Connect with us

Fantasy

FK Fantasy 2017 – Top 28 RB

Folytatjuk a fantasy rangsorunkat, ahol a 14 legjobb irányító után a 28 legjobb futót vesszük górcső alá! Az FK! ligákban minimum két futó kötelező, így nem árt belőlük feltankolni, de egyre nehezebb dolgunk van a kiválasztásukban. Talán ez a rangsor segít kicsit tisztázni a képet, vagy csak még jobban összekavar, ki tudja.

 

 

Ahogy a bevezetőben is írtam, egyre nehezebb három olyan futót kiválasztani, akiknek nincs veszélyeztetve más által a snapszáma, akiket nem hoznak le passzjátékok során, vagy akitől nem veszik el a goal line szituációkat, ráadásul a sérülések náluk játszanak közre. Korábban KGYM már írt a Zero RB módszerről, és még ha nem is feltétlen ért egyet valaki az ott állítottakkal, azért el kell ismerni, hogy egyre nagyobb fejtörést okoz melyik RB-t válasszuk ki. Most megnéztük az általunk top 28-nak gondolt futót a standard FK! ligák mintájára!

 

1. David Johnson, Arizona Cardinals

 

Nem kérdés, hogy a  tavalyi év szörnyetege, David Johnson a legjobb, aki irányítókat megszégyenítő 333 ponttal zárta a tavalyi szezont, és idén sem adná alább. Ráadásul a két fő kihívója közül az egyik holdoutol, a másikat eltiltották 6 meccsre, így toronymagasan no. 1 pickké lépett elő DJ, akinek célja az 1000+ futott és 1000+ elkapott yardos szezon – ez alsó hangon 200 pont lenne, ha ehhez hozzáteszi akár csak a felét is a tavalyi 20 total TD-jének, már megérte. Ráadásul nincs is igazán kihívója, aki elvenne tőle snapeket, csak a már öreg Chris Johnson.

 

2. Le’Veon Bell, Pittsburgh Steelers

 

Bell amikor játszott, akkor talán még Jonhsonnál is jobb átlagot produkált, de egyre több kérdőjel jelent meg vele kapcsolatban. A sérülékenység az alap, de a mostani holdoutja ki tudja milyen következményekkel járhat, elvégre Tomlin nem szarozik az ilyen eseteket büntetni, még ha Bellről is van szó. Hogy ez csak pénzben vagy játéklehetőségben is érzékelhető lesz, azt egyelőre balladai homály fedi, de a második helyet még így is bezsebeli a tarsolyába.

 

3. LeSean McCoy, Buffalo Bills

 

Ugyan elment Anthony Lynn, aki miatt ekkorát javult a futójáték, de Mike Gillislee is távozott, aki tavaly nagyon sok lehetőséget elvett Shadytől, nem kis bosszúságot okozva a tulajoknak. Most Jonathan Williams a fő handcuff, aki bár lehetőséget kaphat, valószínűleg kevesebbet, mint Gillislee tavaly. Sammy Watkins távozásával gyengült a passzjáték lehetősége, ami a futójáték még több erőltetésének kedvezhet, plusz ne feledjük, McCoynak elég jó kezei vannak.

 

4. Melvin Gordon, Los Angeles Chargers

 

 

Az előbb említett Anthony Lynn éppen a Los Angelesbe költöző Chargersnél kapott főedzői munkát, Gordon körül ráadásul egy olyan jó támadósor van, ami képes lehet hatékonyan használni a futójátékot a passzjáték mellett. Gordon rengeteget fejlődött az újonc idénye óta, és csak egy sérülésnek köszönheti, hogy nem lett meg az 1000 futott yardja tavaly. Ráadásul Danny Woodhead is távozott mögüle, így már senki nem veszélyezteti a snapszámát, egyedül a Chargersre mindig lesújtó sérüléshullám lehet a legnagyobb red flag nála.

 

5. Devonta Freeman, Atlanta Falcons

 

A nemrég legjobban fizetett futóvá váló Freeman is elvesztette a pontszámának egyik fő elemét, Kyle Shanahant, de az utóbbi két évben rendre jó számokat produkáló játékosnak így is az élbolyban van a helye. A top 5 közül neki van a legkomolyabb riválisa, hiszen Tevin Coleman is rengeteg lehetőséget kap mellette, de ez tavaly sem akadályozta meg abban, hogy 200 pont felett zárjon.

 

6. DeMarco Murray, Tennessee Titans

 

Murray értéke véleményem szerint napról napra csökken, hiszen Derrick Henry is kezdi megmutatni tudását, aki idén biztos több lehetőséget fog kapni, mint tavaly, ettől függetlenül még lehet egy jó 200 pontos szezonja Murray-nek, bár a sérülésfaktor nála is bejátszik.

 

7. Jordan Howard, Chicago Bears

 

Vajon Howardra is lesújt a sophomore slump? Tartok tőle, hogy igen, de olyan jó támadófal dolgozik előtte, hogy vétek lenne kihagyni őt a top 10-ből. Ráadásul hiába van tele a Bears depth chartja futóval, nincs igazán kihívója, egyedül az újonc Tarik Cohen jelent rá veszélyt, aki a passzjátékoknál kerülhet előtérbe, Howard elkapásoknál ugyanis kevésbé hatékony.

 

8. Todd Gurley, Los Angeles Rams

 

 

Gurley tavaly szenvedett abban a Rams támadósorban, mint ahogy mindenki más is, most azonban elérte a fiatalos lendület az offense-t, ráadásul Sammy Watkinsszal a passzjáték is leveheti róla a terhet. Sean McVay állítása szerint a passzjátékoknál is egyre nagyobb szerepet kaphat a korábbi első körös futó, ami csak a pontszámainak kedvez.

 

9. Ezekiel Elliott, Dallas Cowboys

 

Hiába a hat meccses eltiltás, Elliott szerintem top 10-ben végez a szerzett pontokat tekintve, hiszen minden adott hozzá. A támadófal ugyan gyengült, de még így is eszméletlen jól blokkolnak a futásokhoz, Zeke meg elintézi a többit. Igaz, a bye weekje pont a 6. héten van, vagyis a 8. hétnél kaphatjuk a kezeink közé fantasyban, bár még a fellebbezése talán enyhíthet a dolgokon.

 

10. Isaiah Crowell, Cleveland Browns

 

Crowell egy titkos favorit lehet a 2017-es idényben, hála a Brownsnál történt fejleményeknek. Az első, hogy felhúztak egy elképesztő támadófalat a tavalyi romhalmaz helyett, plusz Duke Johnsont inkább slot receivernek képzelik el Clevelandben, vagyis egyenes út vezet a Crowell futásokhoz, amikből tavaly sem volt hiány. Jövőre ráadásul szabadügynök lesz, a nagy pénzért pedig itt a lehetősége megdolgozni.

 

11. Lamar Miller, Houston Texans

 

Miller számomra hatalmas csalódás volt, de én még utoljára bevállalom őt ilyen magas helyen. A Dolphinsnál alig volt használva, és azt gondoltuk, hogy ha a Texans megfelelően használja, akkor elképesztő mennyiségben hozhatja a pontokat. Hát, a megfelelően használják rész teljesült, mert sok lehetőséget kapott, csak nem tudott élni vele. D’Onta Foreman ráadásul elég impresszív volt az első előszezon meccsen, szóval ha nem tud drasztikusan javulni a teljesítménye, akkor simán veszhet a szerepéből.

 

12. Jay Ajayi, Miami Dolphins

 

 

Próbáltam elkerülni, de itt már nem húzhatom tovább Ajayit, akit sokan többre tartanak fantasyban, én nem tartozom közéjük. Tavaly volt három 200+ yardos meccse, ami alaposan megdobta az év végi pontszámát, de a többi meccsén meg semmi extrát nem nyújtott, én meg az inkonzisztenciát nem szeretem. Én nem is hiszek abban, hogy tartósan hozná a közel 100 yardos meccseket, viszont mivel komoly kihívó nélkül futkorászhat az egyre jobb Dolphins offense-ben, megérhet egy próbát 2. kör végén – 3. kör elején akár.

 

13. Marshawn Lynch, Oakland Raiders

 

Lynch is indokolatlanul sok hájpot kap, pedig szerintem messze elmarad a legjobb szezonjától. Vagy nem. De innentől olyan sűrű a mezőny, olyan minimális különbségek vannak, hogy itt megfelelő érték lehet. Jalen Richard vagy DeAndre Washington tavaly nem sok snapet vettek el Latavius Murray-től, és valszeg ez Lynch esetében is így lesz, ugyanakkor én óvatos maradnék vele kapcsolatban.

 

14. Joe Mixon, Cincinnati Bengals

 

Nekem a fő favoritom erre a szezonra Mixon, aki a legjobb újonc futó lesz véleményem szerint, és aki pillantok alatt kiszorítja Jeremy Hillt a csapatból, jöjjenek akármilyen riportok arról, hogy Hill az RB1. Mixon futóstílusa Belléhez hasonlítható, csak ő még nagyobb és erősebb lehet nála, mindezt úgy, hogy a sebességéből nem veszít.

 

15. Frank Gore, Indinapolis Colts

 

Gore nem akar kikopni ebből a ligából, és bár sorra kapta a riválisokat a Coltsban, amikkel azt jósolták hogy majd carryket veszít, ez nem történt meg. Idén is megkapta az aktuális újonc trónkövetelőt, Marlon Macket, ám idén szerintem ez még nem befolyásolja Gore pályán töltött perceit. Gore stabilan hoz egy 160-180 pont közötti átlagot, ami egy 5-6. körös ADP értékű játékosnál ajándék.

 

16. Leonard Fournette, Jaxonville Jaguars

 

Fournette nevét sokkal magasabban láttam más rangsorokban, de én szkeptikus vagyok. Ha sok goal line snapet kap, a TD-k felhúzhatják a pontjainak számát, ahogy mondjuk tavaly LeGarrette Blountét, de ezeket nehezebb vártnak jósolni, mint a yardokat. Lehet jobb lesz, mint ahogy én gondolom, de nálam még mindig Mixon a favorit…

 

17. Dalvin Cook, Minnesota Vikings

 

 

…noha Cookot is többre tartom alapból, mint Fournette-et, kettejük között az döntött, hogy Cook elől valószínűleg el fog venni sok-sok goal line szituációt Murray. Ettől függetlenül számára is meglehet a kezdő poszt, már csak élnie kell a bizalommal.

 

18. Doug Martin, Tampa Bay Buccaneers

 

Martin nagyon rizikós itt, sokaknál nincs is benne a top 30-ban, de én megkockáztatom, hogy bőven top 20-as RB lesz. Az első három meccsen nem játszhat eltiltás miatt, és felemás riportok jönnek a Bucsban betöltött szerepéről, de ha megkapja a kezdőt, akkor hozni fogja a pontokat. Ehhez pedig csak annyi kell, hogy ne csináljon több hülyeséget, mert simán kivághatja őt a Bucs, mindenféle veszteség nélkül.

 

19. C.J. Anderson, Denver Broncos

 

Anderson hiánya tavaly meglátszott a Broncoson, de azóta kapott egy Jamaal Charlest is maga mellé, plusz az újonc De’Angelo Hendersont sem írnánk le, bár tavaly is így álltunk hozzá Devontae Bookerhez, aztán nem igazán vált be. Mindenesetre őt is csak óvatosan ajánlanám.

 

20. Carlos Hyde, San Francisco 49ers

 

Hyde a legújabb hírek szerint nem is olyan fogalmatlan a zone blocking sheme-ben, mint ahogy azt május óta folyamatosan írták róla, de az utóbbi két évben folyamatosan megsérülő játékost én nem tenném magasabb helyre. Ráadásul könnyen lehet, hogy a szezon második felére már nem ő lesz majd az RB1 a csapatban, pedig neki is tepernie kellene, hiszen év végén szabadügynök lesz.

 

21. Christian McCaffrey, Carolina Panthers

 

McCaffrey szerintem PPR ligákban sikeresebb lehet, mint egy sima standard ligában, hiszen az ő fő erőssége az elkapásokban lehet, és félek, hogy Jonathan Stewart sok futást fog még tőle elvenni. A négy legfelkapottabb újonc futó közül szerintem ő lesz a leggyengébb fantasy szempontból, még ha lehet nem is ilyen hátul lesz az év végi rangsorban.

 

22. Mark Ingram, New Orleans Saints

 

 

Bad luck Ingram végre elkezdett úgy játszani, ahogyan az elvárható lenne tőle, erre a nyakára kap egy Adrian Petersont és egy Alvin Kamarát, amivel a szememben nem esett, hanem zuhant az értéke. Nem is merném ennél magasabbra tenni, nagyon valószínű, hogy a két delikvens mellett sokkal kevesebb fantasy pont várható tőle mint tavaly.

 

23. Terrance West, Baltimore Ravens

 

Továbbra is tartom, hogy West szerintem nem jó futó, de hát Kenneth Dixon megágyazza neki a kezdőt… Danny Woodhead rá is veszéllyel lehet, de inkább csak a passzjátékoknál, a futásokat valószínűleg még mindig Westre bízzák majd.

 

24. LeGarrette Blount, Philadelphia Eagles

 

Blount tavaly a sok TD-jének hála 200 pont felett zárt, de ez szerintem egyszeri és megismételhetetlen alkalom volt. Most is nagy szerepe lehet a TD-k szerzésében, de az 1000 yardot már nem érzem a játékában.

 

25. Ameer Abdullah, Detroit Lions

 

Abdullah tavaly két meccs alatt elhitette, hogy végre valahára lesz értelmes futójáték Detroitban, természetesen megsérült, és onnantól kezdve nem is lépett pályára… Idén visszatérhet, ráadásul a kezdőbe, és maximum Zach Zenner veheti el tőle a futásokat, Theo Riddicket pedig továbbra is a passzoknál alkalmazzák majd.

 

26. Ty Montgomery, Green Bay Packers

 

Az nfl.com elemzőinek konszenzusos rangsorában a 10. helyet foglalja el, ami szerintem hatalmas túlzás. Montgomery remek átlaggal futott rögtönzött RB-ként, és idén is ő lehet az első héten a pályán a backfielden, de hogy ez meddig marad így, az jó kérdés. Nem véletlenül hozott három futót a Packers a draftról, előbb-utóbb valamelyikük limitálni fogja Montgomeryt.

 

27. Kareem Hunt, Kansas City Chiefs

 

Spencer Ware hamarosan nem lesz kezdő, ha Kareem Hunt beváltja a hozzá fűzött reményeket. Márpedig szerintem be fogja, és akkor Ware-nek annyi, mivel pénz nincs rá jövőre, Huntért meg szintén sok picket áldoztak fel a drafton.

 

28. Matt Forté, New York Jets

 

Nehéz eldönteni, hogy most ő vagy Bilal Powell fogja a több lehetőséget kapni, valaki egyikre, valaki másikra esküszik, én maradnék a rutinosabb Forténál. Tekintve azt az atomtámadást, amit a Jets támadósora szenvedett, ő marad a legnagyobb fegyver az egész offense-ben, amit használni is fognak. Nagy volt a dilemma közte és Lacy között, de rá meg Rawls lehet nagy veszéllyel, ami miatt nem merném őt a legjobb 28-ba tenni.

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások