Fura csoport ez az NFC West abból a szempontból, hogy egyes posztokon hemzsegnek a jobbnál jobb játékosok, míg más egységekben nehéz volt összerakni egy igazán ütőképes és elit egységet. A négy csapat képzeletbeli fúziója viszont érdekes kis egyveleget hozott, nehezen találnánk jobb alakulatot, ha végignézünk az összes álomcsapaton.
Offense
Irányító: Russell Wilson (Seahawks)
Csere: Jimmy Garoppolo (49ers)
Úgy gondolom, sok kérdés nem férhet ahhoz, ki a legjobb irányító az NFC nyugati csoportjában, Wilson rendelkezik a legjobb kvalitásokkal a négyesből. Nyert már Super Bowlt, bebizonyította, hogy kulcshelyzetekben is tud éles lenni, ráadásul támadófal nélkül is kiválóan tud dolgozni, ami egészen ritka dolog. Mögötte viszont nagy a tumultus, mert a második helyre befuthat Jimmy G vagy Goff is, de egy egészséges Bradford is bőven játékban lehetne, míg Rosen az idejére vár. Amíg viszont senki nem tett le olyat az asztalra, mint Wilson, addig nem lehet szó arról, hogy bármelyik fiatal üdvöske megütné a szintjét.
Futó: Todd Gurley (Rams)
Csere: David Johnson (Cardinals)
Talán ezt a választást volt a legnehezebb meghozni, hiszen két All Pro kaliberű futót is ki lehetne emelni a csoportból, valamiért mégis úgy vélem, hogy Gurley jelenleg jobb játékos, többet mutatott meg abból, amit várhatunk tőle a jövőben. Nagy mázlija, hogy egy kreatív rendszerben dolgozhat, ami tökéletesen emeli ki, mennyire kivételes tehetséggel bír. Az elmúlt szezonban talán senki nem hozott futószinten olyan teljesítményt, mint ő, ezért is került csak a második helyre Johnson.
Elkapók: Doug Baldwin (Seahawks) – Larry Fitzgerald (Cardinals) – Brandin Cooks (Rams)
Cserék: Robert Woods (Rams) – Marquise Goodwin (49ers) – Cooper Kupp (Rams)
Vannak jó, elithez közeli elkapók nyugaton, de nem túlzás azt állítani, hogy topok nincsenek. A kezdő szett jól néz ki, három egymástól teljesen elütő stílusú játékossal, akikben megvan minden, amit egy ilyen sortól elvárhatunk: finesz, rutin és gyorsaság. Baldwin méltatlanul alulértékelt, pedig egészen jó játékos, Larryt senkinek nem kell bemutatni, Cooks pedig nagy vándor lett, de eddig nem hagyott keserű szájízt, én pedig nagyon várom, mit kezd vele az NFL egyik legkreatívabb play callere. A második sor is tartogat nagy reménységeket, fiatal tehetségeket, akik közül Woods akár az első sorba is hamar beférhet. Goodwin tavaly villogott már és Kupp is megmutatta, hogy lehet rá számítani.
Tight end: George Kittle (49ers)
Csere: Tyler Higbee (Rams)
Egy divízióban, ahol nincs igazán kiugró teljesítménnyel bíró tight end, nagyon nehéz kezdőt találni, szívem szerint nem is tettem volna be senkit, de kénytelen voltam. Kittle egész jó újonc szezont hozott, benne látok esélyt, hogy Lil Shanny alatt különlegeset alkosson, mert a képességei adottak. Higbee pedig tökéletes cseréje lesz, főleg akkor, ha makulátlan tud maradni pályán kívül is.
Támadófal: Joe Staley (49ers) – Rodger Saffold (Rams) – John Sullivan (Rams) – Justin Pugh (Cardinals) – Rob Havenstein (Rams)
Cserék: Andrew Whitworth (Rams) – Laken Tomlinson (49ers) – Justin Britt (Seahawks) – Mike Iupati (Cardinals) – Duane Brown (Seahawks)
Próbáltam úgy alakítani a falat, hogy mindenki az általa eredetileg elfoglalt poszton szerepeljen, ez a kezdőknél sikerült is, csupán a cserék között került át Brown balról a jobb oldalra. Az első sorral nem lehet nagyon vitatkozni, jelenleg ők a legjobb falemberek a csoportban, még akkor is, ha egyeseknek már nem sok évük maradt a ligában. Itt is nagyon szépen vegyül a rutin és a fiatalság, szolid kis ötösfogat lenne, ha így tudnának pályára lépni.
Defense
Pass rusherek: Chandler Jones (Cardinals) – Frank Clark (Seahawks)
Cserék: Arik Armstead (49ers) – Solomon Thomas (49ers)
A fal szélén fiatal rusherekre esett a választásom, akikben bőven van potenciál, hogy 2018-ban is földbe döngöljék az ellenfelek irányítóit. Jones az egyik legjobb szélső falember a ligában, Clarkban pedig elképesztően nagy szikra van, ami ha fellobban, akkor sok sikert a tackle-öknek. A cseresor némileg érdekesre sikerült a Niners tandemjével, Thomas még nem nagyon szolgált rá, hogy ide nevezzem, de kevés a jó edge a csoportban, benne pedig sok elképzelést látok.
Belső védőfal: Aaron Donald (Rams) – Ndamokung Suh (Rams)
Cserék: DeForest Buckner (49ers) – Michael Brockers (Rams)
A kezdőket nem kell magyarázni, nem hogy a csoportban, de még a ligában sincs jobb belső duó, mint a Donald-Suh páros. A cseréknél pedig a fiatal Buckner mellé a rutinnal bíró Brockers került be, némileg azért is, mert ez a pozíció sem olyan mély.
Linebackerek: Bobby Wagner (Seahawks) – Reuben Foster (49ers)
Cserék: KJ Wright (Seahawks) – Mark Barron (Rams)
A jelenleg legjobb linebackert szintén nem kell ecsetelni, fiatal párja sem szorul sok magyarázatra, már csak azt reméljük, hogy nem keveri magát sok galibába. Ők ketten évekig meghatározó teljesítményt fognak nyújtani, ezzel gyakorlatilag nem is lehet vitatkozni. Wright pedig Wagner árnyékában is top teljesítményt hoz, mellette viszont nagy volt a verseny, ki legyen a második csere off ball linebacker, végül Barronra esett a választásom, ő Bucannont előzte be.
Cornerbackek: Patrick Peterson (Cardinals) – Marcus Peters (Rams) – Nickell Robey-Coleman (Rams)
Cserék: Aqib Talib (Rams) – Richard Sherman (49ers) – Budda Baker (Cardinals)
Ennél a szekciónál is arra törekedtem, hogy legyen két szélső és egy slot corner, ennek fényében került NRC is a csapatba, aki a liga egyik legjobb nickel védője volt 2017-ben. Petersonról tudjuk, hogy mennyire jó, Peterstől pedig nem várok rosszabb teljesítményt, mint amit a Chiefsnél hozott. A cserék is dúskálnak sztárokban, Shermant a sérülése miatt viszont féltem kicsit, Talibot meg a balhéi hátráltathatják, habár Phillips mester tudni fogja őt kezelni. Bakernek pedig nem kell majd sok, hogy a legjobbak között emlegessék.
Safetyk: Earl Thomas (Seahawks) – Jaquiski Tartt (49ers)
Cserék: Lamarcus Joyner (Rams) – Kam Chancellor (Seahawks)
Nagy volt a fejvakarás, hogy a négy névből hogy hozzam ki az első és a második sort, végül úgy döntöttem, hogy hiába a hiszti Thomas körül, ő top tier a posztján, Joynerből pedig szeretnék még többet látni, bizonyítsa, hogy ő a legjobb ezen a poszton a divízióban. Ez a gondolat szembe mehet azzal, hogy strongba kit neveztem kezdőnek, hiszen Tartt még fiatal, nem sokat bizonyított, de valahogy én többet látok benne, mint amennyi Chancellorban maradt.
Special teams
Kicker: Greg Zuerlein (Rams)
Csere: Phil Dawson (Cardinals)
A teljesség kedvéért, legyenek rúgóink is, hiszen ők is emberek. Ezen a poszton Greg The Leg az egyik legjobb a ligában, elvitathatatlan a kezdő mivolta, de Dawson is stabilan rugdossa a a disznóbőrt, sok csoportban akár kezdő is lehetne.
Punter: Johnny Hekker (Rams)
Csere: Andy Lee (Cardinals)
Ahogy Zuerlein a kickereknél, úgy Hekker a puntereknél a legjobb, tehát a Rams nem panaszkodhat, ha special teamről van szó, főleg, hogy a visszahordójuk, Pharaoh Cooper sem rossz játékos.
Edzők:
Head Coach: Kyle Shanahan (49ers)
Offensive coordinator: Sean McVay (Rams)
Defensive coordinator: Wade Phillips (Rams)
Mivel két zseniális és egyben fiatal főedző van a divízióban, ezért ahhoz kellett folyamodnom, hogy az egyiküket “lefokozom” támadó koordinátornak. A szempont a rutin volt, ami Lil Shanny esetében nagyobb, mint McVaynél, így előbbi lett a HC, utóbbi pedig az OC. A DC-vel meg nem árulok zsákba macskát, a zseniális öreg a legjobb a divízióban.
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások