Connect with us

Összefoglaló

Őrület a harmadik héten!

Vége a harmadik hétnek és egyszerűen MINDEN volt. A reménytelennek hittek feltámadásától kezdve az utolsó pillanatos drámáig MINDEN. Nézzük szép sorjában:

 

Houston Texans 33 @ New England Patriots 36

Egy nagyon szoros találkozón tudta megszerezni második győzelmét a címvédő. Brady a meccs vége előtt két és fél perccel kapta meg a támadás lehetőségét, amivel élt is. Öt passzal végiggyalogolt a pályán. De a meccs igazi meglepetését nem ő, hanem az első körös újonc irányító hozta, mert:

Watson jó

Nem merem nagyon hangosan elkiabálni (hiszen majdnem a csapat első számú futója is, ami azért nem annyira frankó), de úgy tűnik, hogy megoldódott a houstoni irányító helyzet. Természetesen egyetlen meccs után nem szabad messzemenő következtetést levonni, de a pozitív irány (eddig) megkérdőjelezhetetlen. /Az persze már más kérdés, hogy egyetlen egy rossz félidő után le lesz cserélve Savage-re és kezdődik megint az egész macera elölről…/. Ezen kívül a Front Seven nagyszerűen állította meg a futásokat és helyezte nyomás alá az irányítót. A secondary már messze nem volt ennyire ütős: többször is tökéletesen üresen hagyták Hogant, aki szerzett is egy 47 yardos TD.

Öregember nem vénember

A Patriotsnál pedig egészen addig, amíg a 12-es mezben ez a Tom van, nem igazán kell aggódniuk. Cooks lassú CB ellen megint jól teljesített, de alapvetően Hogan és Gronk a minőségi célpontok. Persze azért nem árt elgondolkozni azon, hogy a forduló elején legkevesebb támadó yarddal és passzolt yarddal felálló támadósor mégis hogyan rakott fel 33 pontot. A védelmek nyerik a bajnokságokat, így ha valóban a címvédésre hajtanak, nem ártana összekapniuk magukat.

 

Atlanta Falcons 30 @ Detroit Lions 26

Mekkora meccs! Utolsó negyedben csak úgy zúgtak a zászlók…elkeseredett játék…és úgy tűnt, hogy Stafford megint megcsinálta és az utolsó playben TD-t szerzett és megnyerték a mérkőzést. Majd jött az ítélet: Tate néhány centivel a célterület előtt került a földre. Így a Falcons megint (akárcsak az első héten a Bears ellen) az ellenfelet a saját célterületük torkában megállítva nyertek.

A Falcons ébredezik, de még hajlamos visszaszenderedni. A futójáték egészen parádésan működik, Freeman tényleg szabad ember módjára rohangált akár a handoffot, akár a passzt követően. Ryan viszont háromszor is eladta a labdát…igaz ezek közül kettő is felpattanó labda volt. Az első félidőben nagyszerűen dominálták a mérkőzést, de a második játékrészre már nem tudtak ekkora fölénnyel lehozni. Viszont számukra a lényeg, hogy a nagyon durván elveszített turnover mutató ellenére is győzni tudtak.

A Lionst utolérte a statisztika

Természetesen lehet azon vitatkozni, hogy Golden Tate most bent volt-e vagy sem, illetve hogy az egész meccsen mit mikor és miért fújtak (vagy éppen nem) be a bírók…de azért a szíve mélyén valószínűleg mindenki tudja, hogy egy mérkőzés nem egyetlen egy playen múlik. Közvetlenül előtte volt két lehetőségük a TD szerzésére illetve az egész meccsen egy kiegyensúlyozottabb teljesítmény esetén nem kerültek volna ilyen kényelmetlen szituációba. /nem szeretném felmenteni a zebrákat, de szerintem egy mérkőzést nem az utolsó pillanatban kell megnyerni/.

Ezt a tényleg kellemetlen élményt félretéve azért sok nagyon pozitív dolog is volt a Lions játékában. Ahogyan azt a beharangozóban is írtuk, a secondary kiválóan muzsikált. Illetve a támadósort is dicséri, hogy ilyen röviddel a vége előtt képesek voltak majdnem megfordítani az eredményt.

 

Miami Dolphins 6 @ New York Jets 20

A Jets lenullázta a Dolphinst. Azt, hogy az utolsó másodperben szerzett egy TD-t Cutler senkit se tévesszen meg. Ha önmagában ez a tény nem árulná el, hogy mi folyt a meccsen: a Dolphins összehozott egy fake punt INT-t…ennél nagyon nem is kéne mélyebbre ásni, de nézzük meg egy picit közelebbről is, hogy mégis hogyan lehet kikapni úgy, hogy az ellenfél sem akar igazán győzni.

 

A delfineket kivetette a víz a partra

Ajayi 11 futásból 16 yardot hozott össze…mindezt úgy, hogy volt egy 8 yardos futása is. Az irányító is kitett magáért, hiszen Cutler INT-je teljesen homály volt. A védelemről meg csak annyit, hogy McCown 78% passzpontosság mellett majdnem 250 yardot passzolt. Szerintem Miamiban ezt a napot szeretnék egyszerűen csak elfelejteni és továbblépni.

A Jets életjelet mutatott

Nem kell tőlük hanyatt esni, de azért egy tankolásban lévő csapathoz képest nem voltak annyira szörnyűek. Egy játékost emelnék ki az együttesből: Jamal Adamst. Az újonc safety rendkívül jól játszott, nagyon jónak tűnik a rá beáldozott magas draftcetli.

 

New York Giants 24 @ Philadelphia Eagles 27

A Giants gyakorlatilag az utolsó negyedig SEMMIT sem csinált…majd hirtelen feltámadtak és majdnem be is húzták a meccset. Ebben közrejátszott az is, hogy az Eagles védelméből meccs közben kiesett Fletcher Cox és Jordan Hicks is, illetve nem volt bevethető Rodney McLeod és Ronald Darby sem, mindannyian nagyon fontos elemei ennek a defense-nek. A végén viszont valószínűleg az összes kicker gyermekkori álmát (az Eagles szurkolók legnagyobb örömére) váltotta valóra Jake Elliott, amikor az utolsó pillanatban 61 yardról bevágta a győztes mezőnygólt. Emlékezzünk meg gyorsan arról, hogy a srác újonc és bő egy hete még a Bengals gyakorlócsapatában volt a helye.

Pederson, a merész

A sasok támadó játéka főleg a rövid passzokon és a hatékonyan működő futásokra alapult. Ennek ellenére a sikerhez elengedhetetlen volt a mostanában sokat kritizált vezetőedző határozottsága. Két TD-vel végződő támadósorozatban is sikerült megoldaniuk a negyedik és rövid helyzetet.

A Giantsnek Beckham a mindene

A fiatal klasszis primadonna elkapó elérte karrierje 300. elkapását meg természetesen megint volt egykezes TD-je is, de a meccs menetének szempontjából nem ez a fontos. A lényeg, hogy az ő két TD-elkapása indította be az óriásokat (természetesen az ezt követő 77 yardos Shepard TD sem volt elhanyagolható). Ugyanakkor azt valahogy meg kéne oldaniuk, hogy lehetőleg a három mérkőzésen összesen gyűjtött pontjaik majdnem 2/3-át ne egyetlen negyedben szerezzék.

 

Cleveland Browns 28 @ Indianapolis Colts 31

 

Az első két héten mindent elkövetett a Browns, hogy lemossák magukról az örök vesztes imázsát. Ez a mérkőzés azonban most nagyon nem tett jót ennek a folyamatnak, ugyanis végre hosszú idő után ők voltak a favoritok, mégis kikaptak.

 

A Browns megint elbarnáskodta

Az első félidő végére sikerült egy 21 pontos hátrányba kerülniük…mindezt úgy, hogy aztán majdnem visszajöttek innen! Most végre itt lett volna a lehetőségük, hogy nem Steelers vagy Ravens ellen játszanának, hanem egy eléggé kifilézett Colts ellen. Bénáztak az elkapók, akik droppoltak rendesen. Bénázott Kizer, aki dobott 2 (+1 amit a meccs utolsó játékából, egy Hail Maryból született) INT-t…mondjuk az, hogy a futónak hozott Duke Johnson szerzi a legtöbb elkapást jelent valamit. Jó célpontok nélkül az amúgy tehetséges irányítók sem tudnak sokat elérni (kivéve Breest…de ő azért más tészta). Egy újonc irányítónak pedig nem ártana, hiszen még sokat kell fejlődnie.

Brissett még nem Luck

Gyakorlatilag már közhely, hogy ez a csapat Luck nélkül alig ér valamit. Nos az első félidőben még azért csak ment a szekér, de a másodikban gyakorlatilag durrdefektet kaptak. Egyedül Vinatieri egy szem mezőnygólját tudják felmutatni. Persze igazságtalan lenne, ha nem emlékeznénk meg Hilton teljesítményéről. Megbízhatóságával nagyon sokat segít a másodéves QB fejlődésében, ami elnézve Luck kórlapját, nem haszontalan.

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!