Connect with us

Draft

Draft-értékelő – Megint különcködött a Giants

Megszokhattuk már, hogy a Giants szereti megtrollkodni a saját pickjét az első körben, hogy még véletlenül se legyen találat egy mock draftban sem. Nem is feltétlen a pozíció a fura, ahová az új játékos érkezik, hanem maga a játékos személye. Ez idén sem volt másképp, viszont csak nagyon kevés helyen kellett foltozni ezt a keretet, amivel újra a rájátszás lehet az elvárás.

 

 

Azt vettem észre, hogy 4 emberből valószínűleg mind a négy különböző posztot nevezett volna meg legfontosabb hiányposztnak a Giantsnél. Papíron egyik sem az, de talán a fenti 6 poszt közül lehetett fejleszteni leginkább a draft előtt. Én személy szerint a DT posztot láttam a legfontosabbnak, ahová első körös játékost húztam volna, noha a kínálat nem valami veretes. Jerry Reese azonban másképp vélekedett.

 

 

Bent volt még a class legjobbnak tartott guardja, a második legjobbnak tartott offensive tackle és defensive tackle is. Hogy végül mégis tight endre esett a választás, valahol érthető. Tavaly a Giants veszte a támadósor volt, nem is első sorban a szinte egész évben gyengén teljesítő támadófal, hanem Odell Beckham és társai mondtak csődöt. Brandon Marshall személyében sikerült egy WR-rel erősíteni az elkapó szekciót, de egy potens tight end teljesen védhető. Aztán kihúzták Evan Engramet, és mindenki leborult a székéről.

 

 

Szó se róla, én csípem Engram játékát, TE létére a legeredményesebb elkapó volt az Ole Missben, majdnem az 1000 yard is összejött neki, egy rendkívül jó elkapó TE, aki nagy hasznára lehet az offense-nek. Ugyanakkor talán 10-ből 10 ember azt mondta volna, hogy David Njoku és közte az előbbit választják ki, Reese-ék máshogy gondolták. Az biztos, hogy nem haszontalan pick, de hogy ő volt a legjobb választás a lehetőségek közül, az már felvet bennem némi kételyt.

 

Day 1 értékelés: B

 

 

A második napon újabb hiányposztokra sikerült játékost szerezni, ráadásul elég jó értékben. Egy Alabama védőről nagyon kevés esetben mondható el, hogy tehetségtelen, hiszen az ország egyik legjobb alma matere a védők számára, ez alól Dalvin Tomlinson sem kivétel. A Giants játékosai nem győzték hangsúlyozni a front office felé, hogy a védelem egyben, illetve szinten tartása nélkül nem fog megismétlődni egy tavalyihoz hasonló playoff szezon, azt hiszem elégedetten dőlhetnek hátra ők és a szurkolók is. Jonathan Hankins távozásával kellett egy jó játékos abba a brutális védőfalba, és Tomlinson tökéletes jelölt erre a szerepre. Megvan a mérete és fizikuma is ahhoz, hogy bepaszírozza a támadófalat az irányítóra, illetve hogy betömje a lyukakat a futójátéknál. Nem kapott akkora hype-ot, mint tavaly Jarrad Reed vagy A’Shawn Robinson, akik szintén a ‘bama védőfalából érkeztek a draftra tavaly, ugyanakkor simán jobb szezont zárhat, mint az elődei.

 

 

Ha Tomlinson egy jó pick volt, Davis Webb egyenesen stealnek számíthat a harmadik kör végén. Eli Manning már benne van a korban, és aligha Geno Smith jelenthetné majd a fényes jövőt a Giants számára, ezért egyáltalán nem volt meglepő, hogy választottak egy irányítót. A top jelöltekről hamar lecsúsztak, de szerintem Davisben is lehet fantázia. Magas, mégis nagyon mozgékony irányító, megfelelő karral, aki jól érzi a zsebet, és hasonlóan gyorsan képes elereszteni a labdát, mint Manning. Nem kell siettetni a pályára lépését, még egy esetleges sérülés esetén is inkább Geno ugorhat be, Webb addig tanulhatja a playbookot és egyéb fortélyokat rutinosabb társaitól. Viszont ha eljön az ő ideje, akkor egy nagyon príma támadósort kaphat a kezei közé. Az igazi kuriózum az lenne, ha jobb karriert futna be, mint az a Jared Goff, aki mögött padozott a Golden Bearsben.

 

Day 2 értékelés: A+

 

 

A harmadik napon kevesen tudnak csodát tenni, így nem itt kell a leginkább kiakadni. Wayne Gallman egy elég telített RB-sorba érkezett, bár nem a minőségből van bőség, azt el kell ismerni. Egy 29. helyre rangsorolt futójátékon azonban sokat dobhat a játékával, vélhetően egy running back committee része lesz majd Paul Perkinsszel egyetemben. A beilleszkedését megkönnyítheti, hogy a Giants és a Clemson támadósémája nagyon kevés dologban tér csak el, már csak abban bízhat, hogy a támadófal képes neki segíteni.

 

Avery Moss egy ígéretes tehetségként került a Nebraska egyetemre, ahonnan egy osztálytársával történő verekedés miatt elbocsátották, ami miatt a teljes 2014-es szezont kihagyta. Így került a Youngstown State-re, ahol Derek Riversszel remek pass rusher párost alkottak a Penguins védelmében. Nem túl gyors és nem is túl erős játékos, viszont megfelelő méretekkel rendelkezik az NFL-hez defensive end posztra. Sokszor amúgy sem fog pályára kerülni, de a poszt mélyítésére megfelelő, Odighizuwa karrierjének szüneteltetésével pedig indokolt lehet.

 

Végül az utolsó választásként megjött a hőn áhított támadófal erősítés, bár aligha Adam Bisnowaty fogja megváltani a világot New Yorkban. Pedig állítólag megvan benne az a szint, amiért akár már első évében kezdő lehetne (Ereck Flowerst mondjuk nem lenne nehéz kitúrnia a kezdőből), de üvegből van a teste. Utóbbi 4 szezonjából csak egyet játszott végig, ezért is csúszhatott a 6. körig. Mélyítésre jó, már ha megéli a keretszűkítést.

 

Day 3 értékelés: B

 

Összegzés

 

Nem hazudtolta meg magát idén sem a Giants, mert fontos posztokra draftoltak, ugyanakkor nem azokat a neveket, akikre számítottunk. Linebackert egyáltalán nem húztak, ami számomra azért meglepő, de a védőfal és a támadósor erősítése fontosabb volt. A szurkolók ugyanakkor kikaparják a szemüket a csapat támadófala láttán, de Reese-ék ezek szerint nem látnak bennük kivetnivalót, lelkük rajta. Meglepő, de nem rossz draftot zártak úgy gondolom, amivel akár több is összejöhet, mint a tavalyi Wild Card kör.

 

Draft értékelés: B

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások