Connect with us

Playbook

Mi mire jó? – Irányítófelállások

manningvsoz

 

Megakadt a szemem a fentebbi képen, mi szerint mennyire más irányító-felállásokat használ a Broncos Manninggel és Osweilerrel, illetve ti is rákérdeztetek, hogy melyik felállás mire jó, melyiknek mi az előnye, hátránya, ezekre próbálok választ adni most.

 

Először is szeretném leszögezni, hogy egyik sem jobb a másiknál általánosságban, mindhármat bele lehet építeni a playbookba és az előnyeik alapján használni őket adott szituációkban. Az, hogy mikor használjuk, függ az irányító képességeitől, az órától, a kísérlettől és hosszúságtól, satöbbi. Az under centerről és a shotgunról lesz több szó, de a pistol is bemutatásra kerül, ez kvázi egy hibridként szerepel a két stratégia között, de megnézzük ezt a végén.

 

Under center

peyton-manning-manny-ramirez-nfl-kansas-city-chiefs-denver-broncos-850x560

 

Ez ugyebár a hagyományos felállás, az irányító közvetlen a center mögött áll és a kezébe kapja a labdát. Az irányító ilyenkor – miután megkapta a labdát – elkezd hátra lépkedni, 3, 5 vagy 7 lépéses dropról beszélhetünk attól függően, milyen játékot hívnak. Gyors passzhoz nyilván 3 lépéses drop dukál, hosszú passzhoz pedig 7 lépéses.

 

Passzjátéknál a dropback közben tisztán van vakoldala a QB-nak, hiszen nem a cornerbackektől megszokott backpedaling mozdulatot használja egyenes vonalban, hanem kvázi oldalazva megy hátra. Ilyenkor tehát nem látja a bal oldalát (bal kezes irányítók esetben természetesen jobb oldalát), a passzsiettetők a QB számára észrevehetetlenül érhetnek oda hozzá, ha rossz a protection. Az időzítés ellenben jobb lehet az elkapókkal, mert mindig pontosan ugyanúgy lép hátra az irányító, így tudja, hogy a dropback végén hol kell lennie az elkapóknak, shotgunban kissé becslésre is támaszkodnak, habár ez egyáltalán nem nevezhető hatalmas különbségnek profi szinten. Snap előtt rosszabbul látják az irányítók az ellenfelet, kisebb teret látnak be, kicsit nehezebb lehet a defense felmérése, de profi szinten ennek sem kellene nagy problémának lennie.

 

Jön a vakoldalról a nyomás, a QB (Logan Thomas) nem látja

Jön a vakoldalról a nyomás, a QB (Logan Thomas) nem látja

 

Snap után azonban nagy különbség van a két formáció között. Alapvetően előnyösebb lehetne a shotgun, mivel egyből jobban látja az irányító a védők mozgását, jobb szögben áll, a defensive endeket is látja maga előtt kvázi. Under center esetében ez nincs így, viszont van egy fontos előnye. Folyamatosan a védelmen tudja tartani a QB a szemét, hiszen a labda már a kezében van, ellentétben a shotgun snappel, ahol egy másodpercre a labdát kell figyelni, nehogy fumble legyen belőle, ez alatt pedig nem tud figyelni a védők mozgására.

 

Az under center formáció legnagyobb előnye futójátéknál és play actionnél van. A futóknak van pár lépés előnyük, kis túlzással repülőstartot tudnak venni, ezáltal egyrészt nehezebb őket szerelni, másrészt jobban látják a blokkokat maguk előtt, egyetemben a megnyíló lyukakkal. Zónablokkolásnál ez még jobban előtérbe helyeződik. Amikor az irányító hátrafordul, hogy átnyújtsa a labdát a futónak, el tudja rejteni azt, így a védők egy pillanatra nem látják, hogy átadja, vagy megtartja azt, így ki kell várniuk és sebezhetőbbé válnak coverage-ben. Ezáltal sokkal jobban működik a play action játék.

 

3oEduXwk3E7Bcvv7I4

 

Érdekes előnye még az under center formációnak, hogy a támadófalembereknek nem hang nélküli jelekre kell elindulniuk, hanem hallják az irányítójukat és az ő jelére tudnak indulni. A védők nem ismerik ezt a hangot, így kis előnyhöz jut a támadósor. Vannak persze ez alól kivételek, Aaron Rodgers például híres a hard countjáról, nála – hazai környezetben, ahol csendben van a közönség – shotgunból is működik ez.

 

Az under center felállásban az irányító döntéshozásnál szem-agy-kéz vonalat ír le. Az irányító látja a védelem legelső mozdulatait, miközben megkapja a labdát. A dropback során ezt feldolgozza, eldönti, hova tudja majd adni a labdát, tudja-e választani az elsődleges célpontját, vagy egyből a második-, harmadik opcióját kell keresnie. Ezután pedig odateszi a lasztit.

 

Shotgun

0337b80a5107b57770e9ceb7671c01b8_view

 

Shotgun felállásnál az irányító 5-7 yardra áll a line of scrimmage-től, ott kapja kézbe a labdát. Alapvetően a passzjátékra találták ki, de ma már sok csapat inkább ezt használja alapformációként.

 

Passzjáték: Nincs dropback és nincs blind side sem, hiszen szemben áll a védelemmel az irányító folyamatosan, nem oldalaz hátra az under centerrel ellentétben, így gyorsabban tud reagálni a hirtelen jövő nyomásra. A snap előtt jobban látja a védelmet, de amint már fentebb említettem, ez szerintem minimális előnyt jelenthet csak. Snap után elméletben jobban látja a QB a védelmet, de hátrányt jelent, hogy rá kell néznie a labdára, ezzel egy másodpercet elveszthet a védelem snap utáni olvasásából. Ezzel együtt gyorsabban lehet szabadulni a labdától, hiszen nem kell hátralépkedni, megkapja a labdát az irányító és már tüzelheti is az elkapói felé, gyorsabban kerül passzolási pozícióba.

 

colin2

 

Futójátéknál összességében hátrányos az alkalmazása, de korábban szinte nem is futottak ebből a formációból, ma már ez egyáltalán nem számít kuriózumnak. Az under center előnyeiből származó, shotgunnál megjelenő hátrányokat nem írnám le még egyszer, viszont ennek is lehet előnye. Ha futkosni szerető irányítód van, akkor jó ez a felállás, hiszen ebből lehet csinálni a read-option játékokat, ahol az ellenfél -általában – defensive endjének mozgását figyelve tartja meg vagy nyújtja át a labdát a QB. A futóknak nehezebb alapesetben futni shotgunból, mert nincs meg a kezdő lökés és mivel shotgunban az irányító egyik oldalán áll fel a futó, így korlátozza a lehetőségeit, hiszen már az adott irányba indul el. A védőknek is könnyebb erre készülni. Persze lehet variálni, hogy középre fut vagy visszavág, de nagy többségben keresztbe fut ilyenkor az RB. Ez olyan futóknak lehet jó, akik gyorsak és a pályán vertikálisan jól mozognak, amihez persze kell a támadófal segítsége is.

 

A shotgunból jobban fel tudja mérni az irányító a védelmet snap előtt. Ezt feldolgozza és snap előtt lesz egy stratégiája, hogy hova szeretne passzolni, amire támaszkodhat gyors passznál. Támaszkodnia is kell, hiszen snap után a labdára kell figyelnie egy pillanatra, ez pedig korlátozza a látókörét. Amint megkapja a labdát, gyorsan átnézi a pályát, hogy az előre eltervezett hely, ahova a labdát szeretné dobni, üresen van-e és ezzel szinte egyidőben dobja is a labdát. Szóval agy-szem-kéz vonalat ír le a shotgun formációban az irányító döntéshozáskor.

 

Pistol

BroncosPistolvsSF_crop_exact

 

Ez a legújabb formáció, ami az under center és a shotgun ötvözete. A QB körülbelül 4-5 yardra áll a line of scrimmage mögött (közelebb, mint shotgunban), a futó pedig körülbelül 3 yarddal mögötte helyezkedik el, nem pedig mellette.

 

Redskins-01

 

A pistol ötvözi az under center és a shotgun előnyeit, kiküszöböli a shotgun legnagyobb hátrányát, a futás és a play action nehézségeit. Jobban megy tőle a futás, hiszen a running back rá tud gyorsítani, jobban látja a lyukakat maga előtt. A play action is jobban megy, hiszen a QB el tudja rejteni a labdát egy kis időre a védők elől. Hátránya a felállásnak, hogy a futónak természetesen messzebbről kell indulnia, így hátrányba kerül. Ezen felül a pass protectionben is nehezebb dolga van az irányító mögül, meg kell őt kerülnie.

 

Pictures-Aug.-18-10.24

 

Összességében az under center nagy előnyt ad a futójátéknak, a shotgun a passzjátéknak, a pistol pedig kis előnyt biztosít mindkét játéknak.

 

 

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások