Connect with us

Minden ami NFL

Mi is draftoltunk

A draft-boardunkra 10 első körös prospect került fel és olyan szerencsés helyzetben voltunk, hogy két választási jogunk is volt, emellett sikerült az általunk legjobbnak ítélt tehetségeket kiválasztanunk, tökélyre fejlesztettük a BPA stratégiát. A hajtás után bemutatkozik a két újoncunk, jimboy és tszajko, illetve a franchise többi tagjáról is megtudhatjátok, hogy miként szerettek bele kedvenc csapatukba.

 

tszajko:

 

Először is természetesen meg szeretném köszönni a Going Deep csapatának a bizalmat, bízom benne, hogy már a rookie évemben is kezdőként számít majd rám az edzői gárda. Az NFL engem 2009 körül talált meg úgy igazán, azelőtt viszont abban a balga hitben éltem, hogy én valójában NBA-fan vagyok.  Szerencsére ez a korszakom már elmúlt, viszont a kosárlabdának mégis jelentős hatása volt az NFL-karrieremre, ugyanis az egyik kedvenc csapatom a rikítózöld Seattle SuperSonics volt, így kézenfekvőnek tűnt, hogy maradjak a városban (ha már a csapatnak nem sikerült) – a halászsasos logó meg amúgy is elég menő volt, így egészen könnyen beleszerelmesedtem a Seahawks-ba, a többi pedig már szomorú és boldog történelem. A “barátaim” szerint persze ez a sztori nem igaz, undorító divatdrukker vagyok, aki mindig az épp aktuális győztesnek szurkol. :(

 

jimboy:

 

Egy olyan all-around játékos vagyok, aki mind az NHL-ben, mind az NBA-ben képes megállni a helyét, azonban mégis talán az NFL áll hozzám a legközelebb. Talán ezt a sokoldalúságot látta meg bennem a Going Deep GM-je a pro day / combine során, amiért ezúton is szeretnék köszönetet mondani. Az már más kérdés – nem megbántva a leendő franchise-om – hogy számomra még mindig a legnagyobb álom a New England Patriots keretéhez tartozni. Sajnos ez eddig még csak a Madden játékon keresztül sikerült. Egész hamar letisztázódott, hogy melyik is a számomra megfelelő franchise. Mondjuk nem volt nehéz dolgom a választásban, hiszen a 2003-as demoban csupán a Rams és a Pats közül lehetett választani. Igen szakmai szempontok alapján (értsd: a mez kinézete és a csapatlogó meg a táncoló katona is eléggé megtetszett) tudtam, hogy ez lesz a csapat amiért rajongani fogok és láss csodát, azért csak megérte kitartani annak ellenére, hogy egy jó nagy verést kaptam a mesterséges intelligenciától. Emellett nagy haverom Johnny Football. Már egyetemi évei óta jó barátságot ápolunk, mindennap beszélünk, meg hát olyan bulikon voltunk tejóég… emiatt követem (az instagramon, bár amióta bevonult a rehabra, hát elég unalmas a feedje) az NFL-es karrierjét is.

 

renningan:

 

Én alapvetően Patriots szurkolóként kezdtem NFL-es pályafutásomat, köszönhetően annak, hogy a családban csak Pats meccseket néztünk. A saját identitásom a 2011-es szezonban kezdett kialakulni, ami a sportfogadásnak és a gamepassnak volt köszönhető. Történt ugyanis, hogy megtettem a Detroit Lionst Super Bowl győztesnek milliós szorzóval, mint fekete lovat. És láss csodát, jól alakult a szezon és egyre inkább elkezdtem bízni a nyereményemben és szívből szorítani értük. Nem is volt olyan nehéz Stafforddal, a liga legjobb elkapójaként emlegetett Megatronnal vagy éppen a friss DROY Suh-val. A Saints elleni röhejes red flag szabály és érdemtelen kiesés után pedig kialakult, pontosabban inkább rögzült a csapat iránt kialakult kötődés és szeretet, amit két borzalmas szezonnal háláltak meg… De nem baj, ez már csak ilyen!

 

rowi:

 

Az első emlékem az NFL-ről az egy sporthíradó bejátszás a Bucs-Raiders Super Bowlról, de akkor ez engem még nagyon nem érdekelt. A következő néhány évben, amikor a sport tv elkezdett meccseket adni, akkor még csak a játék tetszett egyre jobban, válogatás nélkül minden meccset megnéztem, amit adtak, tanultam a szabályokat, és élveztem, hogy mennyire más, mint az európai foci. Így végül 2005 volt az az év, amikor végre csapatot választottam, és ez egybeesett egy akkor itthon kb. ismeretlen csapat menetelésével. A NHL-ben ha valakinek szurkolok, akkor az a Vancouver Canucks, azt pedig tudtam, hogy az NFL-ben ilyen nagyon sokadik Pats, Steelers, Colts drukker nem akarok lenni, amiből itthon addigra már volt néhány, a Seahawks pedig nem csak az akkori menetelése és Shaun Alexander vezette játéka miatt tetszett meg, hanem amiatt is, ami övezte a csapatot. Illetve pontosabban ami nem. Északnyugatiként eleve volt egy kis lenézés feléjük, múltjuk se volt, itthon meg aztán teljesen ismeretlenek voltak, de ezek mind csak feléjük húztak.

 

katonadani:

 

Őszintén? Annyira rossz a memóriám, hogy fogalmam sincs mikor láttam már először NFL meccset (akkor valószínűleg nem tartottam akkora mérföldkőnek, hogy meghatározó élmény maradjon) és azt sem tudom, hogy miért épp az Eaglesnek kezdtem el szurkolni. Az biztos, hogy még a McNabb-Westbrook érában szerettem bele a csapatba, de nem meglepő módon az Invicible című filmet is imádom Mark Wahlberggel.

 

 

Leonidasz007:

 

Az én történetem 2008 januárjáig nyúlik vissza. Ekkor láttam ugyanis életem első NFL mérkőzését. Csak az egyik csapat nevére emlékszek tisztán és az ma már meglepő lehet, de a Tennessee Titans – aki akkor a playoffba jutott – volt az. Mellesleg a Jacksonville is. Ekkor még vajmi keveset értettem a játékból, de rögtön megtetszett a sport dinamikája és összetettsége. Elhatároztam, hogy amikor csak tehetem, megnézem a meccseket és megpróbálok minél többet megérteni a játékból. Arra már ugyan nem emlékszem, hogy ebben az évben több meccset is sikerült-e megtekintenem, de a Superbowl már biztosan megvan, mert David Tyree helmet catch elkapása az agyamba égett. Nem volt életem meccse, de a Giants fordítása és a végén ez a játék arra késztetett, hogy csak még jobban várjam a következő szezont. Kedvenc csapatot sokáig nem sikerült választanom, több szimpatikus játékos és egyesület is volt számomra, de senki se fogott meg igazán. Például ilyen volt a Donovan McNabb majd később a Vick által irányított Philadelphia vagy a kedvenc játékosom, az idősebb Manning vezérelte Colts. Végül isteni sugallatra, találkoztam a Tebow fémjelezte Denver Broncos csapatával. Az a küzdés, a hihetetlen fordítások és Tebow személyisége rögtön megfogott, ezért a mai napig nekik szurkolok. Az már csak hab volt a tortán, hogy később pont Peyton Manning váltotta Tebowt. A sors iróniája, hogy az volt az utolsó NFL szezon, amiből egyetlen meccset se láttam, amikor a kedvenc játékosom feljutott a csúcsra.

 

MZoli:

 

Én anno még a Favre éra alatt láttam az első mérkőzésemet, a Green Bay Packers játszott hazai pályán, hogy ki volt az ellenfél az nagyon nem maradt meg, ez a 2000-es évek elején volt. Aztán pár év kimaradás után futottam bele éjszaka újra egy NFL mérkőzésbe, a sors furcsa fintora, hogy az is egy Packers mérkőzés volt, és innentől nem volt megállás. Elkezdtem folyamatosan követni az eseményeket. Eleinte csak a TV-ben, aztán jött az internetes utánaolvasás, statisztikák bújása stb. A következő lépés, az volt, hogy elkezdtem magyar oldalak után kutatni, FK-ra még a népsportos időkben futottam bele. Aztán kicsit szomorú lettem, hogy kedvenc csapatomról keveset tudok olvasni magyarul, ezért elkezdtem célzottan magyar Packers szurkolói csoportokat, fórumokat stb-t keresni. Így találtam rá a Packers Hungary Clubra és innentől szintén nem volt megállás. Ekkor valami 100 körüli tagja volt a csoportnak, most 600 felett az aktív tevékenységeknek hála. Elindítottuk saját híroldalunkat, közös meccsnézések,  táborok, egyesület alapítás hasonlók, próbáljuk itthon is egy egész családdá kovácsolni a Packers drukkereket, ahogy az kint működik. Az NFL világa végérvényesen beszippantott.  FK-ra úgy keveredtem végül, mint szerkesztő, hogy a néha megjelenő vendégposztokon felbuzdulva, elküldtem katonadaninak a Bears – Packers rivalizálásról szóló írásomat, rá két napra (lehet három is) már a szerkesztőségben találta magam. Az együttműködés azóta is töretlen.

 

 

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások