Talán sose lehetett még annyira érezni, hogy a messzi északon új szelek fújnak, mint az idei offseasonben. Az eseménytelen évek után idén keményen odavert a Packers vezetősége az asztalra és az egyik legaktívabb szabadügynök időszakot tudhatja magáénak.
Hosszú évek teltek el úgy, hogy a Packers drukkereknek volt valószínűleg a leghosszabb az offseason. Míg a legtöbb szurkoló izgalommal várta az FA piacot, a Green Bay szimpatizánsok tudták, a legtöbb saját szabadügynöküket vissza fogják igazolni és egy darab külsős játékos se fog érzeni. Aztán tavaly már jött egy Jimmy Graham, Mo Wilkerson, de mi volt az az idei eseményekhez képest!
Érkezők
- Za’Darius Smith, Edge, Ravens (4 év, $66M)
- Preston Smith, Edge, Redskins (4 év, $52M)
- Adrian Amos, S, Bears (4 év, $37M)
- Billy Turner, OL, Broncos (4 év, $28M)
Mr. és Mr. Smith Green Bayben.
Nehéz ennek a duónak az érkezését nem összevetni a távozókkal. Előzetesen azonban egy egészen érdekes statisztika:
2018-ban az irányítóra helyezett nyomás:
- Az összes Packers edge játékos: 87
- Preston & Za’Darius Smith: 113
A Clay Matthews, Nick Perry, Kyler Fackrell, Reggie Gilbert négyes fogat együtt szerezte meg a Smith duo siettetéseinek a 75%-át. Bár olcsó nem volt a poszt vérfrissítése, – mindkét játékos top20-as fizetést kap a posztján, Za’Darius konkrétan jelenleg a 8. helyen áll – szükséges mindenképpen. Oda jött segítség, ahova a legjobban kellett. A secondary nagyrészt fiatal, a védőfal remek, az irányítók azonban ha nem jött a siettetés középről, nyugodtan lubickolhattak a zsebben. 2018-ban a csapat legjobb és egyetlen komoly passzsiettetője a nose tackle poszton játszó Kenny Clark volt, amit nem lehetett tovább hagyni.
Za’Darius és Preston esetében is egyértelműen a 2018-as szezon volt a kiugró, de Za’Dariusnak már 17-ben sem volt rossz éve. Ő kifejezetten pass rusher specialista, aki főleg az elmúlt 2 szezonban robbant be, míg Preston már régebb óta ott van a köztudatban és a játéka is sokrétűbb. Kis jóslattal élve Z. Smithnek lesz több sackje, de P. Smith lesz, aki több játékot tud megcsinálni a labdáson, jobban támogatni a futás elleni védekezést, akár cover feladatokat is ellátni.
A rokoni kapcsolatban természetesen nem álló Smith duó érkezésével azonban a liga egyik legjobb pass siettető egysége is lehet akár 2019-ben a: Z. Smith – K. Clark – M. Daniels – P. Smith sor.
A passzsiettetésen túl a 3. nagy nevű érkező Adrian Amos a szomszédból tette át a székhelyét Green Baybe. A Packers és a Bears, bár közvetve, de 1 év alatt kicserélte a safetyjeit. HaHa Clinton-Dix ment Chicagóba, Amos pedig Wisconsinba.
Adrian bár több poszton is játszatható elsősorban a boxhoz közel strong safety pozícióban érzi otthonosan magát és Fangio alatt a Bearsben is főleg itt forult meg. Kiemelkedő szezonokat tudhat maga mögött, de kérdés ebben milyen arányban volt benne az ő tehetsége, a remek társak vagy épp Fangio védelmi koordinátor keze. Érkezésével egyértelműen a legjobb S lett az egységben, de hogy valóban SS-ként vagy esetleg hátravont FS-ként számítanak rá, az még nem tisztázott és sok múlhat a további FA tevékenységen vagy a drafton.
Végül pedig egy kissé meglepő név Billy Turner személyében. A 2018 előtti 2 szezonban összesen 200 snappet játszott, majd tavaly már nagyjából kezdőnek volt nevezhető a Broncos falában. Hol RT-t, hol LG-t játszott, új állomáshelyén az egyébként nem rossz nevekből álló fal egyetlen kiadó posztjára érkezett RG pozícióba. A támadófal ezzel valószínűleg össze is állt és nagy változás továbbra sincs. Kiemeledő tackle páros (már amikor Bulaga épp egészséges), egy jó center és maximum átlagos guard páros védi majd 2019-ben is Aaron Rodgerst. A támadófal LeFleur érkezésével valószínűleg többet fog zone blocking elemeket alkalmazni, amihez Turnert látták a megfelelő embernek. Ugyanakkor elsősorban Turner erőssége is inkább a passzblokkolás, ami Green Bayben most már évek óta hagyományosan az egyik legjobb a ligában.
Hosszabbítások
- Marcedes Lewis, TE
- Gerionimo Allison, WR – RFA –
- Reggie Gilbert, Edge – ERFA –
- Jake Kumerow, WR – ERFA –
- Justin McCray, G – ERFA –
- Lucas Patrick, G – ERFA –
- Robert Tonyan, TE – ERFA –
A felsorot nevekből egyedül Lewis volt igazi szabadügynök, a többiekre a korlátozott szabadügynökök státuszuknak megfelelő tendert hívott le a csapat és tartotta őket még 1-1 évig a keretben. A sor mellőzi a nagy nevű játékosokat, de Allison, ha jelenleg ránézünk a Packers elkapók depth chartjára, valahol a 2.-3. poszt körül mozog és vélhetően a legtöbb snapet fogja kapni 2019-ben is ebből a sorból.
Gilbert egy hasznos rotációs játékos aki a Smith-ek pihenőidejében kaphat majd főleg szerepet. A többiek megtartása esetében a keret mélyítése volt a fő érv.
Távozók
- Clay Matthews, Edge – Los Angeles Rams
- Nick Perry, Edge – CUT
- Randall Cobb, WR – Dallas
- Bashaud Breeland, DB – Kansas City
- Kentrell Brice, S – Tamap Bay
- Jake Ryan, iLB – Jacksonville
Utaltam már rá, hogy nem véletlenül jött két nagyobb nevű pass siettető is a csapathoz. A Packers teljesen lecserélte az OLB duóját. Nick Perry azok után, hogy karrierje egyetlen értékelhető szezonját hozta 2016-ban és aláírt egy akkor nem is olyan rossznak mondható hosszabbítást, az elmúlt két évben folyton sérülésekkel küszködött és közel nem hozta azt a teljesítményt, amire a nagy szerződést kapta. A csapat inkább elkönyvelt 11M halott pénzt az elküldésével egészen minimális cap space felszabadítás mellett, csakhogy túllépjenek a Perry időszakon.
A legnagyobb távozó azonban természetesen nem ő, hanem a klublegendának is minden bizonnyal joggal nevezhető Clay Matthews. A franchise sack leadere – akinek státusza minden bizonnyal sokáig meg is fog maradni – 83.5 egységnél állt meg. Ritkán válik meg a Packers egy Matthewshoz hasonló saját jövőbeli Hall of Famer játékostól, de az utóbbi években nagyon megkoppott az egykor retteget Claymaker eredményessége. Már 4 szezon óta nem érte el a 8 sacket egyetlen idényben sem. Talán mindkét félnek jót fog tenni a váltás.
Nem ekkora, de mindenképpen meghatározó játékos volt Randall Cobb is a 2000-res évek Packers csapatában. A keze továbbra is remek és egy kiemelkedő képességű slot elkapó, de a sok sérülés és a mellé társuló eredménnyesség visszaesésével itt is időszerű volt a váltás.
A három nagyobb nevű játékos mellett távozott egy ígéretes LB Ryan személyében, akinek a maradását valószínűleg a 2018-as training campben elszenvedett ACL és a szezon teljes kihagyása keresztelte meg. Ryan egy kicsit old school LB, főleg a futás ellen használható earyl downoknál, de sérülésig folyton javult a játéka a cover feladatok terén is.
Rajta kívül a secondary vesztette el még két pótolható játékosát. Brice a Clinton-Dix utáni idők FS-je volt és nem véletlenűl nem marasztalta a csapat, míg Breeland mindössze egy fél szezont töltött a csapatnál. A rutinja talán hiányozni fog a fiatal egységben, nem is játszott feltétlen rosszul ittléte alatt, de a jövő mindenképp a King – Alexander – Jackson trióban van.
Draft
A csapat sokkal kényelmesebb helyzetben vághat neki a draftnak, mint azt egy hónapja gondoltuk volna. A már bebetonozottnak gondolt 1/12-es edge rusher pick helyett jöhet egészen máshova az erősítés. Ráadásul a tavalyi lehúzás lecsere után az 1/30-as pick is Gutekuns GM rendelkezésére áll.
A kezdő sorokat nézve a védelemben Blake Martinez mellé nem ártana valaki a LB sorba, továbbá a free safety spot kiadó. Ezen kívül az offense-ben az elkapó sorba jöhetne esetleg erősítés, hisz ott jelenleg Davante Adamsen kívül inkább csak ígéretes fiatalok vannak.
Suttogják a TE picket is, az idei évben ráadásul két első kört megérő játékos is akad és később is vannak jó prospectek, azonban Jimmy Graham maradásával ez is csak hírgeneráló találgatás egyelőre.
Továbbá a mélység erősítése több sorba elképzelhető akár korai pickekkel is. A falak mindkét oldalon – Bulaga egy remek játékos de továbbra sem tud egészséges maradni és jövőre szabadügynök lesz. A védőfalból hasonló a helyzete a szerződést tekitve Mike Danielsnek és Kenny Clarknak is, bár itt Clark esetében a csapat minden bizonnyal élni fog az 5. éves opcióval vagy akár jönni fog a hosszú távú hosszabbítás. Daniels viszont jövőre már 30 éves lesz és esetében az újraigazolás egyáltalán nem garantált.
Értékelés
A csapat erősődött ott ahol a legjobban kellett, a passzsiettető szekcióban. Megvált két már idősődő (Perry azért még csak 28) játékostól és hozott két ígéretes fiatalt. A secondaryban tátongó két lyuk közül az egyiket egy nagyon jó játékossal foltozta be és elhozta a hiányzó láncszemet a támadófalba is. Bár meghatározó játékosoktól kellett ezáltal megválni, egyikük esetében sem mondható, hogy nem volt várható a “szakítás”. A kezdőbe egy, maximum két játékos kell még és még mindig van 13M a csapat kasszájában, torábbá 3 választási jog is a top50-ben a drafton.
Értékelés: A
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások