PODCAST      KERESŐ

Játékos Portré
4

Ki is az a Connor Cook?

 

Talán a Raiders-szurkolóknak már nem teljesen ismeretlen Connor Cook neve, azonban sokakban mégis kérdést vethet fel, ki ez a Connor Cook nevű srác? Ha szerencsétlen Derek Carr nem töri lábát az Indianapolis ellen és a cseréje, Matt McGloin is sikerrel átvészeli a Denver elleni meccset, akkor az előző kérdésre nem is lenne olyan sürgető a válasz. Így viszont, hogy az újonc quarterback kezd majd a Houston Texans elleni wild card meccsen, érdemes kicsit megismerkedni Cookkal és történetével.

 

connorcook1

 

Cook annak a Michigan State Spartansnak a focicsapatát erősítette 2011-től egészen 2016 januárjáig, amely olyan neveket adott az NFL-nek, mint Drew Stanton, Brian Hoyer vagy éppen Kirk Cousins, akik a maguk nemében és egyetemi szinten nem kis névnek számítottak, így Cook felé is nagyok voltak az elvárások, amikor 2013-ban elsző számú irányítóvá lépett elő. Ekkor sokan úgy vélték, hogy még elődjeinél is nagyobb potenciál és tehetség rejtőzik benne, melyet igyekezett már elég korán bebizonyítani. Az első évében, amikor teljes értékű kezdőként számoltak vele, rögtön 13-1-es mérleggel sikerült végezni a csapatával. Ebben az évben megnyerte a BIG10 konferenciát az Ohio State legyőzése után, továbbá MVP is lett, majd a Rose Bowlban győzelemre vezette a Spartanst a rendkívül erős Stanford ellen, ahol élete meccsét játszotta. Az egész tengerentúli média felfigyelt rá, sokan már csillogó NFL-es jövőt jósoltak ekkor neki.

 

Ahogy az lenni szokott, az elvárások nőttek Cook felé, a játéka viszont nem tudott még jobban feljavulni, nem tudta magát a csapat igazi vezérévé kinőni. Még ennek ellenére is impozáns mérlegű szezont hozott le a csapattal, 11-2-vel és egy Cotton Bowl sikerrel búcsúzott a szezontól, ahol egy fantasztikus meccsen nyertek a Baylor ellen. Ahogy egy évvel korábban, úgy abban az évben is a nagy színpadon sikerült nagyot dobbantania. Sokak szájíze viszont keserédes volt, mert hiába a csapat sikere és a győzelmek, Cook egyszerűen mintha megállt volna a fejlődésben, mintha elérte volna tudásának a plafonját. Ekkoriban már jelentkezhetett volna a draftra, hogy Mariota és Winston mellett ő is egy előkelő draft-helyért versenyezzen, de úgy döntött, hogy visszatér az ötödik egyetemi évére és a diploma megszerzése mellett bajnoki címre vezeti a tehetségekben nem szűkölködő MSU-t.

 

connorcook2

 

2015 is a forgatókönyv szerint indult a csapat eredményességét nézve, a Nebraska kivételével az összes riválist megverték, még a legnagyobb ellenfelet, az Ohio State-et is, igaz, akkor nem Cook irányított, mert sérült volt. Cook ezzel szemben viszont még a korábbi számait sem hozta, a passzpontossága romlott, a passzonkénti yardátlaga szintén és a touchdownjainak száma sem érte el az előző évekét. Ugyan képes volt NFL-kaliber passzokat kiosztani, de többször is olyan gyermeteg hibát vétett, mely eladott labdákban bosszulta meg önmagát. Egy fura kettősség övezte ezt a szezon Cook terén, hiszen az NFL-be készült, minden rá volt kihegyezve, mégsem kapta meg a csapatkapitányi posztot és elismerést, valamint az elvárásokhoz sem volt képes felnőni. A csapat azonban nyert és az Iowa ellen újra elhódította a BIG10 konferencia bajnoki címét, és a korábban megszokottakhoz hasonlóan, Cook újra fantasztikusan játszott, mellyel a második BIG10 Championship Game MVP-címét zsebelte be három éven. Az irányító karrierjének egyik legmeghatározóbb megmozdulása is ennek a mérkőzésnek köszönhető, amikor épp Archie Griffin nyújtotta volna át neki az MVP-nek járó díjat, Cook viszont nemtörődöm módon és rendkívül arrogánsan kivette azt a legenda kezéből a TV-s interjúra várva. Többekben ez a megmozdulás megrengette a hitet és sok kérdőjelet vont a QB karakterét illetően.

 

A konferencia elhódításával viszont az ország 4 legjobb csapata közé került a Michigan State, ami egyet jelentett a playoff helyezéssel. A negyedik kiemelést szerezte meg a csapat és jöhetett Cook legnagyobb erőfelmérője, az Alabama Crimson Tide védelmének feltörése. Sokan azt hitték, most is a nagy színpadon fog Cook tündökölni, azonban elmaradt a jó szereplés, sőt a csapat 38-0-ra kapott ki a mérkőzésen, és a fiatal irányító is pocsék teljesítményt nyújtott. Eddig is sokakban kételyt szült a kiegyensúlyozatlan egyéni szereplés és a három szezonon keresztül tartó stagnálás, mely ezzel a vereséggel még inkább csak rosszabbra fordult.

 

A draft-szezon közeledtével több olyan szakértő és csapat is volt, melyek szerették Cookot, egyesek viszont féltek tőle, mint a tűztől. Az mindenképp mellette szólt, hogy a Michigan State olyan támadószisztémát futtatott, mely nagyon hasonlított egy profi rendszerre és ebben a közegben viszonylag jól érezte magát az irányító. Olykor képes volt tökéletesen kivitelezett, nagyon szűk ablakokba érkező passzokra, melyek kiváló pontossággal értek célba akár középhosszú, akár a hosszú labdákat tekintve. Ezeket a dobásokat viszont nem tudta megfelelő rendszerességgel végrehajtani, ráadásul sokszor nem vette figyelembe, milyen coverage-et védekezett az ellenfél, melyből rengeteg leütött vagy eladott labda született. Mindezek mellett, nyomás alatt még pontatlanabb volt, könnyen zavarba jött és dobta el a világba a disznóbőrt, valamint a meglévő ideje ellenére sem tudta végigolvasni elkapóit, sokszor leragadt az első számú célpontjánál, így könnyen kiismerték az ellenfelek.

 

connorcook3

 

A játéka mellett, azonban fontos kicsit a jellemével, a természetével is foglalkozni kicsit. Nagyon árulkodó volt, hogy az ötödik éve előtt nem szavazták meg neki a csapatkapitányi posztot, melyre később negatív hozzászólásokat is tett, ahelyett, hogy felnőtt módjára, profiként, a csapat érdekeit előtérbe helyezve viselkedett volna. Kicsit Cam Newtonba hajló egoizmussal kezelte önmagát, néha azt lehetett érezni, úgy volt vele, hogy: “most mindenki azért dolgozik, hogy bajnok lehessek”.  Ez a felfogás nem tesz vezérré senki, így Cookot sem tette azzá, hiába dirigálta ő az egész támadóegységet. Mi több, a Spartans úgy volt képes legyőzni a bombaerős riválisát, az Ohio State-et, hogy “vezére” a padon csücsült sérülten és nézte, ahogy a csapat a konferencia döntőjébe verekszi be magát. A személyisége körül csak még tovább gyűltek a red flagek az ominózus Archie Griffin-történet után, mikor modortalanul viselkedett a kamerák előtt. Ezt később természetesen megbánta, de az eset még egy jel volt, hogy nem érett, profi játékos. A draft előtt nem győzte hangoztatni, hogy sok hasonlóságot vél felfedezni közte és Tom Brady között, mely egy igen hízelgő hasonlat lenne, ha nem magára mondaná. Járja az a mondás, miszerint ha jó vagy valamiben, mindenkinek el fogod mondani, ha kiváló, mindenki mondogatni fogja neked. Ebből érdemes lett volna Cooknak is tanulnia. Még egy nagyon beszédes történet látott napvilágot róla, miszerint az egyik játékosmegfigyelő úgy jellemezte őt, hogy legalább akkora egoja van, mint Kobe Bryantnek – melyről tudjuk, hogy nem mérhető -, csak ő éppenséggel semmivel nem tudja alátámasztani, hogy mire fel. Több csapat is a legmegosztóbb irányítónak vélte, melynek köszönhette a drafton való csúszását is.

 

Ezt a csúszást az Oakland Raiders állította meg kissé érdekes módon, hiszen nem nagyon volt szükségük egy olyan csere irányítóra, aki fejlesztésre szorul és alacsony a plafonja, főleg nem úgy, hogy fel kelljen érte cserélni. A Fosztogatók azonban hittek benne és a 100. pickkel kiválasztották, mellyel a draft hetedikként elkelt irányítója lett. Tudni kell róla, hogy a Dallas is szerette volna kihúzni, csak épp feljött eléjük az Oakland, így került a nyugati partra Carr és McGloin cseréjének. Senki sem várta tőle, hogy élesben muzsikáljon majd idén az NFL-ben, de az élet írja a legnagyobb sztorikat, ennek köszönheti Cook azt, hogy ő lett az első olyan kezdő irányító, aki karrierje első meccsét kezdőként éppen a playoffban tudja le. Rookie-ként nem a legegyszerűbb dolog az NFL diktálta ritmust felvenni, ez nem mindenkinek szokott összejönni és Cook is megtapasztalhatta már, milyen az, ha egy kőkemény defense akarja épp agyonütni. A Texans védelme ugyan nem kap akkora szeretetet, mint a Denveré, de ebben a szezonban egy árnyalatnyival sem gyengébb, mint a tavalyi bajnoké, sőt egyes mutatókban (pl. total defense) az egész ligát maga mögé utasítja. Az Alabama elleni pocsék meccsből kiindulva, sok sikert Cooknak, ha főzni akar majd a hétvégén, egyszerű dolga biztosan nem lesz, de ha mégis sikerül nyernie a csapatnak, akkor nem kis méretű bravúrt (csodát) vinne véghez. Mindenesetre, kezelhetjük úgy Cookot, mint Carr biztos cseréje, egyelőre attól viszont nem kell tartani, hogy bármelyik franchise meglátná benne a tökéletes irányítót, ahogy eddig sem tette azt.

 

Megosztás:
  • googleplus
  • rss
  • mail

Írta: balentin

  • 3technique

    Könnyen lehet, hogy a nagy QB mizéria eredményeképpen ez az összecsapás lesz a legszorosabb a WC körben. A legszinvonalasabb biztos nem, de szoros lehet.
    És bárki is jut tovább a szimpaikus “kiscsapat” titulust magáénak tudva biztos sok semleges szurkolót állít majd maga mellé a DR-ban. Picit a jobb D miatt a Houstonnak szorítok, a rájátszásban sokszor inkább ők hozzák a meccseket (persze látva a többi ellenfelet sehol sem lesznek majd még csak kicsit sem esélyesek.)😯

  • Morvay Péter

    Cook beképzelt mamlasz, nekem a Draft Day-es irányító története jutott eszembe. (Bo Callahan) Sajnálom a Raiders-t, ez lehetett volna az álomszezon, de Clowney megeszi reggelire a srácot. Ha Watt is egészséges volna, és fel sem állnék a helyében. Öntelt és tiszteletlen.

  • parapappappam

    “… de Clowney megeszi reggelire a srácot.”

    és még jól se lakik vele…

  • Carey25

    Kb. úgy mint egy darab McChicken-nel?