Connect with us

Playbook

A hét játékai – NFC-döntő

 

Sokkal izgalmasabb meccset vártunk, azonban a félidőre kvázi eldőlt az NFC-döntője. A Falcons parádésan játszott, a Packers védelme viszont semmit sem tudott kezdeni Matt Ryanékkel. Most négy olyan játék videóelemzését láthatjátok az első félidőből, amelyek valamilyen szempontból érdekesnek bizonyultak számunkra.

 

#1 Sanu elkapása, avagy a 2-man rush

 

Az első negyedben járunk még, 7-0-ás vezetésnél támad a Falcons. Támadók: empty set (0 futó), 01 personnel (0 futó, 1 tight end, 4 elkapó) Ryan shotgunban kapja a labdát. A védők Cover2 sémát használnak, bár próbálják snap előtt titkolni az egyik safety felmozgásával. Az érdekes választás Dom Caperstől viszont a két emberes pass rush és ezzel együtt a 9 emberes zónázás. Nem tudom hogy gondolta, hogy ez majd megzavarja Ryant és nem találja meg a Cover2 gyenge pontját, a középhosszú oldalvonal melletti labdával.

 

 

#2 Sanu option-játék

 

Még mindig az első negyed, annak is a legvége. Egy kis trükközést láthatunk, ugyanis Ryan gyorsan kifut elkapó pozícióba, így Sanu és Coleman maradnak a backfielden. Sanu kvázi az irányító és mivel karrierje során 158.3-as passer ratingje van, így lehetett félni a passzjátéktól is, de végül egy option játékot láthatunk.

 

Sanu tehát megkapja a labdát és döntenie kell, hogy átnyújtja Colemannek vagy megtartja és maga fut vele. Ehhez Peppers mozgását olvassa, ő ugyanis jelen esetben a “read defender”. Ha ő egyből ráront Sanura, akkor Coleman viszi kifelé, ha nem, akkor Sanu megtartja.

 

A jól ismert zone-read játékokhoz képest abban más ez az úgynevezett veer játék, hogy mindkét játékos ugyanazt az oldalát támadja a pályának (jelen esetben a jobb oldalt), illetve ennél a játéknál nem zónablokkolást, hanem powert láthatunk, külön kiemeltem Andy Levitre bal oldali guard mozgását.

 

 

#3 Julio Jones elkapása, avagy a play action ereje

 

Igazából olyan nagy extra nincs ebben a játékban, de jól mutatja a play action erejét. Ha egy sima 5-7 lépéses dropback lett volna, akkor nem lehetett volna sikeres ez a játék, ugyanis a Packers linebackerek nem léptek volna 2 lépést előre a line of scrimmage felé, hanem egyből elkezdtek volna hátrálni zónájukba.

 

Érdemes megfigyelni, hogy mennyire egyszerre lépnek fel 1-2 lépést, majd egyszerre realizálják, hogy passzjáték van és mehetnek a zónájukba. Ezután pedig azt emeltem ki, hogy mekkora szabad terület nyílt meg 5 zónázó védő között.

 

A védelem egyébként Cover-3-at játszik ennél a játéknál, tehát a hátsó részt 3 egyenlő részre osztja három védő, “alatta” pedig 4 zóna van a négyemberes pass rush mellé. A támadók 20 personnellel állnak fel, tehát 2 futó, 0 tight end.

 

 

#4 Matt Ryan futott TD-je

 

Ennél a játéknál az amerikai kommentátor azt mondta, hogy zónáztak a Packersnél és így is sikerült megfutni a TD-t Ryannek. Ez ugyebár azért furcsa, mert ha zónáznak, akkor szemükkel követik az irányítót, így legtöbb esetben szinte lehetetlen egy kevésbé atletikus QB-nak 14 yardot megtennie anélkül, hogy ne gyalulnák földbe. Ez szinte kizárólag man-to-man védekezésnél lehetséges, hiszen akkor a védők az elkapókra figyelnek, így szabad útja lehet az irányítónak.

 

Visszanézve az esetet viszont látszik, hogy emberezés van a sajtfejűeknél, nem pedig zónázás, kivéve persze a két szabadon maradt védőt. Ugyanis a Packers arra apellált, hogy a támadók bal oldalán egy, az ő szemszögükből nézve 3v2-es, a jobb oldalon 4v3-as fölényt alakítanak ki, és ez tökéletesen is működött. A dropback végi kimerevített képen látható, hogy senkinek nem tudja dobni Ryan a labdát.

 

Ezután indul meg a labdával és egy pump fake-et be is mutat az egyetlen szabad elkapója, Freeman felé, amivel jól el is küldte egyrészt a Freemant fogó, de róla lemaradó védőt (Joe Thomas), másrészt a támadók jobb oldalán zónázó védőt is (Jake Ryan).

 

Azt viszont nem tudom megérteni, hogy Morgan Burnett és Demarious Randall mit csinált, ugyanis Matty Ice egy jó 6 yardot megtett már a line of scrimmage átlépése után, mire feleszméltek, hogy “ja, meg kéne állítani”.

 

 

Holnap Leonidasz érkezik az AFC-döntő legérdekesebb jeleneteivel, azt sem érdemes kihagyni!

 

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!