About the author

26 Comments

  1. 1

    katonadani

    Úgy gondoltam jobb így lezárni a cikket, azonban gondolom sokakat érdekel, hogy akkor mi is van most a Broncosnál, ez a részt vettem ki a végéről utolsó módosításként:

    És akkor térjünk vissza a nyitóképünkhöz, ahol láthattuk, hogy Manning alig játszott under center, míg Osweiler főleg onnan operál. Ez annak köszönhető, hogy Kubiak rendszere az under center játékokat preferálja, sok futásra és play action passzra épít, ezért előnyös neki ez a felállás. Osweiler ennek kivitelezésére tökéletesen alkalmas, Peyton Manning viszont nem, mivel a lába nem túl gyors már, a dropbackje lassú és egyébként fájdalmas is volt számára a végén, ahogy azt a talpsérüléséből kivehettük. Sokkal kényelmesebb neki shotgunban vagy pistolban felállni és innen is remekül tudja kamatoztatni tudását. Ez viszont nehezebben párosítható Kubiak elképzeléseivel, ami oda vezetett, hogy inkább Manning irányította a támadósort, mintsem a vezetőedző.

  2. 2

    jimboy

    Szóval akkor az nfl irányító-felállásait így is össze lehet foglalni: Under center és Aaron Hernandez kedvenc játékai

  3. 3

    ClayMatthews52

    Köszi szépen! :)

  4. 4

    csavika

    A hét hozzászólása!!!

  5. 5

    Raist

    Az utóbbi idők legjobb írása, nekem nagyon sok érdekes infóval. Grat Dani és köszi!

  6. 6

    Vert1go

    Végre megértettem, mit miért! Nagy köszönet (és jók a gifek amit választottál!)!

  7. 7

    Chester

    Még nem volt időm elolvasni, de előre is köszi, az olyan analfabétának, mint én, hatalmas segítség! :D

  8. 8

    katonadani

    Örülök, hogy tetszik srácok, Leonidasszal beszéltük, hogy írunk majd több ilyen “fejtágítót” látva az igényt, valószínűleg az offseasonben lesz erre több időnk :)

  9. 9

    Sipi1988

    Greg Hardy kedveli ezt :D

  10. 10

    petipajti

    támogatom.

  11. 11

    Kopi3.14

    “Az időzítés ellenben jobb lehet az elkapókkal, mert mindig pontosan ugyanúgy lép hátra az irányító, így tudja, hogy a dropback végén hol kell lennie az elkapóknak, ”
    Kivéve, ha blokkolták, s így megakadt, más útvonalra kényszerült.

    Az under center olvasatom szerint viszont csakis jó fallal működik, amelyik tud a futónak utat nyitni, nem omlik össze fél másodperc alatt, stb. Lásd a múltkori sackelemzéses cikket a Lions O-Line esetében Renningantől.

  12. 12

    katonadani

    nyilván végig általánosságban íródott a cikk, rengeteg “kivéve ha” kerülhetett volna bele :)
    szerintem a támadófalnak ugyanúgy nagy szerepe van QB-felállástól függetlenül

  13. 13

    Kopi3.14

    Viszont egy shotgun esetén az összeomló fal ellenére is van esély a játék megmentésére, mert pl. futás helyett a futó marad blokkolni, vagy a QB jobban tud megindulni. Plusz kevésbé lehet a zsebbe fojtani a QB-t, tehát kevésbé érzékeny a falra az a felállás. Under center esetén a RB nehezebben tud blokkolni segíteni, pláne egy izmosabb blitz ellen.

  14. 14

    katonadani

    olyan szempontból lehet igazad, hogy ha tudod, hogy gyenge a fal, akkor többet passzolsz shotgunból, mert gyorsabban el tudod indítani a labdát, screeneket, rövid passzokat hívsz, hogy ne kelljen megvárni, amíg az elkapók elérnek a hosszabb route-juk végére, mert addig nem bírja a fal

    összeomló fal ellen szerintem mindegy, ha még nálad a labda. A falnak addig azért illik tartania, amíg a dropback végére érsz (mondjuk a 7 stepeknél megesik, lásd Luck és Colts), így onnan is ki lehet menekülni meg addig a futó is felveszi a blokkoló pozícióját

  15. 15

    Kopi3.14

    Egy 8 vs 6 box túltöltés esetén nem igazán látom, hogy egy nem zseniális fal hogy tudna öt lépésnyi időt adni a QB-nak, vagy a futónak felvenni a blokkolási pozíciót.

  16. 16

    katonadani

    ha under center nem adnak annyit, akkor shotgunból sem. Nyilván ilyenkor érdemesebb shotgun felállásos játékot hívni/áthívni arra. Ezért írtam az elején, hogy sok mindentől függ, mikor mit használunk. A 8 vs 6 box szerintem inkább játékszituáció, mint felálláshoz kötődő dolog, de persze értem mit akarsz mondani :)

  17. 17

    Kopi3.14

    Egy kérdés: egy két RB-s, RB+FB felállás mindhárom sémában működik, vagy ott a QB UC pozícióba kényszerül?

  18. 18

    katonadani

    két RB-t láthatunk shotgunban, amikor 1-1 RB a QB két oldalán áll fel
    két RB lehet pistolban is, mint az utolsó gifen, itt az egyik lehet FB is, jelen esetben épp tight end, de az mindegy (az elkapót vegyük ki a képből, aki hátul jön)
    mivel az under center a hagyományos felállás, a fullback legtöbbet ilyenkor használható, hiszen egy egy hagyományos poszt, a mai fociban egyre inkább kiveszőben van a sok shotgun miatt. Ravens, Vikings használja sokat a fullbackjét így hirtelen, ők sokat vannak under center, sok a futás és a play action

  19. 19

    combat

    Először is köszönöm a cikket, nagyon jó, egy kicsit kiegészíteném némi érdekességgel!
    A cikk kiválóan mutatja be a nyagykönyv szerinti eseteket.
    Még is szerintem a valóságban a formáció kiválasztása leginkább a QB stílusához igazodik.
    Manning korábban is előnyben részesítette a shotgun/pistol formációkat. Ez az ő talán legnagyobb előnyét támogató formáció. Ez pedig a játék áthívhatósága. Manningnél sokszor látható hogy snap előtt nem csak egyszer hanem akár 3-4szer is áthívja a felállást. Ez csak akkor kivitelezhető ha folyamatosan olvashatja a védők mozgását.
    Érdekes, hogy a 2013-as idényben egyébként jobb a QB ratingje ha UC-ból indul, még is körülbelül ötödannyi játékban használja.
    A Pats kötődés miatt (is) meg kell említenem Brady-t. Ő jó példája annak, hogy UC-ból, bár az kevésbé segíti a passzjátékot elméletben, erdeményesebb méghozzá jóval (több mint 30 pont a QB rating külöbség).
    Érdekes egyébként még, hogy körülbelül ugyanolyan gyorsan szabadulnak átlagban az irányítók mind két esetben a labdától, illetve hogy ugyanannyi időt is töltenek átlagosan nyomás alatt, bármelyik formációból is indul a play.
    (A fentiekhez hozzátartozik, hogy a formációkat különböző játékszituációkban hívják az edzők és ez is lehet a QB-k sikerességének/sikertelenségének oka egy-egy formációban. Illetve, hogy Brady és Manning esetében is igaz az, hogy az UC-ben való sikeresebb passzaik aránya annak is köszönhető, hogy ők karrierjük nagyobb részében ebben a formációban dobáltak többet, míg egy fiatalbb irányító már többet találkozik shotgun formációval [akit érdekel 2009-ben UC:SG —>2:1; jelenleg 1:1 de már az SG vezet].)

  20. 20

    Leonidasz007

    Azt hogy melyik formációnál milyen gyorsan szabadul a labdától arra mik a pontos adatok? Merre találtad őket?
    Egyébként tök igaz amiket irsz, és egyet is értek abban hogy a QB személyisége határozza meg melyikből indul mitn ahogy látszik is idén a Broncosnál.

  21. 21

    combat

    Köszi. :)

    Több statisztikai oldalt is felszoktam kereseni, illetve egy párat magam szoktam legyártani meglévő adatokból.

    Erre vonatkozóan csak régebbi adatokat néztem (a 2013-as év azért volt jó, mert Manningék sokáig jutottak és az volt az utolsó olyan éve amikor végig a klasszikus Manninget láthattuk), azt hiszem a profootballfocus.com vagy a pro-football-reference.com, vagy nflsavant.com-on vannak erre vonatkozó adatok. Sajnos van olyan aminek bizonyos statisztikái fizetősek… :(

  22. 22

    katonadani

    PFFen láttam ilyen cikket, de tavalyit, így nem gondoltam relevánsnak betenni belőle semmi statot :)

  23. 23

    combat

    Azokat tényleg csak érdekességnek írtam. Elméletileg a shotgun másik előnye ugye az lenne, hogy jobb védelmet lehet benne biztosítani a QB-nak, az ő akkori statukon viszont az látszik, hogy nem igazán erre használják.

    Egyébként nem akartam szétbarmolni a statokkal. :)

  24. Pingback: Elkapók és útvonalak – X-től Z-ig | Fűzővel kifelé!

  25. Pingback: Névtelen Superherok: A támadófal – Zónablokkolás | Fűzővel kifelé!

  26. Pingback: Támadófal II. – Power O | Fűzővel kifelé!

Comments are closed.

2014 Powered By Wordpress, Goodnews Theme By Momizat Team