Connect with us

Minden ami NFL

Pozíciós rangsor – NFC South – támadók

Újabb NFC-s csoporttal folytatjuk sorozatunkat, ezúttal a tavaly borzalmasan leszereplő NFC South csapatai feszülnek egymásnak, hogy kiderüljön, kinek van a legütőképesebb támadóalakulata.

 

A Renningan által bevezetett súlyozási rendszert használtam az értékelésben, miszerint az irányítók 2,5-szeres, a fal 2-szeres, az elkapók és a futók 1,5-szeres és a tight endek 1-szeres szorzót kapnak az összesítésnél. Az első helyért jár a 4 pont, a további helyezések mindig egy ponttal kevesebbet kapnak, és így amelyik csapat a legtöbb pontot kapja, az büszkélkedhet az NFC dél legütőképesebb támadóbrigádjával.

 

Irányítók

 

 

Azt hiszem kétség sem férhet ahhoz, hogy a csoport legjobb irányítója Drew Brees. Hiába múlt 36 éves, hiába a tavalyi negatív mérleg, Brees még mindig a legszűkebb elit tagja. A második hely már nem volt ennyire egyértelmű, de egyelőre Ryan még előrébb tart, mint a 100 milliós klubba frissen belépő Cam Newton. Tény és való, hogy hosszabb távon Newtonban több potenciál van, mobilisabb is, mint Ryan, de pillanatnyilag még Matty Ice tart előrébb. Utolsó helyre került a friss 1/1-es, Winston. Nem feltétlen a kvalitásai miatt, de anélkül, hogy egy percet is játszott volna a profik között, ebben a mezőnyben nem kerülhet előrébb.

 

Támadófal

 

 

Hálás feladat ennyi nem épp túl impozáns falat rangsorba állítani, gyakorlatilag azt kell eldönteni, melyik rosszabb még egy fokkal, mint a többi. A Saints fala egy kicsit kilóg felfelé, jól dolgoznak futás blokkolásban, Max Unger személyében egy kiváló centert is szereztek, az első körben pedig az egyik legjobb falembert húzták ki a drafton.

 

Utánuk viszont egy hatalmas szakadék van, mert a másik három támadófalra a fal kifejezés is túlzó. Atlantában sérülések tizedelték az állományt és a tavalyi első körös választottjuk sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Jake Matthews eddig nem szerepelt valami fényesen, és akkor még finoman fogalmaztam, a PFF egyenesen odáig ment, hogy a legrosszabb tavalyi első körös választottnak nevezte a 6. helyen draftolt tackle-t. Jövőre ennél csak jobb lehet, feltéve ha sikerült magára további izomkötegeket felszednie. Tampában legalább azzal próbálták javítani az egység minőségét, hogy két második körös picket is a támadófalba áldozták. Ezek tükrében a második helyre holtversenyt hirdetek, de nem érdemel egyik csapat sem 3 pontot, a harmadik helyért járó 2 pont a “jutalmuk”.

 

A lista végét a Packernation által csak forgóajtónak titulált Panthers fala foglalja el. A Michael “Szív Bajnoka” Oher meg sem közelíti a Ravensben mutatott kezdeti formáját, jelenleg olyan szinten játszik, hogy még a Titansnél is lapátra került. Egyedül a center, Ryan Kalil lóg ki az egységből felfelé, az ő játékára igazán nem lehet panasz. Próbálkozott a Panthers a drafton, első körben az a DJ Humphries volt a célpontjuk, akit a Cardinals az orruk elől húzott ki.

 

Egyébként érdekesség, hogy ebben a csoportban van a legtöbbet (Tampa Bay) és a legkevesebbet (New Orleans) szabálytalankodó offense-fal.

 

Elkapók

 

 

Itt azt hiszem kérdés nem férhet ahhoz, hogy Julio Jones áldásos munkájának hála a Falcons kerül a lista tetejére. A szezont 1593 yarddal zárta, és három alkalommal is 150 yard fölé jutott sőt, a Green Bay ellen egészen elképesztő 259 yardot szerzett. Mellette White is szépen teljesített, 79 yard híján elérte az 1000 yardot és 7 TD-t írt fel az eredményjelzőre. Második helyre az az Evans – Jackson duó került, akik irányító nélkül is mindketten 1000 yard fölé jutottak.

 

A Panthers és a Saints közül nagyon nehéz volt dönteni, melyik kerüljön a dobogó legalsó fokára. A Tampához és Evanshoz hasonlóan a Panthersnél is rookie elkapó vette át a gyeplőt, Benjamin 1008 yardig és 9 TD-ig jutott tavaly. Mellé érkezett a második körben Devin Funchess, akit előzetesen Benjamin második eljövetelének tartanak. Ebben a csoportban a Saints az egyetlen gárda, akik nem tudnak 1000 yardos elkapót felmutatni. Ez pedig kifejezetten szégyen egy olyan csapatban, ahol Drew Brees az irányító (akkor is, ha Brees szereti elosztani a labdákat), ezért kerültek ők a lista legvégére.

 

Futók

 

 

Ha már elkapói nincsenek a Saintsnek, legalább running backekből jól állnak. Pierre Thomas talpára útilaput kötöttek, de ez nem nagy érvágás, annak tükrében pedig főleg nem az, hogy a Billstől elcsábították Spillert. Tavaly egy kulcscsonttörés akadályozta a sikeres szereplésben, de mindenképpen erősítést jelent a Saintsnek. Ingram sem tud minden évben egyben maradni, ha ügyesen rotálják kettejüket, ütőképes egység lesznek. Őket követi a Panthers, s bár 2014-ben csapatszinten a 7. legtöbb yardot tették meg a földön, ehhez nagyban hozzájárul Newton több, mint 500 yardja is. Stewart 809 yardot adott bele a közösbe, de tette ezt 4,6-os yard per carry mutatóval, ami a csoportban a legjobb a kezdő futók között. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy kétszer is felköhögte a labdát, ami szintén csoportrekord a kezdők között.

 

Harmadik helyre a Doug Martin vezette Bucs futóalakulat került. Martin rookie szerződésének utolsó évébe lépett, és első szezonját leszámítva nem nagyon akar neki kijönni a lépés. Igaz, minden évben sérülés hátráltatta, de mikor pályára lépett is, kerek egy egész yarddal csökkent a futásonkénti átlaga. Ha idén nem villantja meg egykori tehetségét, nem lesz maradása Tampában. A lista legaljára a Falcons került, ahol Steven Jackson távozását követően az összes futójátékot kitépték a playbookból, annyira nincs senki, aki futhatna. Az egyetlen bizadalmuk a harmadik körben draftolt Tevin Coleman lehet, aki jól illik az atlantai támadósémába. Kérdés a gyenge fal, hogy tud neki majd blokkolni.

 

Tight endek

 

 

A csoport magasan legjobb tight endje jelenleg Greg Olsen. Többen felvetették kommentben, hogy a Gronk és Graham szintű tight endek miatt az egyszeres szorzó nem feltétlen mutatja a valós helyzetet a súlyozásban. Olsen hasonlóan jó kvalitásokkal rendelkezik, 1000 yard felett kapott el az alapszakaszban, Newton egyik leghasználhatóbb célpontja, ezért itt az első helyért a Carolina kap egy 1,5-szeres szorzót a végelszámolásnál. Ha továbbá azt is figyelembe vesszük, mekkora a szakadék közte és a többi játékos között, még indokoltabb az extra szorzó. Természetesen egy tight endnek nem csak elkapásokban kell jeleskedni, hanem blokkolásban is, de Olsen ebben a tekintetben sem marad adós csapata felé.

 

Második helyre a Bucs csapata futott be, Seferian-Jenkins bár még csak második szezonját kezdi meg, de rookie évében is mikor pályára tudott lépni, hasznára vált a csapatának. Mellé egy év kitérő után visszahozták Tim Wrightot a Patriotstól. Wright 2013-ban undrafted játékosként került a ligába, első évében 571 yardot és 5 TD-t ért el, amivel minden idők egyik legjobb draftolatlan újonc tight endje lett. A szezon után elcserélték egy negyedik körös pick társaságában Logan Mankinsért, hogy egy szezon után, miután a Pats lapátra tette a waiver-listáról kerüljön vissza Tampa Baybe. Blokkolásban nem jeleskedik túlzottan, de remek red zone célpont. A harmadik helyet a Saintsnek adtam, Graham árnyékából kilépve a TE gárda most megmutathatja mire képes igazán, megelőlegezem nekik a bizalmat.

 

Összegzés

 

 

Hiába akarták a teljes csapatot kiárusítani, azért még mindig a Saints támadóiban van a legtöbb potenciál a csoporton belül. Ezt köszönhetik nagyban Breesnek és a támadófalnak, ami bár liga szinten nem férne be a legjobbak közé, a csoport többi tagjánál így is mérföldekkel jobb. A Panthers egy fél ponttal előzte csak a Falcons támadóit, utóbbi legnagyobb hátránya a nem létező futójáték pillanatnyilag. Bár van egy harmadik körös újoncuk, egyelőre lutri mire lesz képes a profik között. A Tampa 3 pontos hátránya nem jelentős, az ő szezonjuk azon fog múlni, hogy Winston és a két újonc falember hogyan boldogulnak. Mondjuk nekik sem ártana egy potens running back, hogy Winstont tehermentesítsék, de legalább tényleg ésszel építkezve próbálnak egyről a kettőre jutni.

 

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások