Fantasy felvezető rangsorainkat az elkapókkal folytatjuk, akik az utóbbi években egyre nagyobb teret nyernek és a top3-5 elkapó már-már egy szinten van a legjobb futókkal is. A hatalmat még nem vették át, de előretörésük figyelemre méltó. A draftok még idén sem az ő neveikkel fognak kezdődni, de az első 3-4 körben valószínűleg több elkapó kellhet el, mint futó.
1. Julio Jones
Tavaly a legjobb ötben sem volt, de ezt főleg az extrém kevés touchdownjának köszönhette. A yardjai már-már szokás szerint gyarapodtak és nem mutatja a hanyatlás jeleit. A Falcons offense eléggé egyben van, Matt Ryan is összeszedettebbnek tűnik, mint valaha és véleményem szerint Shanahan távozása is Jones targetszámát növeli. A fiatal támadókoordinátor ugyanis egy elég diverz offense-t hozott össze, ami távozása után inkább Jones központibb lehet. Nem mellesleg az éllovasok közül ő az egyetlen, aki nem kapott olyan versenytársat, aki nagy targetmennyiségtől szabadíthatja meg.
2. Antonio Brown
Bryant visszatérése egyfelől értékes yardokat vehet el előle, másfelől viszont még nagyobb teret ad neki a középtávoli útvonalakon. Még mindig ő a legnagyobb playmaker a WR-ek között. Ami ellene szólhat a már említett Bryant mellett, az Big Ben formája, de nem gondolom, hogy hatalmas visszaesést kellene várnunk tőle.
3. Mike Evans
A tavalyi éllovas csak a harmadik helyre szorul, mégpedig azért, mert a szabadügynökpiacról és a draftról is kapott társakat, akik ugyanúgy élvezhetik Winston figyelmét. Ettől függetlenül Evans ihletett formában volt tavaly és nem csak az elkapott yardokban és touchdownokban, de a játék kevésbé látványos aspektusaiban is fejlődött. A tight endek mellett pedig továbbra is ő lehet a csapat fő Red Zone célpontja.
4. Odell Beckham
Feltehetően feljebb helyezkedne ő is a listán, de Marshall és Engram sem azért érkezett a csapathoz, hogy kizárólag Beckhamnek csináljanak helyet. A kémia azonban közte és Manning között nagyon erős, a bizonyítási vágy pedig szintén hatalmas lehet. Beckham mellett szól, hogy a csoport két riválisa is minőségi cornerek nélkül áll, így négy nagy mérkőzés is kinézhet neki.
5. Jordy Nelson
Nelson visszatért, targetet kapott és győzött. Kis híján ő végzett tavaly az élen, pedig egy év kihagyással tért vissza a pályára. Különösen az átlag majdnem 1 touchdown az impresszív, a Packers pedig nem igazán újított be senkit, aki elvenné tőle az elkapásokat. Mindazonáltal eléggé korosodik Jordy, még ha tavaly nem is látszott a játékán, bármikor beüthet a baj.
6. Michael Thomas
Cooks távozásával megnyílt az út az egyértelmű első számú elkapó helyhez Thomas számára. Nem mintha erre rá lett volna szorulva, ugyanis már teljesítményével is kiérdemelte ezt. Testfelépítése, gyorsasága és képességei is mind megvannak ahhoz, hogy Brees legnagyobb fegyvere legyen. Azt pedig tudjuk, hogy Brees milyen akkor, ha beindul.
7. A.J. Green
Green mindig egy kicsit outsider az én szememben. Nem játszik egy elit csapatban, nem a legjobb QB dobál neki, de valahogy mindig odaér. Dalton és közte a kémia talán az összes párosnál erősebb. Ross személyében kapott egy társat, aki vertikálisan széthúzza neki a pályát, így bőven lesz esélye idén is megmutatni, hogy a legjobbak közé tartozik.
8. Dez Bryant
Bryant helyzete annyiban nehezebb a többieknél, hogy egy főleg futásorientált offense-ben kellene vitézkednie. Ráadásul egyértelműen őt fogják az ellenfelek legjobb cornerbackjei, így soha nincs egyszerű estéje. Testalkata azonban még mindig a legjobb Red Zone targetté teszi és ha Prescott formája nem esik nagyon vissza, akkor ott lehet a legjobbak között.
9. Amari Cooper
Már tavaly is a legjobbak közé vártuk, aztán kisebb csalódás lett a vége. Ennek elsősorban csapattársa, Michael Crabtree az oka, aki hasonlóan jól teljesített, mint ő, ezzel pedig egyik WR sem tudott a tízben zárni. Most egy évvel tapasztaltabb lett Cooper, Crabtree pedig öregebb. Én arra számítók, hogy Crabtree nem tudja fenntartani a formáját, így Cooper-központúbb lesz a passzjáték.
10. Terrelle Pryor
Pryor csapatot váltott és rögtön ő lehet az első számú célpont Kirklanden. Pryor folyamatosan fejlődik és megvan minden adottsága hozzá, hogy a legjobbak között legyen. A Washington továbbra is inkább passzorientált csapat lesz, ennek pedig haszonélvezői a Pryor tulajok lesznek.
11. T.Y. Hilton
A tavalyi yardkirály nálam kicsúszik a tízből is. Mégpedig azért, mert egy igazi boom or bust játékos, akiért nem mernék magas picket áldozni. Egyrészt Luck játéka kérdéses az első hetekben, másrészt Hilton vagy száz yardot szerez egy mérkőzésen, vagy tízet is alig. Nagy a kockázat a kiválasztásában, de a tavalyi év megmutatta, hogy szakítani is képes.
12. Doug Baldwin
Az egyik – ha nem a legjobb – slot elkapó, aki már-már outside receivereket is megszégyenítő statisztikákkal bír. Graham felől ugyan egyre jobb híreket hallunk, ennek ellenére kristálytisztán Wilson első számú fegyvere lesz.
13. DeAndre Hopkins
A tavalyi éve kimondottan csalódás volt, de ebben az irányítója is bőven ludas. Savage vagy Watson sem feltétlen életbiztosítás, de Osweiler tavalyi teljesítményét egész biztosan nem tudják alulmúlni.
14. Michael Crabtree
Már két éve folyamatosan leírjuk Crabtree-t, pedig már Kaepernick oldalán is látszott, hogy elég jó kis elkapóval van dolgunk. Carron látszik, hogy bízik a rutinos elkapóban, aki egyelőre meg is hálálja a bizalmat. Akár még idén is előfordulhat, hogy Coopernél is több targetje lesz, ő pedig elég biztos kezű végrehajtónak bizonyul.
15. Alshon Jeffery
Megmondom őszintén én már nem igazán hiszek Jefferyben, mert az elmúlt pár szezonban rendre 6-8 mérkőzéseket hagyott ki vagy sérülten játszott. Ugyanakkor az igaz, hogy amikor pályán volt, akkor nagyon jó kis számokat hozott. A Rams-Bills-Eagles hármas cserének ő is az egyik nyertese lehet, mert így ő az egyetlen igazán komoly célpontja Wentznek, ennek pedig eredménye kell, hogy legyen.
16. Davante Adams
Nelson (ki)öregedésével Adams lehet az egyik legtöbbet foglalkoztatott WR a csapatban. Az már tavaly is kiütközött, hogy Rodgers előszeretettel kereste, de kérdés ezt konzisztensen is fenn tudja-e tartani. Már tavaly is stabil pontgyáros volt, már csak a touchdown adag hiányzik egy igazán jó teljesítményhez.
17. Brandin Cooks
Nem igazán szeretem Edelman kivételével a Patriots elkapókat, mert Brady a futók és a tight endek mellett az elkapók között is igazán szétosztja a labdákat. Cooks azonban egy jó képességű elkapó, aki olyan mély célpont lehet, amilyen nem volt az utóbbi időben a csapatban. Az edzések tanulsága szerint pedig a kémia is megvan az irányítójával.
18. Keenan Allen
Sokkal, de sokkal feljebb is lehetne a listán, ha nem félnék attól, hogy megint taccsra vágja magát. Vagy az egész csapat. Allen egy kiváló képességű játékos, de két ilyen súlyos sérülés után semmi sem garantált neki a karrierjében. Mike Williams kiesésével azonban továbbra is hatalmas target adagra számíthat és amíg tud járni, addig nekünk is jó.
19. Eric Decker
Decker már a Jets színeiben is képes volt helyenként villogni, most pedig egy nagyságrendekkel jobb csapatot és irányítót kap maga mellé. A csapat tele van sok tehetséges elkapóval, de egyiküknek sincs olyan tapasztalata, mint Deckernek, így Mariota készséggel fog rá támaszkodni.
20. DeSean Jackson
Alapvetően nem bízok Jacksonban, de Winston és Evans mellett nagy éve lehet. Az egyik legjobb mélységi célpont a ligában, akinek Evans tökéletesen fog helyet csinálni a nagy játékokra. Kiválasztása azért lutri, mert benne lesznek 15+ pontos mérkőzések és 2 pontosak is, de ha kicsit konzisztensebbé teszik a játékát, akkor megéri kiválasztani.
21. Jamison Crowder
Az egyik rejtett szupersztár lehet idén a Washington fiatal elkapója, aki ha sérülésmentes tud maradni, akkor ennél bőven feljebb is kapaszkodhat. Már tavaly is a második legtöbb TD-t szerezte a slotból és nem lenne meglepetés, ha ezt a teljesítményt növelni tudná. Egyetlen riválisa a csapaton belül Pryor, akivel jól meg fognak osztozni a snapeken.
22. Larry Fitzgerald
A nagy öreg feltehetően utolsó éve és ennek megfelelően még támaszkodhatunk rá egyszer és utoljára. Palmer legmegbízhatóbb célpontja, aki a liga legbiztosabb kezű elkapója is. A Cardinals offense-szel kapcsolatban idén nincsenek akkora elvárások, de egy top30-as receiver simán benne van Larryben.
23. Jarvis Landry
Ha nem sérül meg Tannehill, akkor Landry jóval előrébb lenne a listán. Így viszont nem merem Cutlerre bízni a dolgokat és ennél feljebb nem szavaznék neki bizalmat. Ettől függetlenül csapata első számú játékosa és egy jó képességű elkapó, akinek ha kijönnek a dolgok nagy meccsei lehetnek.
24. Demaryius Thomas
A Broncos első embere azért helyezkedik ilyen hátul, mert a Denver offense bizony botladozni fog. Siemian semmi extrát nem tud nyújtani tavalyhoz képest, az pedig édeskevés lesz a szezonban. Ami miatt mégis a listán van, hogy egyedül Sanders veszélyes a targetmennyiségére.
25. Emmanuel Sanders
Nehéz különbséget tenni a két játékos között, ezért szorosan egymás mögé írtam őket. Thomas előnye, hogy nagyobb Red Zone target, mint társa, aki ellenben könnyebben szeparálódik.
26. Julian Edelman
Edelman kicsit DeSean ellentéte. Kevés 13+ pontos mérkőzés várható tőle, de stabilan fog nekünk 7-8 pontokat szállítani. Ez pedig rengeteget érhet nekünk a fantasy foci kusza világában.
27. Stefon Diggs
Diggs ellen szintén a karcsú QB teljesítmény szól, de ettől még lehet szép szezonja a Vikings első számú elkapójának. Elsőrangúan szeparálódik és biztos kezei is vannak. Kérdés a Vikes offense mennyit lesz a pályán.
28. Golden Tate
Nagy talány mi lesz a Lions háza táján, de talán egy passzorientált offense-re nagyobb kilátás van, mint a futójáték előretörésére. Tate ugyan képes meccsekre eltűnni, de stabilan Stafford legjobb elkapója.
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások