Egy mérkőzés híján véget ér a 7. forduló, mi pedig egyre csak okosodunk. A Lions végérvényesen bejelentkezett az egyik top5-ös pickért, remélhetőleg jó lesz a védő/támadó falember felhozatal. A Colts csak akkor fog Super Bowlt játszani, ha csoportellenféllel találkozik a rájátszásban, a Jets tényleg contender, a Rams pedig rájátszásba juthat, ha hozza a kötelezőket.
New York Jets@New England Patriots 23-30
Min dőlt el a mérkőzés?
A Patriots megállította a liga elit Jets futójátékot.
Hogy történt?
A forduló talán legérdekesebb meccsét játszotta egymással a liga legjobb védelmével rendelkező Jets és a legjobb támadósorral rendelkező Patriots. Előbbi nem csak papíron igaz, ellentétben mondjuk a Buffalo Billsszel. Todd Bowles védelme nagyon agresszíven és jól játszott, folyamatosan nyomás alatt tartották Bradyt (3 sack) és rendre visszaadták a labdát a támadóknak (pontosan hétszer). Ám ezzel Fitzpatrickék nem sok mindent tudtak kezdeni.
Az utóbbi két meccsen a földön 151 yardot átlagoló Chris Ivory 17 futásból csak 41 yardot tudott haladni, ami 2,4-es átlagnak felel meg, míg csapatszinten csak 79 yardra futotta. Ezért kénytelen volt Fitzpatrick passzolni, aki bár nem adta el a labdát (295 yard, 2 TD), de több passzába is beleütöttek (csak négyszer egymaga Rob Ninkovich) és nem egyet a Patriots védői ejtettek el.
A labda elkapásával érdekes módon a Patriots elkapói is hadilábon álltak, én 11 elejtett labdát számoltam (más források szerint csak 9 volt), amiből hatot egymaga Brandon LaFell hozott össze, de volt dropja Gronknak és Edelmannak is, utóbbié ráadásul egy TD-be került. A Pats futójátéka ugyanúgy nem működött, mint a Jetsé, Tom Brady 15 yardja és egy TD-je több, mint az összes többi pályára lépő futóé együtt, szorozva 15-tel. Ez nem vicc, James White és LeGarrette Blount 5 futásból 1 yardot és 0 TD-t produkáltak.
4th & Goal? Less than a yard? Cue the Tom Brady goal line leap. #NYJvsNE https://t.co/U2ivXTFCmM
— NFL (@NFL) 2015. október 25.
A két csapat az egész meccs folyamán fej-fej mellett haladt, az egyetlen különbséget Fitzpatrick első negyedben elvesztett fumble-je okozta, amiből a Patriotsnak sikerült 3 pontot szereznie. Ha az nincs, akkor a negyedik negyed végén a Jets nem áll meg mezőnygólnál, hogy utána legyen esélyük még egy onside kickre (ami sikerült) és Hail Maryre, hanem rámennek a TD-re. Persze ott a „ha”, de a csapatok annyira egy szinten voltak, hogy a döntetlen nagyon is korrekt eredmény lett volna.
A Jets tehát nem bukott el az erőfelmérőn (ellenben a Rex Ryan által szétkúrt Billsszel) és most már kijelenthető, hogy reális és igen komoly esélyük van a rájátszásra. A Patriots pedig jelenleg az NFL legjobb csapata, ezzel a győzelemmel szinte biztos a csoportgyőzelem, de nem árt vigyázniuk az újult erőre kapó Dolphinsszal, mert Joe Philbin nélkül szárnyal a csapat. A most csütörtöki Dolphins@Patriots hatalmas meccsnek ígérkezik.
Cleveland Browns@St. Louis Rams 6-24
Min dőlt el a mérkőzés?
Azon, hogy a Browns évek óta pocsékul draftol/igazol.
Hogy történt?
Először is, 2012 óta a csapatnak két első körös irányítója van/volt: Brandon Weeden és Johnny Manziel. A közös bennük, hogy egyikük sem kezdő a csapatban. Ellenben Josh McCownnal, aki nem játszik nagyon rosszul az utóbbi 2-3 hétben, de azért mindig sikerül negatív irányba eldönteni a meccseket (2 fumble a Rams ellen). Másodszor, elhozták idén a defensive tackle Danny Sheltont, hogy majd jó lesz a futás elleni védelem, illetve a center/offensive tackle Cameron Ervinget, hogy az amúgy jó nevű támadófal még jobb legyen.
Nos, a Browns 18 yarddal enged többet a földön, mint a második legrosszabb futás elleni védelemmel rendelkező gárda, összesen 151 yardot átlagolnak ellenük az ellenfelek. Szerencsére a támadófal legalább ilyen pocsék, a Seahawks után a második legtöbb sacket a Barnák támadófala engedi (26). Így nyilván nem meglepő, hogy a Rams négyszer sackelte McCownt és 158 yardot futott 2 TD-vel megspékelve (a többi remek első körös választottról, mint Trent Richardson vagy Justin Gilbert pedig még nem is beszéltem).
De természetesen meg kell dicsérni a Ramst, mert a védelem összesen 4 fumble-t harcolt ki, ráadásul egyet vissza is vittek TD-re. Az újonc Todd Gurley pedig tényleg parádés, nagyon úgy néz ki, hogy megérte az első kört. Sérülés miatt ugyan kihagyta az első két meccset, a harmadikon pedig csak limitáltan játszott, azóta volt egy 146, egy 159 és egy 128 yardos meccse, ráadásul olyan csapatok ellen, mint a Packers vagy a Cardinals, mindezt egy nem létező támadófal mögött. Le a kalappal előtte, ha Foles egy kicsit is értelmesen tudna játszani és jönnének a kötelezők (2x 49ers, Lions, Bears, Buccaneers, Ravens), valamint behúznának egyet a Vikings-Seahawks-Cardinals-Bengals meccsekből, 10-6-tal akár a csoport is meglehetne. Drukkolok nekik.
Minnesota Vikings@Detroit Lions 28-19
Min dőlt el a mérkőzés?
A detroiti támadófalon.
Hogy történt?
A detroiti védelem nagy átalakuláson ment keresztül, de még így is képes hozni egy közepesnél kicsit jobb szintet. Az elvárás az volt, hogy majd az offense nyeri a mérkőzéseket, de ezt több dolog is hátráltatta. Egyrészt Joe Lombardi, aki az első 5 mérkőzésen nem volt hajlandó normális játékokat hívni, így nyilván nem is működött az offense. Az utóbbi két meccsen ez már normalizálódni látszott, bizonyára valaki rálépett a veséjére és mondta neki, hogy ezt nem így kellene. Igen ám, csakhogy ettől valamiért megzavarodott a teljes támadófal és az eddigi átlag alatti passz védelmet valami borzalmasan szar dologra cserélték le. Ameddig Matt Staffordnak volt 2-3 másodperce, addig 17 pontot pakolt fel az offense és remekül játszott a csapat. Aztán valami szikla került a gépezetbe, mert Staffordnak szó szerint megfordulni sem volt ideje, az első két drive után hétszer sackelték és 13-szor sietették, tehát gyakorlatilag minden egyes playnél. Stafford kínjában már a padon ülő falemberekhez is odament kitisztázni, hogy mi a f*szt csinálnak?
Teddy Bridgewaterön is volt nyomás, a Lions D hozta azt a szintet, amit el lehetett tőlük várni, (4 sack, fumble) de ennek ellenére a másodéves irányító jól játszott. Ennek különösen Stefon Diggs örült, akinek ez volt zsinórban a második 100+ yardos meccse. Peterson ismételten nem játszott jól, az egy 75 yardos kiszabadulását leszámítva 18 kísérletből mindössze 23 yardot sikerült megtennie, nagyon optimista volt az a beharangozott 2500 yard. A védelem valós erejét már nehezebb megítélni, az első két drive során nagyon simán átment rajtuk a Lions offense és a 7 sack is inkább a detroiti fal fogalmatlanságának köszönhető (a mérkőzés előtt a Vikings 5 meccsen 10 sacket szerzett).
Mindent egybevetve, a Vikings ezzel a győzelmével bejelentkezett az egyik wild card helyért, és a tudatos építkezésnek hála egy konstans rájátszásra esélyes csapat benyomását kelti. A Lions játékerőt tekintve nem nagyon marad el, ha elmarad egyáltalán, viszont cserébe igen komoly edzőproblémák vannak a csapatnál, kezdve a vezetőedzőtől, át a támadókoordinátoron keresztül, egészen a támadófal edzőig, aminek nagy eséllyel egy top5 draft pick lesz a jutalma (örülhet az Eagles annak a 3. körös picknek).
New Orleans Saints@Indianapolis Colts 27-21
Min dőlt el a mérkőzés?
A Colts lassan mérhetetlen gyengeségén.
Hogy történt?
Ez a Colts egy alsóházi csapat. Lehet, hogy a keret erőssége ennél többre predesztinálná őket, de ez van. Eddig 7 mérkőzés alatt egyetlen értékelhető félidejük volt a múlt heti Patriots elleni meccsen és annyi. Lehet itt felhozni a Saints elleni második félidőt, de igazából egy pillanatig nem volt kérdés, melyik csapat győz. Ugyanis amikor kellett, a Saints könnyedén megcsinálta a játékokat és megérdemelten húzta be a meccset.
A mérkőzés legszebb jelenete a fake field goal volt, amikor Luke McCown passzolt a TE Benjamin Watsonnak az első negyed végén, amiből később a Saints megszerezte a vezetést. Van ebben egy kis irónia, hogy pont azzal a Coltsszal etetnek meg egy ilyen játékot, akik az előző hétén minden idők egyik legrosszabb játékát hozták össze.
A Saintsnél ült a futójáték, Mark Ingram 143 yardot és egy TD-t, Khyri Robinson 28 yardot és 2 TD-t szerzett. Érdekes módon mindketten 14 labdacipelésből érték ezt el. Még C. J. Spiller is használva volt, Brandin Cooks mellett neki volt a legtöbb elkapása a csapatban (6). Brees egy vállalható meccset hozott, de az offense így is elég mutatós volt. Ez a Coltsról már egyáltalán nem mondható el, Frank Gore és Andre Johnson szinte semmit nem mutattak eddig Colts mezben. Futójáték nincs, összesen 13-szor próbálkoztak vele, így kénytelen Luck passzolni, ami pedig szemmel láthatóan nem kifizetődő. Hiába volt T. Y. Hiltonnak 150 yardja és 2 TD-je a fantasy tulajok nagy örömére (mint én), ezek mind már tetemes Saints vezetésnél történtek. Felépített, kidolgozott támadássorozata nem nagyon volt a Coltsnak, egy nagyon gyenge 23%-os 3rd down hatékonysággal dolgoztak.
Jelenleg a Colts csupán azért tekinthető rájátszás résztvevőnek, mert a liga messze leggyengébb csoportjában játszik. Megkockáztatom, hogy az NFC Eastben sem tudna első lenni. A következő két hétben utaznak Carolinába majd fogadják a Broncost, bye week után pedig jön a Falcons-Steelers idegenben (köztük egy Buccaneersszel) és nem valószínű, hogy most fog beindulni a szekér. Hogy mi romlott el, az nagyon jó kérdés, de gyaníthatóan Indianapolisban is érik egy teljes edzői stáb csere. A Saintset viszont illik komolyan venni. A hátralévő 9 mérkőzésükből 7 nyerhető (Giants, Titans, Redskins, Texans, Bucs, Lions, Jaguars), valamint lesz 1-1 meccsük a Falconsszal és a Panthersszel. Nem lesz könnyű, de elnézve a Falcons utóbbi időben mutatott támadójátékát, a sorsolást és az NFC Westben lévő keresztbeveréseket, a nagy öreg Breesszzel összejöhet a rájátszás.
Ha jól számolom, akkor egy posztban rájátszásba prognosztizáltam három NFC-s csapatot is gyors egymásutánban. Nyilván merész, de én hagyományosan az esélytelenekkel és az öregekkel vagyok, meg különben is, mennyivel érdekesebb lenne, ha a Seahawks és a Cardinals helyett a Saints és a Rams jutna a rájátszásba?
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások