A támadósorom után jöjjön tehát a védelmem, itt igazából könnyebb volt összeraknom a csapatot, valamiért több védő man-crushom van, mint támadó.
Defensive tackle – Aaron Donald, JJ Watt
Az első poszton mondjuk rögtön nincsenek kifejezett man-crushaim, legalábbis akik kicsit under the radar lennének. JJ Watt ugyan játszhatna DE-t is, én inkább bemozgatom középre és Donalddal párban fél másodperc alatt rányomják a támadófal belsejét az irányítóra. Mindkét játékost élmény nézni és ugyan nekem kicsit kezd sok lenni a Watt-hype néha, ő maga egy vadállat, akit lehetetlen megállítani. Donald pedig leküzdi a kis méretéből fakadó negatívumokat és megmutatja, hogy nem kell prototípus méretekkel rendelkeznek, hogy az egyik legjobb lehess.
Edge rusher – Jadeveon Clowney, Khalik Mack
Clowney-t sokan leírták első két éve után, vagy legalábbis elkönyvelték kisebb bustnak és hogy az 1/1 voltához nem fog felérni. Nem akarom azt mondani, hogy én megmondtam, de én mindig is imádtam és sosem szálltam le a bandwagonjáról, pedig néha elég kevesen ültünk rajta. Egy atletikus szörnyeteg, olyan, amiből nem sokat hordott a hátán a föld. Khalil Mack sztorija nagy ellentéte Clowney-énak, hiszen utóbbi ötcsillagos tehetség volt, a 2011-es korosztály első számú játékosa és már az egyetemi évei elején is mindenki tudta, hogy sztár lesz. Ezzel szemben Mack csupán kétcsillagos tehetség volt, a 2009-es korosztály mindössze 275. legjobb játékosa és csak egy FBS ajánlatot kapott a kis Buffalo egyetemről. Ma pedig ugyanott tartanak, terrorizálják az ellenfél tackle-jeit és irányítóit.
Linebacker – Ray Lewis, Jordan Hicks
Kisebb csoda, hogy Luke Kuechly nem fért be ide, de nickel defense-be csak két LB játszik és ő csak a harmadik a listámon. Életem egyik legnagyobb élménye volt Ray Lewis híres táncos bevonulását körülbelül 5 méterről nézhettem végig, most is beleborzongok, ha rágondolok. Ráadásul ezt a Super Bowl szezon elején. Hicks pedig egy újabb Eagles-libling, egy kivételes játékos, aki emellett kifejezetten szerethető figura is. Én imádom.
Cornerback – Asante Samuel, Richard Sherman, Jalen Ramsey
Őszintén megmondom, nem gondoltam volna elsőre, hogy lesz Patriots-játékos a listámon, de Asante Samuelt imádtam az Eaglesben foci-néző karrierem elején, bárcsak lenne egy hasonlóan jó cornerünk ma is. Shermant sokan ki nem állhatják, én viszont régóta a támogatói közt vagyok és nem csak a nagypofájú beszólogató cornert látom benne. Jalen Ramsey zárja CB-listám fiatalként a veterán és a visszavonult után. Ramsey-t egyszerűen imádtam már prospectként is és parádés első szezont hozott le. Elképesztően fizikális, agresszív, én nagyon bírom a stílusát.
Safety – Brian Dawkins, Ed Reed
Ó te jó ég milyen tökéletes párost alkotna Dawkins és Reed. Előbbi a keményen ütköző, sokat a boxba fellépő strong safety, utóbbi pedig a ballhawk free safety prototípusa. Előbbit csak a tévén keresztül csodáltam és miatta is szerettem meg a focit, az Eaglest és a kemény védelmeket, utóbbit pedig volt szerencsém élőben is látni még, a Ray Lewisnál már említett meccsen. Nem nagyon lehet ennél tökéletesebb duót összeállítani, legalábbis az én ízlésemnek jobban megfelelőt.
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások