A modern gladiátor védi az: agyát, koponyáját, arcát, nyakát (gerincét), vállövét, mellkasát, bordáit, derekát, lágyékát, combjait, térdeit. Egyiket sem véletlenül. Ebben a cikksorozatunkban a játékosok testi épségét óvó eszközök fejlődéséről, jelenéről és lehetséges jövőjéről lesz szó.
A védőfelszereléseket mindig egy bizonyos sérülésfajta megelőzésének igénye hozta létre, így én a sérülések elleni harc eredményei és nem a konkrét fizikai tárgyak fejlődésének szemszögéből közelítem meg a témát.
Koponya
Az ember koponyájának elsődleges feladata az agy (mivel ez egy puha, ám létfontosságú szerv) nagy fizikai behatásoktól való megvédése. Ennek a csontburoknak a védelmére először még csak házilag összeeszkábált bőrből készült fejpántokat használtak. Ezt továbbfejlesztve születtek meg a kemény bőr fejvédők. Aztán megjelentek az első műanyag borítású sisakok, amik már egészen hatékonyak voltak. Végül a ’70-es években a többnyire ma is használatos lekerekített, polikarbonát (a legtöbb közúton is használatos bukósisak anyaga is ez) darabok. Itt egy kis idővonal a fejlődés menetéről:
– ígérem, hogy nem lesz fizikai disszertáció, de a mechanizmusok megértéséhez erre szükség van –
[quote]Az ütközések fizikája: egy ütközés „rombolása” három összetevőtől függ: az átadódó mozgási erőtől, a kölcsönhatás időbeni lefolyásától és az erőt elnyelő felület nagyságától. A mozgási erőt a sebesség négyzetének és a tömeg szorzatának fele adja (tehát a sebesség szó szerint hatványozottan számít). A pusztítás pedig minél kisebb, ha a kölcsönhatásban résztvevő erő csak fokozatosan (tehát hosszabb ideig) hat és ez az elnyelődés minél nagyobb felületen történik.[/quote]
Következtetésképpen a sisak külső burka csak félmunkát végez, mivel a hirtelen, koncentrált nagy erőt csak szétoszlatja. Itt válik fontossá a belső bélés. Az első (bőrből készült) modellek tulajdonképpen csak ebből álltak és később ez volt az alap, amire építették az egyre keményebb és az erő szétoszlatására alkalmasabb formájú burkokat. A manapság leginkább elterjedt bélések belseje legtöbbször egy vastagabb sűrített levegős rétegből és egy vékonyabb szivacsrétegből áll. A levegő az erő eloszlatásáért, a szivacs pedig a kényelemért felel. Az erő eloszlatása és a fej hirtelen gyorsulásának csökkentése már egy másik testrész védelmét is szolgálja: az agyét.
Agy
Még az is tudja az agyrázkódás veszélyes mivoltát, aki nem tudja megkülönböztetni a rugbyt és az amerikai focit. Pontosabban csak látták a Will Smith féle Concussion (Sérülés) filmet és hirtelen a kérdéskör megkérdőjelezhetetlen tudoraivá váltak. Mindazáltal a dolog igen sokrétű, mivel még nagyon keveset tudunk a CTE-ről. Az egyik nagy gond, hogy csak halott embereken lehet vizsgálni. A fő tipp (hiszen még nincsen tudományos konszenzus), hogy az agyrázkódások hosszú távú hatása a súlyos mentális gondokat okozó betegség.
[quote]Az agyrázkódás keletkezése: amikor a játékos halad egy adott irányba, a koponyája és benne az agy (kettő között pedig az agyi folyadék) együtt mozognak. Amikor viszont a koponya irányt vált, az agy tehetetlensége miatt nem tud egyből arra mozdulni, így belülről nekicsapódik a koponyának és megsérül. Szemléletesen: amikor valaki (ő az agy) nem kapaszkodik a buszon (ez a koponya), egy nagy fékezés esetén előrerepül.[/quote]
Egyes tudósok viszont azt vallják, hogy a sok, ismétlődő ütés roncsolja az agyi szöveteket. Mindenesetre a liga újabb nagy pénzeket fordít kutatásokra, így remélhetőleg a közeljövőben lesz eredmény (és ami fontosabb: megoldás, ami megmenti a játékot).
A problémára alapvetően két irányban keresik a megoldást. Az egyik, hogy plusz „lengéscsillapító”-kat próbálnak a sisakra/ba helyezni. Íme, néhány lehetséges megoldás:
A béléseket illetően a Vicis sisakok nagyon innovatívak. Az ő koncepciójuk különlegessége, hogy nem csak az erővel párhuzamos irányban, hanem arra merőlegesen is „dolgozik”. Az eltekeredni képes kis elemek a csavarodással energiát tudnak időlegesen elnyelni, így a test nem egyszerre kapja a nagy terhelést. Az NFL-ben többek között Doug Baldwin és Russell Wilson is ilyenekben fog játszani.
A másik út ugyan nem annyira közismert, de nagy lehetőségeket rejt magában. A Q30 nevű „gallér”-t megalkotó Gregory Myer szerint ugyanis az agyrázkódásokat nem a sisakok tökéletesítésével, hanem egy kis U alakú eszközzel lehetne megelőzni. Az ötlet az volt, hogy ha csak egy picit is sikerülne megemelni a nyomást az agyban (egy kávéskanálnyi extra vérről van szó), annak térfogata pont annyit nőne, hogy kitöltse az agy és a csont közötti teret. Így az agy és a koponya együtt mozogna, elkerülve a belső ütközést.
Az elméletet egy gyors próba elé állították: a magasabb helyeken (ott megduzzad az agy) kevesebb-e az agyrázkódás? Megvizsgálták a középiskolai és NFL meccseken jelentett agyrázkódások számát és összevetették a tengerszint feletti magassággal. Az eredmény: a magasabb helyeken 30%-kal kevesebb a fejsérülés. Ezután egy fejhallgató átalakításával kezdték a kísérletezést és sok munka után jött létre a Q30. Középiskolában már születtek biztató eredmények, a profi ligában pedig a tavaly nagyon csúnya sérülést szenvedő Luke Kuechly teszteli.
Arc
Bár az emberi arc épsége nem az életben maradás elengedhetetlen feltétele, szerintem egyetlen egy nőnél sem lenne esélye egy ilyen csávónak:
Ebből kifolyólag a játékosok már nagyon korán (konkrétan előbb, mint a fejük többi részét) igyekeztek kitalálni valamit az épségének és szépségének megóvására. Így születhettek meg az ehhez hasonló csodák:
Aztán az idő múlásával egy ívelt vasdarabból szépen lassan kifejlődtek a ma is ismert összetettebb rácsok. Régebben elterjedtem voltak a sötétített plexik, ami nagyjából bárkiből csillagharcost varázsolt. Sajnos a Liga ma már csak bizonyított egészségügyi okok esetén engedélyezi ezen kiegészítők használatát. Pedig elég tetszetős darabok:
Ennek a kis kiegészítőnek a fejlődésével egy nagyon fontos dolog alakult ki: akármilyen állat módjára is szerelhetsz, az arcodnak nem lesz semmi baja (99%-ban). A pusztításba pedig annyira belejöttek, hogy elkezdtek emberek sorra meghalni a pályán.
Folyt.Köv.
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások