Nagyon sokféleképpen lehet felépíteni egy sikeres csapatot, de abban talán meg lehet egyezni, hogy kell egy igazán jó irányító hozzá. Persze ez a mi kis franchise draftunkon a 11 résztvevő miatt kevésbé volt égető need az elején, de számomra úgy alakult ez a játék, hogy pontosan tudtam követni a csapatépítési filozófiám fontos lépéseit.
Úgy álltam neki a készülésnek a franchise draftunkra, hogy a sorsolástól függ a stratégiám. Ha az első kör elejére kerülök és bent lesz Carson Wentz, akkor őt fogom választani, hiszen nincs nála jobb fiatal irányító, aki köré csapatot szerveznék (B terv: Russell Wilson). Ha a kör végére kerültem volna, akkor pedig hagytam volna a QB-húzást későbbre (Garoppolo, Watson lett volna a két alternatívám ebben az esetben) és másik irányból közelítem meg a csapatépítést: a Joey Bosa – Jalen Ramsey páros lett volna a célom az első két körre, amivel lerakhattam volna egy igazán domináns védelem legfőbb alapköveit.
Mivel az első kör elejére kerültem a sorsoláskor, így nyilvánvaló volt, hogy Carson Wentz a választottam, így meg is van a csapatom legfontosabb eleme.
Végy egy jó irányítót, pipa!
Így fogja Wentz az én csapatom számára is felemelni a Lombardi trófeát!
Ezután pedig az volt a terv, hogy egy EDGE-CB-OT trióval folytatom valamilyen sorrendben, amivel lerakom a franchise-om általam legfontosabbnak tartott alapköveit. Jalen Ramsey elég no-brainer pick volt számomra a második kör végén, szerintem már most a liga legjobb cornerbackje – de legalább a top3-ban benne van, a boardomon ő volt az első Lattimore és Peterson előtt. A CB tehát megvolt, jöhetett az OT vagy az EDGE játékos. Lane Johnsont kivitte renningan korábban, a pass rusherek pedig jobban fogyatkoztak, mint a tackle-ök, így a passzsiettetés mellett döntöttem. Azt borzasztóan nehéz volt kitalálni, hogy Clowney vagy Garrett legyen a pick, de végül Jadeveon Clowney mellett tettem le a voksom. Aztán a negyedik kör végére nagy meglepetésre bent volt még Tyron Smith, elég no-brainer húzás volt abban a helyzetben.
Alapkőletétel a legfontosabb posztokon, pipa!
Az előre eltervezett első négy kört maradéktalanul abszolváltam, innentől pedig úgy voltam vele, hogy rugalmasan alkalmazkodom a draft alakulásához, lehetőség szerint segítve irányítómat egy jó fallal és elkapószemélyzettel, de nem elhanyagolva a védelmet, ahol a védőfalat tartottam a legfontosabbnak. Amennyire tudtam, próbáltam az egyensúlyt megteremteni és a szinte duplahúzásaimmal általában egy védőt és egy támadót húzni, még ha a 13. körig kicsit több figyelmet is kapott az offense. A 13. körig ugyanis a center kivételével felhúztam a teljes támadófalat (Ryan Ramczyk, Joel Bitonio, Kevin Zeitler) és adtam Wentz kezébe egy nagydarab, igazi első számú sztárelkapót és a liga legelektrikusabb mélységi célpontját Mike Evans és Tyreek Hill személyében, valamit kedvenc pálya közepi célpontjával, Zach Ertzcel is megörvendeztettem franchise irányítóm.
Itt kiemelném a tight end és a guard posztokat, ahol úgy ítéltem meg, hogy hamar kell választanom, mivel nagyon szűk az igazán jó játékosok piaca az ő esetükben, így mindenképp meg akartam előzni az árat ezekben a pozíciókban, ez sikerült is. Főleg hogy a végén még Evan Engramet is be tudtam húzni kvázi slot elkapónak.
Minden segítség megadása Wentznek, pipa!
Még a draft első felében felépítettem egy elképesztő védőfalat, hiszen Clowney mellé draftoltam a már korosodó Brandon Grahamet, illetve Kawann Shortot. Alapvetően az volt a szabály nálam, hogy 29 év a maximum, de Grahamnél kivételt tettem, mert abban a helyzetben annyival jobb játékos volt a következő pass rusher polcnál, hogy kicsit felrúgtam a saját szabályom. Az biztos, hogy számára meg kell majd találni az utánpótlást a kis játékunk végére, de reményeim szerint még 3 év kimagasló játék benne van, plusz 2 év átlag feletti.
Brutál védőfallal terrorizáld az ellenfél irányítóját, pipa!
A fenti dolgokat tartom a legfontosabbnak egy csapat építésekor, így a következő körökben a lyukak betömése volt a feladatom. Voltak posztok, amiket céltudatosan “hanyagoltam” az elején, ilyen volt például a linebacker is. No nem arról van szó, hogy nem vittem volna el szívesen Kuechlyt, Wagnert, Telvin Smitht vagy hasonló sztárokat, egyszerűen mindig volt fontosabb poszt, ahová hasonló játékerejű játékost vihettem. Végül úgy gondolom nem kell panaszkodom a Benardrick McKinney – Roquan Smith duómmal, akik egy fiatal tandemet alkothatnak majd a védelem tengelyében. Smithben konkrétan olyan potenciál van, hogy a liga legjobbjai közt lehet 1-2 év alatt.
Azt kicsit sajnálom, hogy nem sikerült még egy igazi sztárcornert kiválasszak, így pedig kicsit kockázatos utat választottam a védelem szélén. Jalen Ramsey ugyebár adott, az egyik oldalt ki is pipálhatjuk, oda nem nagyon fog passz érkezni. A másik két cornerem pedig Jason Verrett és Sidney Jones lett. Előbbi már volt Pro Bowler, igazán kiváló játékos lenne, ha egészséges tudna maradni. Az utóbbi két évben csak 5 meccsen lépett pályára, így elég nagy kockázatot vállaltam vele, viszont ha bejön, akkor hatalmas húzás, hiszen egészségesen top játékos. Sidney Jones első évét kvázi teljesen kihagyta Pro Dayén elszenvedett achilles-sérülése miatt, de ezt megelőzően Marshon Lattimore-ral tartották egy szinten. Ha visszatér egyetemi formájához és még jó coachingot is kapott az Eaglesnél, akkor belőle is nagy sztár lehet, szerintem erre minden esélye megvan. Meglátjuk hogyan sül el ez a két választásom, kicsit boom or bustra sikeredett, az biztos.
Azt sajnálom még, hogy nem sikerült két top belső védőfalembert elvinnem, ahogy alább látni fogjátok, így utólag hibát követtem el a 11. kör elején. Persze Stephon Tuitt nem rossz vigaszdíj, de ha már az utolsó körre hagytam a DL választást, bepróbálkoztam a többieknél Ed Oliverrel, aki csak jövőre jön a draftra, de Aaron Donald-i tehetség lakozik benne. Sajnos ezt a kiskaput nem használhattam ki, a többiek leszavaztak, pedig nagy pick lett volna az első év beáldozásával.
A secondarym hátuljáról nem esett még szó, Jamal Adams már most a legjobbak közt van posztján és még csak most lesz másodéves – őt hamar ki is kellett választanom -, Lamarcus Joynernél pedig bízom abban, hogy negyedik évére megtalálta top formáját és innentől a 2017-es játékát viszi tovább, mert ha így lesz, akkor nagyon ütős safety-tandemem lesz. A futó és a center húzást a végére hagytam, a futót tudatosan, a centert pedig így alakult. Előbbinél nagy dilemmában voltam Kareem Hunt és Dalvin Cook közt, meglátjuk hogy jól döntöttem-e a Chiefs üdvöskéjével, de egyáltalán nem vagyok benne biztos. Weston Richburgről nem esett még szó, a való életben sokkal jobban fog neki illeni a 49ers támadósémája, mint a Giantsé, így jó szezonokat várok tőle.
Lyukak betömve, keret feltöltve, legjobb csapat összerakva, pipa!
A legjobban fájó pickek
1. A 6. körbe érve szerettem volna egy második top cornert választani Jalen Ramsey mellé és az AJ Bouye – Chris Harris duó volt a kiszemelt, erre Patrik és Kristóf konkrétan az előttem lévő két pickkel vitték ki őket, itt nagyon mérges voltam…
2. A 10. kör végén még csak két belső védőfalember ment ki, így úgy láttam, itt az ideje az ár elé kerülni és kihúzni Kawaan Shortot. Ez össze is jött és nagyon gondolkodtam, hogy duplázok és még egy védőfalemberrel, DeForest Bucknerrel erősítek. Azonban végül úgy láttam, hogy kevesebb jó guard van, mint belső védőfalember, így Bitoniót húztam ki a 11. kör elején. Aztán ami a következő 18 pickben jött, az lesokkolt. A következő húzásomig ugyanis kiment 9 (!!!) belső védőfalember, így kvázi mindenkiről lemaradtam és stratégiát kellett váltanom, az utolsó DL húzást pedig a legvégére hagyni.
Érdekességek a csapatommal kapcsolatban
- 10 játékosom van az AFC-ből és 12 az NFC-ből.
- A legtöbben, szám szerint 4-en érkeznek a Super Bowl győztes csapatból, de én vittem a legtöbb Texans, Chiefs, illetve holtversenyben Browns játékost is (2-2).
- Legidősebb játékosom Brandon Graham 30 életévével, illetve van egy 28 és egy 29 éves játékosom is (Short, Zeitler), a többiek legfeljebb 27 évesek.
- Legfiatalabb játékosom az újonc Roquan Smith. Ő az egyetlen rookie a csapatomban, de van öt másodévesem is.
- Érdekes, hogy átlagéletkorban és átlagfizetésben is szinte megegyezik a védelmem és a támadósorom.
- Legjobban kereső játékosom Mike Evans, a legkevesebbet pedig Tyreek Hill viheti haza. Hill konkrétan a teljes miniligánk egyik legkevésbé megfizetett játékosa.
- Átlagban legtöbbet a védőfalra költök, második a támadófal. Legkevesebbet pedig a futó posztra, utána pedig a CB-sorra.
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások