Connect with us

Minden ami NFL

A Golden Tate story IV – Ünnepek egy tehénnel a Cutler’s-ben

A Fejvadász Sean telefonál, mire Teddy a kis Viking és Ótvar Trestman szövetkeznek Karácsonykor. A télapó helyett Kedves Suh látogatta meg őket. Eközben Tampából ír tehén érkezik postán két „n”-nel. Cutlert szétlövik, aminek következtében Newton jóllakik.

Nem akartam FBI ügynök lenni, ám a tehetség és balszerencse erre a pályára állított. Lassan 5 éve, hogy ezt csinálom – megjegyzem nagyon jól –, és nem vagyok boldog. Pontosabban nem voltam, de tudjátok, hogy megy ez. Belekerülsz egy társaságba, velük töltöd az időd nagy részét és lassan akklimatizálódsz hozzájuk. És basszus, jól érzed magad! Matty, Jimmy, Mega, a Bokros Reggie, „Jóbarát” Ross és még valahogy Kedves Suh-t is elviseled. Emiatt voltam nagy s*arban, hisz nem csak ARodot kellett lekapcsolnom, de a… a… mondjuk ki: a barátaimat is!

December 7, Detroit

Ez a nap több szempontból is rendhagyónak bizonyult. Először Jimmy hivatott minket magához, hogy a Fejvadász Sean telefonált. A New Orleansiak fellázadtak az ARod rezsim ellen, és egy tűzharc folyamán sikerült lábon lőniük a maffiavezért. Ennél jobb hír aligha jöhetett volna, hisz titkon Jimmy is ARod ellen tevékenykedett. Sean megemlítette még Teddyt és Ótvar Trestmant, hogy vigyázzunk velük, készülnek valamire, de erről már mi is tudtunk. Ám, ami ezután történt…

Délután épp Matty „nyaralójában” voltunk. Ez amolyan búvóhelyféleség volt, de a lelkének kedvesebb volt a „nyaraló” elnevezés. A helyiség egy kilencemeletes lakóház egyik földszinti szobáját takarta, a berendezés pedig egy bőrdíványból és egy vodkásüvegből állt. Dohos, penészszagú kis lyuk volt, de ki vagyok én, hogy ítélkezzek? Éppen igyekeztünk valamennyi berendezési tárgyat egyszerre felhasználni, amikor nyílott a levélbedobó, és egy kis bordó borítékba rejtett levelet dobtak be hozzánk. A posta tartalma rövid és tömör volt: csomag érkezett Tampa Bayből Mattynek, amit a város délnyugati részén lévő raktárból lehetett elvinni a 2-14-es tárolóból. Jobb dolgunk híján elmentünk érte.

Körülbelül egy óra alatt értünk oda a kijelölt helyre. A pecsétes borítékot felmutatva rögtön a kezünkbe nyomták a tároló kulcsait, majd egy útbaigazítás után már ott is voltunk a 2-14-es raktár előtt. Matty pepecselt egy keveset, mire sikerült kinyitnia a zárat és kinyitni az ajtót. Az enyhén kivilágított helyiségben egy szőke, ír tehén tartózkodott meg pár ezer légy.

Még egy állat!?

Először az futott át az agyamon, hogy ez valamilyen biológiai hadviselés akar lenni, hisz alig egy éve elég komoly húsevővírus járvány volt Tampában, de végül elvetettem az ötletet. „Ez csak valami rossz vicc” – gondoltam. Újdonsült tehenünket „Tehénn”-nek nevezte el előző gazdája, így két „n” betűvel. Ezt és ír származását is az oldalára billogozott McTehénn feliratból következtettem ki. Ám a legfurább mégiscsak a két a füle között égnek álló, szőkére festet „frizura” volt szegény kérődzőben. Újra átolvastam a levelet. Csak most tűnt fel – valószínűleg a kettesszámú berendezési tárgy túlzott igénybevétele miatt – hogy a lap hátoldalára is írtak pár sort:

„Köszönjük a remek jószágot! És bár sírni tényleg tud, tejet és hasznot nem hoz, ezért kérjük, haladéktalanul juttassák vissza chicagói otthonába”

Hogy miért Mattyé lett ez a nemes feladat, nem tudtuk.

December 21, Chicago

Matty-nek Newtonnal és McTehénn-nel lassan saját kis magánállatkertje lesz. Pontosabban lehetett volna, de legalább most már senki sem kérdőjelezi meg azt a felvetésemet, mely szerint a párducot és a tehenet nem lehet egymás mellett tartani. Szerencsére még sikerült pár cafatot megmentenünk, ugyanis mára vendégségbe voltunk hivatalosak: Teddy a kis Viking és Ótvar Trestman voltak a házigazdáink.

Még Suhnak is jutott egy kevés belőle…

ARod a New Orleansi események miatt összehívta a kartelleket karácsony utánra, hogy tisztázzák az erőviszonyokat. Ennek apropóján érkeztünk a fent említett két úriemberhez Chicagóba, hogy megvitassák Jimmy-vel a továbbiakat. A Cutler’s nevű restiben foglaltunk asztalt. A megbeszélés részleteivel nem untatnék senkit, úgyis csak erőltetett jópofizás és semmitmondó maszlag volt az egész. De ami egy 13:00-kor történt…

Ótvar Trestmannel Hálaadáskor találkoztam először. Állítólag heroinban utazott, de elnézve a tekintetét és a reakcióidejét, szerintem még benne is aludt és a kávéba is azt tette édesítő helyett. Esküszöm, hozzá képest még Jimmy is olyan volt, mint egy bespeedezett Duracell nyuszi. Lényeg, hogy nem tett rám jó benyomást.

12:55. Az asztalnál négy nemzet képviselői: a kanadai Trestman, a viking Teddy, az amerikai Jimmy és az orosz hústál. Trestman, Teddy és Jimmy egy-egy széken, a hústál az asztalon egy tálban foglal helyet. Ótvar Trestmanre és Teddy-re egyszerre jön rá a szükség. Rossz előérzetem van. Én az ablaknál ültem, egyedül, mert szegény McTehénn kibelezése miatt még mindig rosszul voltam. És ez volt a szerencsénk.

12:59-kor fordult be egy kékeslila furgon, az oldalára ráfestve: „Jared & Allen fodrászat”. Ezzel még nem is lett volna semmi probléma, ha nem lehúzott ablakokkal és kidugott csövű gépfegyverekkel vették volna be a kanyart. „Hasra!” – kiáltottam, és az asztal alá vetettem magam. Ekkor ért ide Jarad & Allen, a benne ülők pedig elkezdték fazonra igazítani a Cutler’s-t.

Az akció gyors volt és heves, de hála nekem, csak Raiola sebesült meg komolyabban. Mondjuk, miután az 510 m/s-mal repesztő lövedékeket koponyával igyekezett hárítani, nem is volt csoda. Bár, ő még mindig jobban járt, mint Ótvar Trestman és a kis Viking. Utóbbit Suh vette kezelésbe, mi pedig csak a hangok alapján következtethettünk arra, mi is történik kettejük között. Így követelte meg az illem, ugyanis maffia körökben a személyes okból elkövetett gyilkosságok olyanok, mint a szex: mindenki szent magánügye, hogy kivel, mikor és a hol ejti meg, és senki sem szereti, ha megzavarják közben. Na, nem mintha annyira érdekelt volna bennünket.

Szegény Teddy

Ótvar Trestmant pedig Matty párducának adtuk. A jóllakott jószág először csak unottan morgott, mit sem törődve áldozatával. Talán meg is úszta volna a nagymacskát, ha egy nagyobbra sikerült morgás után sem magát, sem pedig azt a puha, kék szőnyeget nem hugyozza össze, amin a párduc aludni szokott.  Ezt ugyanis vendégségben, a más „házában” nem illik még barátok között sem, és ha más nem, Matty-ről legalább némi etikett ragadt Newtonra. Az pedig annak rendje és módja szerint zokon is vette az indokolatlan vizeletürítést, így vasárnap kora délután. A végeredményt látva, lehet mégis Teddy járt jobban…

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások