzsiettetőjévé nőtte ki magát a 43 szerelésével – melyből 12 negatív yardos volt-, a 3,5 sackjével és a 7(!) leütött passzával. Ugyan még csak a második évét tölti a Tigersben, de már most az egyik legkomplettebb védő a csapatban, aki olykor az offense-ben is fel-feltűnik, de a speciális csapategység koordinátora is bőven szokott szánni neki szerepet. Ha a csapat el akarja érni, hogy újra a College Football fináléjában szerepelhessen, akkor Wilkins elit teljesítményére is szükség lesz, és elnézve a motivációját, a tündöklésben nem lesz hiány, ezt már az előző meccseken is bizonyította.

 

christianwilkins

 

#7 Penn State Nittany Lions vs #6 Wisconsin Badgers – devember 4., 02:00 (magyar idő szerint)

 

A szezon kezdetekor egészen kevesen fogadtak volna erre a párosításra a Big Ten konferencia döntőjét illetően, de a sorsolás és a körbeverések úgy hozták, hogy keletről a Penn State, nyugatról pedig a Wisconsin mehet a trónért. Nagyon érdekes döntő ez, hiszen a konferenciából két csapat is magasabban rangsorolt (#2 Ohio State, #5 Michigan), mint a finalisták, így egyáltalán nem biztos, hogy az itt győztes csapat helyet fog kapni a playoffban, a rájátszásról döntő bizottságon fog múlni, hogy egyáltalán a BIG10 győztese ott lehet-e a négy között. Emiatt kettőzött energiával fog majd hajtani mind a Penn State, mind pedig a Wisconsin, hiszen nem csak a konferencia trónja lesz a tét, hanem a végső győzelemért folyó életben maradás is. Igazán parázs, védelmi csatára számíthatunk, melyet egy-egy nagyobb villanás el is fog majd dönteni. Egyértelműen ez a hétvége leginkább várt összecsapása.

 

Egy érdekes párharc: Shaquon Barkley (RB, #26) vs Corey Clement (RB, #6). Két kiváló running back fog majd pályára lépni a Lucas Oil Stadium gyepén, a sophomore Barkley és a végzős Clement. A PSU futója még csak most kezdte el építeni a félelmetes imázsát, míg a wisconsini RB már épp leköszönőbe van a csapattól és profi karrierjére készül. Barkley gyakorlatilag egymaga jelentette a Nittany Lions támadójátékát a maga 1219 futott yardjával és 15 touchdownjával, melynek nagyban köszönhető, hogy a csapata idáig eljuthatott. Azért Clement sem szégyenkezhet a maga 1140 földön elért egységével és 13 hatpontosával sem. Tehát, ha valaki igazán minőségi futókat akar majd hajnalban csodálni, ne mulassza el a Barkley-Clement duó produkcióját.

 

Egy név, akire figyeljünk: Brandon Bell (LB, 11). A Nittany Lions védelmének esszenciája a kiváló linebacker, akinek nagyban köszönhető, hogy a szoros meccseket végül be tudta húzni a Penn State. Végzős éve nem úgy alakult, ahogy azt akarta, hiszen a szezon első felében 4 mérkőzést is ki kellett hagynia sérülés miatt, de amikor pályán volt, akkor az egész védelemre pozitív hatást gyakorolt. Így volt ez az Ohio State és a Michigan State ellen is, a két győzelem alkalmával egyenként 18 szerelést hajtott végre, de az év során több kierőszakolt fumble-je, leütött passza és sackje is volt. Nem túlzás azt mondani, hogy a defense igazi mindenese, aki mindig a labda körül nyüzsög. Hátrány vele kapcsolatban a sebessége, valamint az alkata, hiszen termetre kisebb, mint amit a profi ligában elvárnak, de láttunk már “szerényebb” termetű játékost jól játszani a profik között, szóval ez nem lehet igazi akadály. Egyelőre a legjobb esetben is “csak” második napos tehetségként tartják számon, de a draftig ezen sokat javíthat még. Addig viszont még sok van és a fő feladata még csak most fog jönni a Wisconsin ellen.

 

brandonbell

 

Megosztás:
  • googleplus
  • rss
  • mail

Írta: balentin

  • Szigetvári József

    Melyik tv közvetíti? Vagy csak online lehet nézni?

  • online itthonról

  • HPRRR

    Az asszony – és az ügyeletes trafik – legnagyobb örömére én is beneveztem az NCAAF maratonra. Az oklahomai derbi mocskosul tetszik, Mixon elől Samaje Perine elviszi a showt, valami 180 yard körül futott már és még most kezdődött az utolsó negyed. Ja, és van egy 66 yardos futása is. A Crimson Tide – Gators meccset biztosan megnézem még, és tervben van a Hokies – Tigers is. Deshaun Watsont nagyon meg akarom nézni magamnak, rengeteg jót írtak már róla.