Connect with us

Minden ami NFL

Panthers vs. Broncos – Örökmérleg

A Broncos és a Panthers párharca nem tekint vissza túlságosan tekintélyes múltra, ami talán nem is meglepő annak ismeretében, hogy a két csapat világéletében mostani konferenciájában játszott, ráadásul a Panthers csak 1995 óta van jelen a ligában – az utóbbi 20 évben pedig összesen négyszer került össze a két Super Bowl résztvevő.

 

1997. november 9. – Panthers @ Broncos 0 – 34

 

 

Az első összecsapás eredményét alighanem könnyezve fogadnák el most a denveri szurkolók, de nyilván kontextusban kell néznünk ezt az eredményt. Első blikkre könnyű kiemelni azt, hogy az Elway-vezetette Broncos ekkoriban a liga egyik legerősebb csapata volt (ugye ebben a szezonban SB-t is nyertek), de azért azt sem szabad elfelejteni, hogy a Panthers rögtön második szezonjában (1996-ban) NFC-döntőt játszott, és egy évvel később nem váltak rögtön kutyaütővé. Ezen a meccsen azonban minden bejött a Broncosnak, kezdve azzal, hogy Darrien Gordon az első negyedben két puntot is touchdownra hordott vissza – megnéztem, de nem rúgták ki az ST edzőt rögtön a meccs után. A meccs a félidőre igazából már el is dőlt, de a védelem nem aludt be, és végül 147 yardon tartotta a Pantherst, és még a field goal lehetőségét sem adta meg a vendégeknek – K.O.

 

2004. október 10. – Panthers @ Broncos 17 – 20

 

 

A liga 2002-es átrendezésének köszönhetően 7 évvel az első összecsapás után találkoztak újra a csapatok, ezúttal is a Mile High-on. A Panthers ezúttal is kiváló szezon után érkezett Denverbe (ezúttal az emlékezetes Super Bowl vereséget követően), viszont a hasonló erők küzdelmét ezúttal szorossá is tudta tenni a vendégcsapat. Annak ellenére, hogy a Broncos futójátéka ellen semmiféle ellenszere nem volt a Panthersnek (Reuben Droughns karriercsúcsot jelentő 193 yarddal zárt), Delhomme-ék végig meccsben tudtak maradni, sőt Julius Peppers (ismerős név!) a 3. negyedben 4&goalnál labdát szerzett, és szolid 101 yardot haladt az interceptionnel, de végül az end zone-ig nem jutott el. A labdát azonban később a támadósor már bejuttatta, és a hajrában már az egyenlítésért rúghatott volna mezőnygólt a Carolina, de Matt Willig OT végül úgy döntött, hogy nem hagyja nyerni csapatát, és a false startért kapott zászlót látványosan eldobta, amit a bírók további 15 yard büntetéssel értékeltek. Mezőnygól helyett punt következett, a Broncos pedig már nem adta vissza a labdát, így másodszor is győzni tudott a denveri alakulat.

 

2008. december 14. – Broncos @ Panthers 10 – 30

 

 

13 évet kellett eltöltenie a ligában a Panthersnek, mire végre lehetőséget kaptak arra, hogy hazai pályán fogadják a Broncost – ennek örömére pedig egészen meggyőzően sikerült törleszteniük az előző két vereségért. A Panthers oldalán továbbra is Delhomme terelgette a labdát, aki a klasszikus game manageri szerepében tökéletesen végrehajtotta a game plant, és 9 alkalommal találta meg Steve Smitht, aki így 165 yarddal és 1 TD-vel tudott zárni. A másik oldalon Cutler sem volt különösebben borzasztó, de mivel sem Brandon Marshallnak, se a denveri futóknak nem ment igazán a játék, így pontokra nem nagyon sikerült váltani a 21 sikeres passzt, az első negyedben szerzett 10 pontot nem gyarapították a továbbiakban a vendégek. A Panthers ezzel szemben rá tudott feküdni a futójátékra, és az épp szívátültetésére váró tulajdonos, Jerry Richardson (sikeres volt a műtét, és azóta is ő vezeti a franchise-t), örömmel nyugtázhatta, hogy a Williams-Stewart futópáros (akik még 7 évig dolgoztak együtt a csapatnál) egy-egy TD-vel biztosítja be a csapat fölényes győzelmét és playoff pozícióját.

 

2012. november 11. Panthers @ Broncos 14 – 36

 

 

Az áttekintés legérdekesebb meccsét persze a legutóbbi találkozó szolgáltatja, hiszen a Super Bowl 50 főszereplőinek jó része már a csapatoknál tartózkodott, irányítóposzton pedig az első denveri szezonját húzó Peyton Manning és a másodéves reménység Cam Newton lépett pályára. A mérkőzés legfontosabb storyline-ját a denveri vezetőedző John Fox szolgáltatta, aki 9 év carolinai munkásság után először nézett szembe ellenfélként volt csapatával, és nemes bosszút szolgáltatott az őt kitessékelő Richardsonnak. Érdekes amúgy, hogy ezt a meccset nem az akkoriban igencsak tündöklő denveri támadósor nyerte meg (Manning 301 yardja mellett mindössze 1 TD-t passzolt meg), hanem a nem különösebb kiemelkedő defense fojtotta el a Panthers támadójátékét, 2 interceptionbe és 1 elhagyott fumble-be kényszerítve Cam Newtont. Newton élete legrosszabb QB Ratingjét (5,9) és egyik legrosszabb futóteljesítményét (7 yard) mutatta be – a 7 sackben megnyilvánuló folyamatos denveri pass rush (Von Miller vezetésével) olyan rossz döntésekbe kényszerítette az irányítót, amelyet Newton 2016-os verziójáról már nehezen tudnánk elképzelni. A teljes mérkőzés összefoglalóját egyébként megnézhetitek az NFL.com-on.

 

A mérkőzés krónikájához hozzátartozik Trindon Holliday örökbecsű punt returnje, amelynek során a legszebb DeSean Jackson-i hagyományokat követve sikerült elhajítania a labdát a gólvonalon – a visszanézés alapján a bírók megadták a touchdownt, de ha megnézzük a videót, eléggé elbizonytalanodhatunk a döntéssel kapcsolatosan:

 

 

2016.  február 7. Panthers @ Broncos (Levi’s Stadium) ? – ?

 

A két csapat tehát történelme során ötödik alkalommal csap össze Santa Clarában, ezúttal azonban jóval magasabb tét mellett. Ha visszanézünk az eddig meccsekre, akkor azt láthatjuk, hogy mind a négy alkalommal a hazai csapat nyert – kérdés, hogy a virtuális hazai szerepben tetszelgő Broncos számára ez a státusz elégséges lesz-e a meccs behúzásához. Bárhogy is alakul majd, az egészen biztos, hogy a Super Bowl visszavágója egészen biztoan sor fog kerülni még idén: kíváncsian várjuk, hogy a Charlotte-ban megrendezendő hatodik találkozó előtt kinek kell majd a bosszúállásért pályára lépnie.

 

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások