Connect with us

Összefoglaló

Edző-irányító kapcsolatok – szombati összefoglaló

 

Meddig elég a Seahawks playoff formája? Ki állíthatja meg a Falcons támadósorát? Osweiler > Brady? Na de most komolyan, Osweiler > Brady?! Ezek voltak a legnagyobb kérdések a Divisonal Round előtt, és mindre választ kaptunk.

 

 

Seattle Seahawks 20 – 36 Atlanta Falcons

 

Eddig bírta a Seahawks

 

Russel Wilson és Doug Baldwin egy zseni, a védelem még mindig az elitbe tartozik, ezek továbbra is változatlanok, de még ezek sem tudták ellensúlyozni a támadófal és Earl Thomas hiányát. Márpedig az várható volt, hogy Wilson nem fogja tudni egész évben így végigjátszani a szezont, hogy alig van olyan játék amikor nem jönnek az arcába a védők, hiába hozta megint a magáét, ami alighanem utánozhatatlan a ligában. Kiosztott két TD passzt, ő volt a csapat legjobb futója, de volt néhány olyan dobása, amit máskor 10/10-szer megdob az emberének, most ezek elmaradtak. Ez mind a ránehezedő nyomás miatt amit a védők generáltak, 46,3-as passer ratingje volt nyomás alatt. Baldwin az egyik legalulértékeltebb elkapó a ligában a top játékosok között, pedig egy b*szott nagy zseni az ember, az a helyzet. Egy elemzés szerint 2012 óta (playoff meccsekkel együtt) ő adta a legjobb passer ratinget az aktuális irányítójának, szám szerint 120,85-öt! Ma is nagyszerűen teljesített, nem rajta múlt a győzelem. Na meg Devin Hetseren sem…

 

 

Sokkal inkább azon, hogy DeShawn Shead kiesésével gyakorlatilag a Seahawks védelmének komplett jobb oldala sebezhető lett, és ezt ki is használta a Falcons. Pedig ameddig a pályán volt, addig teljesen vállalható volt a Seahawks védelme. A hosszú játékokat megpróbálták elkerülni, ezért nem is jammelték a Falcons elkapókat, még Julio Jonest sem, csak annyi fegyver van Matt Ryan tarsolyában (és egy olyan koponya hívja a játékokat, mint Kyle Shanahan), hogy azt nem lehetett végig levédekezni. Sherman ennek tükrében meglepően “sokat” engedett Jonesnak, 4/6 elkapás, 39 yard, TD, amikor ő őrizte a klasszis elkapót. A Falcons támadófala nagyon jó, ennek ellenére párszor sikerült túljárniuk az eszükön Bennettéknek, de egy Earl Thomas talán most hiányzott a legjobban a csapatból, rengeteg yardot engedett a ‘hawks elkapás után.

 

Jövőre sem lesz gyengébb ez a Seattle, Richardson személyében ráadásul bővült is a fegyverarzenál, de egy támadófalat muszáj lesz felhúzni Wilson elé. Más kérdés, hogy idén is OL-be húztak az első körben, és Ifedi valami borzalmasan teljesített idén.

 

Ki fogja megállítani a Falconst?

 

Jelenleg ez foglalkoztatja talán leginkább az embereket, főleg ezután a mészárlás után amit a támadósor bemutatott. Kezdjük azzal, hogy Kyle Shanahant nem véletlenül akarja a 49ers annyira, ez a gyilkológép az ő érdeme, minden playhíváson látszik. Ha Matt Ryan megkapja az MVP címet, azt hiszem pár Milka csokit elküld majd a támadókoordinátorának. Aztán a támadófal, ami példátlan módon sérülésmentesen hozta le eddig a szezont, minden meccsen ez az ötös állt Matt Ryan előtt a meccs kezdetekor, és kiválóan teljesítenek. Chris Chester megint kilógott a sorból, ahogy erről írtunk is korábban, de például Alex Mack, a center megint nem engedett egy darab nyomást sem a védőknek. Aztán nézzük a két fiatal futót, akik ma is kiválóan dolgoztak együtt, mindketten szereztek TD-t, ketten együtt pedig 200 scrimmage yard fölött zártak, egészen embertelen. Főleg, ha az NFL egyik legjobb elkapója is ott van a vonal mellett, Julio Jones most túl tudott járni Richard Sherman eszén, de Mohamed Sanu és Taylor Gabriel is kivette 1-1 nagy megmozdulással a részét a támadásokból. És ki más zárná a sort, mint a potenciális MVP esélyes Matt Ryan, akiről csak ezt az egy képet szeretném megosztani veletek (a kép nem a meccs végi, hanem nagyjából a negyedik negyed közepéig tartó statisztikákat tartalmazza):

 

 

Sok olyan véleményt hallottunk már egy jó támadósorral rendelkező gárdáról, hogy “De hát védelem nélkül nem sokra mennek!”. Na de kérlek… Az a helyzet, hogy a Falcosnak egy, ha nem is elit, de a jobb védelmek közé tartozik, amik bőven elegendőek lehetnek egy Super Bowl esélyes csapat számára, főleg hogy a támadósornak hála nem feltétlen kell végig a pályán lenniük. Nem a Seahawks támadófalából kell kiindulni, főleg hogy két elég jó támadófallal bíró csapat lesz az ellenfelük, de Vic Beasley-vel a fedélzeten képesek lehetnek pár alkalommal kicsit a frászt hozni az irányítóra. A sokak által rettegett, és a védelmük gyenge pontjának számító Seahawks futójátékot sikerült limitálniuk, Rawls 40 yard alatt maradt, de Wilsonon kívül az össz futott yardjuk csak 54 yard jött össze – és ha a támadósor ilyen hatékonyan és ilyen ütemben pakolja fel a pontokat, akkor nem is fogják a futásokat erőltetni. Kíváncsi lennék, hogy vajon egy Ezekiel Elliottal is így elbánnának-e.

 

Abszolút megérdemelt Falcons győzelmet láthattunk, kellő erődemonstrációt szolgáltatva a Packersnek és a Cowboysnak is, és csak ismételni tudjuk magunkat: ki állíthatja meg ezt a támadósort?

 

Houston Texans 16 – 34 New England Patriots

 

Meglepő módon ez a meccs tovább volt szoros

 

A Texans becsületére legyen mondva, megpróbálta a lehetetlent. Sikerült hibára kényszeríteniük a Patriotst az első félidőben, amit ki is használtak, bár csak egy TD-t sikerült ezekből az akciókból szerezniük. Ahogy az várható volt, nem a támadósor zsenialitásán múlt, hogy sokáig szoros volt a találkozó, nekik csak annyi volt a dolguk, hogy a védelem által kiharcolt minél jobb mezőnypozíciókat pontokra váltsák – és a védelem minél jobb mezőnypozíciót harcolt ki. A.J. Bouye interceptionje után a Patriots 27 yardosáról jöhetett a Texans, az akció mezőnygóllal ért véget. Rögtön a kirúgás után újra a Texans jöhetett, hiszen egy kiharcolt fumble után rögtön a Pats 12 yardosán találták magukat, az akció végén TD-t szereztek. Andre Hal interceptionjéből a második félidőben pedig a Patriots 34 yardosáról kezdhetett a Texans, amely akció végén újabb mezőnygól született. A 4. negyedig sikerült is még belátható távolságon belül maradniuk, utána viszont minden reményük elszállt.

 

 

Az Osweiler vezette Houston Texans mindössze egyszer tudott pontot szerezni olyan akcióból, amit a saját térfelükön szereztek, ahhoz is Eric Rowe büntetése kellett 3rd&15 játéknál. A támadófal ami elvileg azért van ott, hogy Osweilert megvédje, na az seattle-i magasságokban teljesített (kivéve Brownt), ráadásul a futáshoz sem tudtak sokszor megfelelő blokkokat nyújtani, így azért nehéz egyről a kettőre jutni. Osweiler nem játszott jól, ezt leszögezhetjük, de minden nem varrható az ő nyakába. Az elkapói megint nem álltak a helyzet magaslatán, Will Fuller konkrétan egy TD passzt ejtett el 13-24-es állásnál, de C.J. Fiedorowitznak is volt egy elkapható labdája az endzone-on belül még az első félidőben (a TD-je mellett). Ugyanakkor egy Osweilernél jobb irányítóval valószínűleg jobb csapat lenne ez a Texans.

 

Úgy gondolom tisztességgel helytállt Bill O’Brien csapata, akinek az állása biztonságban van a hírek szerint. Jövőre egy Watt-tal jobb lesz a védelem, de muszáj lesz egy normális támadófalat felhúzni Osweiler elé egy hasonló kimenetelű szezonhoz.

 

Tényleg elit védelemről beszélhetünk Foxboroban?

 

A Texans támadósorát féken tartani azért nem egy ördögtől való feladat, de ami jár, az jár: ez a védelem egészen elképesztő. Logan Ryan playoff formában van a jelek szerint, 3/7 elkapást engedett mindössze 9 yardért, ezek mellé volt sack, interception és két leütött passz is, ami egy nagyon erős 10,7-es passer ratinget eredményezett Osweilernek ha felé dobott. Malcolm Butler sem panaszkodhat a maga 3/6-os mutatójával, amiből 18 yard született, a 15. forduló óta 17,9-es passer ratingje van az irányítóknak ha felé dobnak, egy ilyen légvédelem a lehetséges ellenfeleknél még sokat érhet. A futás elleni védelmen kisebb csorba lehet ez a 100+ engedett yard, de ne legyen kétségünk, ez a védelem nagyon jó, kérdés, ahogy az a Texans védelménél is felvetődött, hogy vajon egy Steelers, vagy bármelyik NFC-s csapat ellen is ilyen jó lenne ez a védelem? Brady is ezen töpreng, még felállni sem tud a gondolkozástól.

 

 

Mert kb ezen a kérdésen múlik az újabb SB győzelem, úgy tűnik. Legalább is Tom Bradyn és a támadósoron semmi nem múlik, és a Chiefsen kívül nem nagyon látok olyan védelmet, ami ennél jobban megálljt parancsolna nekik. LeGarette Blount nem volt teljesen egészséges, mi lesz így a futójátékkal? No para, majd fut Dion Lewis – 3 total TD -, ráadásul a Patriots mind a 4 TD-jét running back szerezte. Az ígéretesen kezdő újonc Malcolm Mitchell inaktív volt? Természetesen Chris Hogan tökéletesen átvette a helyét, és 95 yarddal hozta le a meccset. Julian Edelman nagyon szürke alapszakaszon volt túl, lehet már kiégett? 149 scrimmage yard yard, ülj le a seggedre, hülye gyerek. Mindhez hozzá kell tenni, hogy Gronk nélkül játszanak, valamint a támadófal is összeállt Brady előtt (nem úgy, mint tavaly), az ilyen szitukból Super Bowl győzelmek születnek arrafelé.

 

Sajnos vagy nem, ez a Patriots megint több pontos favorit lesz a következő meccsén, bárki ellen is kell pályára lépnie. Tom Brady vélhetően letudta az interceptionök dobálását erre a meccsre, és ha Bennettet is sikerül összekaparni, akkor reszkethetnek a védelmek.

 

 

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!