Connect with us

Összefoglaló

Őrségváltás

A Jaguarsnak lesz meccse januárban is, de kinek még? A Chargers és a Lions is segített magán, de a Seahawks messzebb került a playofftól.

Jacksonville Jaguars – Seattle Seahawks

 

Meghalt a király, éljen a király. A nagydumás, folyamatosan mutogató, ugyanakkor szinte minden posztján elit, együtt pedig több kategóriában is ligaelső számokat produkáló védelem immáron nem Seattle-ben, hanem Jacksonville-ben székel. És annak ellenére, hogy az egész csapat szinte hibátlanul tolta, majdnem még ez is kevés volt a végén.

Az első félidő pozíciójátékkal és fizikális focival telt Seahawks meccsekre jellemző módon, és csak azért nem 3-3 volt a félidő, mert Walsh megint walshkodott. Mindenesetre még a 3-0 is a Seattle számára volt hízelgő, Wilsont például 40 passzolt yard alatt tartotta a hazai D. A harmadik negyedtől kezdve azonban mindenki nézze újra az összecsapást. A Jags offense három egymás követő playben a scrimmage-ről 3 touchdownt ért el, közéjük még belefért részükről egy muffed punt és Mickenstől egy 72 yardos punt return is. Mindenesetre 27-10-nél úgy tűnt, hogy vége. Már csak azért is, mert eddigre Bobby Wagner kidőlt térdín sérüléssel, majd néhány playjel később KJ Wright is lebicegett. A Seahawksnál ugyan váratlanul működött a futójáték, főként Davis részéről, de Wilson mély dobásai nem ültek, sorban jöttek az INT-ek (Bouye 2, Ramsey 1), eközben pedig a stabil run game mellé Bortles a múlt heti formájában osztogatott, mégse volt az a meccs véletlen? Keelan Cole felé dobva nem tudott hibázni (75 yardos TD például), de Westbrook és Lee is megbízható célpontnak bizonyult. Csak halkan jegyzem meg, hogy az MVP esélyes Wilsonnak 11, az agyonekézett, INT-mágus Bortles-nak 8 interceptionje van idén…

 

 

27-10-nél viszont nem volt vége, mert a 4. negyedbe lépve Wilson megint csodát művelt. Egy-egy hosszú TD Richardsonnak, majd Lockettnek, a védelem a hiányzók ellenére is megállította Fournette-et, így 30-24-nél némileg váratlanul támadhattak a vendégek a győzelemért. 4th&out, de a foghíjas védelem majdnem visszaszerezte a labdát még egyszer, de Fournette megfutotta a 3&11-et, game over. Legalábbis papíron, mert a Seahawksban már megint, immáron sokadjára is elborult többek agya.

 

 

Emellett nem lehet elmenni szó nélkül, az ellenfél térdeléseinél immáron többedik alkalommal sikerül bunyót provokálni teljesen fölösleges és abszolút unszimpatikus módon szándékosan lábra menve. Jellemző, hogy a csapat részéről az év emberének jelölt (!) Bennett volt a főkolompos, majd a következő play előtt Carroll szaladt be a pályára rendet tenni, utána még Jeffersont küldték be az öltözőbe a bírók. Hiába Wilson és még néhányan, a többiek nagyon megnehezítik, hogy ne gyűlölje egyre több ember – joggal – ezt a csapatot. Ez a végjáték egyébként hálószaggató öngólnak tűnik, mert Wagner és Wright esetleges hiányával Gurley és Elliott sem lesz megállítható a következő két meccsen, de itt még kinéz eltiltás Bennettnek és Sheldon Richardsonnak is. A rájátszás messze került Seattle-től.

Eközben a Jaguars szépen lassan contenderré lép elő. A harmadik helyük az AFC-ben szinte biztos, jó eséllyel a Titans elleni rangadó a 17. héten már nem fog számítani semmit, és ahogy most gondolom, akárkit kapnak Wild Cardon, ők lesznek az esélyesek. A védelem annyira elit, amennyire a 2013-14-es Seahawks D csak volt, sőt még talán annál is jobban. Fournette képében megvan a maguk Lynch-e is, már csak Bortles-ban kell reménykedni. De az utóbbi két meccs alapján ezt teljes joggal tehetik. Jagurs-Seahawks 30-24

 

Tampa Bay Buccaneers – Detroit Lions

Két közepes csapat találkozóját a jobb védelmének, és a labdákra kissé jobban vigyázó támadósorának köszönhetően csak behúzta a Lions, így életben maradtak. Izgalmas és látványos meccs volt, nem kis részben azért, mert mindkét védelem nagy lendülettel gyűjtögette be az ellentől a labdákat. Interceptionök terén 2-2-re végeztek a felek, de a Lions D 3 fumble-t is összeszedett a Bucs egyével szemben, és nagyjából ez döntött. Hiába fordult 21-7-es előnnyel a Detroit az utolsó negyedre, Riddick 2 hatpontosa ellenére teljesen halott futójáték miatt nem tudták megőrizni az előnyüket, Praternek kellett a legvégén 46-ról győztes mezőnygólt rúgnia. A hazai támadósor sokkal színesebben üzemelt, volt értelmezhető futójáték, volt left tackle elkapott TD, de az 5 labdavesztéssel nem tudtak mit kezdeni, illetve azzal, hogy amint Staffordnak nem előnyből kellett játszania az utolsó negyedben, hanem game-winning drive-ot kellett vezetnie, rögtön elmenedzselgette a sajátjait FG távolságba.

A Lions így továbbra is őrzi a Wild Card álmait, már csak azért is, mert most két könnyebb(nek tűnő) meccs jön (CHI, @CIN), de nem csak rajtuk múlik a playoff esélye, a Falconsnak és a Seahawksnak is ki kell kapnia legalább egyszer, de inkább kétszer. Buccaneers-Lions 21-24

 

Los Angeles Chargers – Washington Redskins

 

Ez annyira sima volt, hogy nyugodtan ki merem jelenteni; jelenleg a Chargers a 3 legjobb formában lévő csapat egyike az NFL-ben. Ha bejutnak a rájátszásba, akkor akárkinek (értsd a Patriotsnak is) képesek lesznek nagyon komoly problémákat okozni.

Amihez Rivers nyúlt az mind sikerült, szinte hibátlanul osztogatott, a futójáték (35/174) ragyogóan működött, így már a félidőre eldőlt a mérkőzés. Rivers a tegnapi 319 yardjával egyébként megelőzte Warren Moont az örökranglista 9. helyén passzolt yardok tekintetében. A Redskins D sem fejtett ki sok ellenállást, igaz a végén már Clemenstől begyűjtöttek egy picksixet, de az offense csak vergődött, végül 8x kellett puntolniuk, jellemzően rövid drive-ok végén. Az Ingram-Bosa párosnak most csendesebb meccse volt, de King és Perryman mindenütt ott volt. Itt jegyezném meg, hogy számomra az továbbra is hihetetlen, hogy egy Los Angeles méretű városban egy 35 ezres arénát képtelenek úgy megtölteni hazai szurkolókkal, hogy egy Washington (!) ellen ne bordó legyen a nézőtér.

 

 

A Chargersnek most jön kvázi a döntő összecsapás a Chiefs elleni idegenbeli túra képében, nem fogadnék ellenük. Chargers-Redskins 30-13

 

Arizona Cardinals – Tennessee Titans

 

A Cardinals megtette azt a szívességet a Jaguarsnak, hogyha már őket megverték két héttel ezelőtt, akkor a Titanst is. Gabbert ázsiója így hirtelen megugrott Jacksonville-ben. Az első 30 percben a Titans legalább egy drive-ot képes volt összerakni, vezettek is vele 7-0-ra a félidőben, fordulás után viszont teljesen halott volt a Mariota vezette offense. Ehhez ő maga újabb két interceptionnel járult hozzá. A Cardinals sem csillogott éppen, de ahogy múlt héten a Bears-Ninersen Gould, úgy most Phil Dawson nyerte meg szinte egymaga a csapatának a meccset, pedig 4 sikeres FG-ja mellett egyet még ki is hagyott. Gabbert annyival járult hozzá a meccshez, hogy nem szúrta el, de örült, hogy életben maradt, mert a fala semennyire sem védte, 8 sacket gyűjtögettek össze a vendégjátékosok. A meccs legfontosabb statisztikája azonban az, hogy Larry Fitzgerald neve mellett immáron 15 311 elkapott yard áll, így megelőzte Randy Mosst az örökranglista 3. helyén, és ha vállalna még egy évet, akkor Terrell Owens is meglenne a 2. helyért. Moss rögtön gratulált is a “földijének”, mert Fitz egykor a Vikingsnál szedte a labdákat, és Moss kocsiját mosta.

 

 

A Titans így a Jaguarst és őket elnézve már inkább csak a Wild Cardban reménykedhet, abban viszont továbbra is teljes joggal, az Arizonának már mindegy. Cardinals-Titans 12-7

 

Cincinnati Bengals – Chicago Bears

 

Az idei NFL mezőnyének két legrosszabb támadósora lépett pályára, és a Bengals “hozta is magát”, a Chicago azonban életjeleket mutatott. Trubisky ugyanis élete meccsét játszotta, mellette Jordan Howard is elit formát mutatott, de mellettük az offense-ből még többeknek volt jó napja. Ez pedig egy meglepő, és még ahhoz képest is váratlanul sima győzelmet eredményezett a teljesen szánalmas Bengals otthonában.

 

 

Trub 25/32, 271 yard, TD sorral dolgozott, neki (és a csapatának) pontosan ilyen meccsekre van szüksége, hogy fejlődjön és lehessen rá építeni a franchise-t. Howardnak ennél (23/147, 2 TD) már voltak jobb meccsei is, igaz nem sok és nem sokkal. A 33-7-es végeredmény abból a szempontból még különösen váratlan, hogy a Bears utoljára öt éve vert meg bárkit is (2012, Titans) legalább 25 ponttal. Bengals-Bears 7-33

 

Related Topics

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!