A Pittsburgh Steelers egyetlen motivációja ebben a szezonban az lehet, hogy Super Bowlba verekedje magát és kilenc év után újra megnyerje azt. Ehhez egy nagyon hiányzó puzzle darabot kell megtalálnia a csapatnak, melyet óriási erőfeszítések árán próbált is korábban fellelni, azonban talán most jött el a várva várt pillanat. De nem csak az első körben leltek sztárra, a későbbi pickjeik is jó értéket képviseltek, és nem kizárt, hogy Big Ben örökösét is idén találták meg.
A választottak:
1/30 TJ Watt, EDGE, Wisconsin
2/62 JuJu Smith-Schuster, USC
3/94 Cameron Sutton, CB, Tennessee
3/105 James Conner, RB, Pittsburgh
4/135 Joshua Dobbs, QB, Tennessee
5/173 Brian Allen, CB/DB, Utah
6/213 Colin Holba, LS, Louisville
7/248 Keion Adams, EDGE, Western Michigan
Nagyon úgy néz ki, hogy a Steelers a páratlan évek első körös draft pickjeit egy posztra szereti elkölteni, mely a passzsiettetés hosszútávú megoldását szolgálná. Ennek a reményében jött 2013-ban Jarvis Jones, illetve 2015-ben Bud Dupree is, és most ebbe a sorba áll be TJ Watt is. A legkisebbik Watt fiúról egy évvel ezelőtt még nem sokat lehetett hallani, de a 2016-os idény során tett róla, hogy ne csak az vezetékneve miatt emlegessék a draft első körös tehetségei között. Eltérően a bátyjától, ő a védőfal széléről fog rohamozni és pont azt fogja nyújtani a Steelersnek amire a legnagyobb szükségük van: az irányító siettetését. Atletikussága átlag feletti, testalkata is megfelelő, hogy 3-4-es rendszerben outside linebacker legyen. Elnézve a Pittsburgh depth chartját, bőven lesz alkalma, hogy már az első évében meghatározó mennyiségű snapet legyen a pályán és a nagy öreg Harrison cipőjébe lépjen. Ha a térde nem fog közbe szólni, akkor hosszútávon jó párost alkothatnak Dupree-vel.
Az első pick tagadhatatlanul olyan posztra jött, ahol égető a need, a másodikról azonban ez koránt sem mondható el. JuJu Smith-Schuster az elmúlt évek egyik legproduktívabb elkapója volt az egyetemi szinten, a USC-ben igazi első számú célponttá nőtte ki magát. Kérdés csupán, hogy a Steelersnek mi kell ahhoz, hogy végre Super Bowlba jussanak újra: egy elkapó, egy inside linebacker vagy egy kezdő kaliberű cornerback? Az nem kérdés, hogy a 62. picknél JuJu nagyon jó értéket képvisel és egy új dimenziót nyithat a Steelers amúgy is kifinomult támadójátékába, de sokak szerint inkább lehetett volna a védelem további erősítésére összpontosítani. Ez nem történt meg, de ettől még nem rossz választás egy igazi X-típusú receiver kihúzás, főleg nem úgy, hogy Bryanttel vannak gondok, DHB nem tud akkora áttörést hozni, Coates pedig egyelőre nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.
Ha valaki nem szerette az előző picket, akkor azt Cameron Sutton kihúzásával engesztelte a Steelers. A cornerback poszt bebiztosítása legalább annyira jelent kihívást a Pittsburgh-nek, mint a pass rush, ezért teljesen védhető, hogy egy újabb picket áldoztak a posztra. Burns, Cockrell, Gay és Golson mellett bőven lesz esélye, hogy a kezdő pozícióért harcoljon, hiszen meg tudja állni a helyét emberezésben és zónázásban is, valamint nem csak slotban, hanem a szélen is egyaránt bevethető. Valószínűleg első évében inkább a pálya belső részén fog szóhoz jutni, de nem kizárt, hogy a jövőben a széleken lesz rá nagyobb szükség. A harmadik kör azonban mégsem Sutton, sokkal inkább James Conner miatt volt hangos. A rákból is felgyógyuló játékos óriási szezont futott 2014-ben, freshman évében, aztán az egészségügyi problémái miatt a foci a háttérbe került, de ő nem adta fel sose, visszatért a pályára és bizonyította, hogy a class egyik legtehetségesebb backje. Bell mögött kiegészítő szerepet fog játszani, de ha a sztárfutó sérült vagy egyéb problémákkal fog küzdeni, be fogják dobni a mély vízbe. Stílusát tekintve egy igazi power back, de emellett nagyon ügyes, agilis játékos, nem csupán egy két downos futó. Bízzunk benne, hogy probléma mentesen fog alakulni a karrierje és akkor tényleg az NFL egyik legnagyobb sztorija az övé lesz.
Az első két nap nagyon jól alakult az Acélosok számára, jó értéken, minőségű játékosokkal kezdték el feltölteni a keretet. A negyedik körben pedig egy olyan játékost húztak, akiben Big Ben örökösét szeretnék végre meglelni, mert az teljesen világos, hogy nem Landry Jones az. Joshua Dobbsra, a Volunteers egykori sztárjára vár az a szerep, hogy ha nem is úgy, mint Dak Prescott, de egyszer átvegye a stafétát a nagy öregtől. A potenciál megvan a fiatal irányítóban, aki minden évében eggyel feljebb tudott lépni az egyetemen, de hosszú út vár még rá, hogy egyszer kezdő legyen a profik között. Az idő mindenesetre neki játszik és nem kizárt, hogy 3-4 év múlva már ő fogja kivezetni a sárga-feketéket a Heinz Field gyepjére. Brian Allen egy érdekes választás az ötödik körben, hiszen az elkapóból lett cornerback inkább tűnt egy UDFA típusú játékosnak, mintsem egy top 200-as prospectnek, de a Steelers megláthatott benne valamit. Ezt a picket lehetett volna más needekre költeni, egy belső linebacker, egy safety vagy a támadófal mélyítése érthetőbb döntés lett volna. Így gondolkodom Colin Holba kiválasztásáról is, hiszen egy long snappert húzni igencsak érdekes húzásnak bizonyul, lényegtelen, melyik csapatról beszélünk. A játékosbörzét egy újabb edge rusher, Keion Adams érkezése zárta, akinek – hasonlóan az előző két pickhez – elég nagyot kell dobbantania, hogy akárcsak a gyakorlócsapatban találja magát.
Összegzés:
A Steelers az utóbbi évek során rendre úgy vágott neki a szezonnak, hogy az AFC trónjának egyik legnagyobb várományosai és csak apró lépések választották el őket a hőn áhított bajnoki címtől. A legnagyobb problémára idén is rámentek, TJ Watt minden remény szerint megoldást jelenthet a megválaszolatlan kérdésekre. Mellette olyan minőségi játékosok érkeztek a második és harmadik körben, akik ha nem is az első napon, de a szezon végére már kezdők lehetnek. A harmadik napon a legértékelhetőbb választás egyértelműen Dobbs, akiben sok elképzelés van, az utána következő választások viszont némileg fejvakarósra sikerültek, emiatt kicsit le lehet húzni a csapatnak adott osztályzatot.
Értékelés: A-
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások