Connect with us

Összefoglaló

Küzdelem az utolsó percig

A héten is számos érdekes mérkőzést láthattunk, köztük kiélezett csoportmeccseket, de nem volt hiány meglepő eredményekből sem.

 

Saints @ Dolphins

20 – 0

A vasárnapi focimaratont a Wembley-ben játszott összecsapással kezdtük meg, aminek a legnagyobb kérdése az volt, hogy fel tud-e majd állni a Dolphins a Jetstől kapott nagy zakóból. Hát a válasz: nem. Az első drive-ban Cutlerék úgy mentek át a Saints védelmén, mint amúgy bárki más bármikor át szokott, de a drive végén érkező tipikus Cutler-pillanat meghiúsította a pontszerzést: Cutler egy interceptiont dobott Ken Crawley kezébe. Innentől kezdve viszont a Dolphins támadósor gyakorlatilag semmire nem volt képes: Cutler a garbage-time-ot leszámítva kb. 30 yardot passzolt összesen ezután, és Ayaji is 46 yarddal zárta a napot.

Ami meglepőbb, hogy a Saints sem tudott igazán haladni, az első félidő végén lőtt mezőnygóllal is csak 3-0-ra vezettek félidőben. A második játékrészben viszont összeszedték magukat, Michael Thomas és Alvin Kamara TD elkapásával végül 20 pontra hozták fel magukat. Mindkét csapat haladását erősen hátráltatták a szabálytalanságok, a Saints 8 szabálytalanság miatt 71 yardot, míg a Miami 11-ért 90 yardot veszített. Cutler tehát megint nem tudott vezérként fellépni (többek között hozzáállását jól mutatja az alábbi wildcat-játék, pálya alsó része), és az amúgy nem túl acélos Saints védelem ellen sem tudtak pontokat szerezni. Nem túl pozitív jövő ez, főleg hogy a csoportban egyre inkább úgy tűnik, hogy nem csak a Patriots a kihívó az elsőségért, hanem a Bills is.

MVP: Drew Brees. Brees nem volt olyan csillagászati, mint szokott, de 268 yardot és 2 TD-t rakott össze INT nélkül, és futójáték hiányában a hátán vitte a csapatot ezzel.

LVP: Adrian Peterson. Peterson négy futásból 4 yardot tudott szerezni. Ez bárkitől borzalmas, tőle aztán főleg. Lehet, hogy jobban járna a Saints, ha a roster-helyét egy tehetséges újoncnak adnák?

X-Faktor: Ken Crawley. Draftolatlan újoncként érkezett tavaly, idén pedig már többször megmutatta, hogy stabil kezdő is válhat belőle, interceptionje nem csak a Miamit tartotta pontok nélkül, de nagy lélektani előnyt is adott csapatának.

 

Steelers @ Ravens

26 – 9

A hét talán legkeményebbnek ígérkező meccsét a két nagy csoportrivális biztosította számunkra. Kevésbé volt a mérkőzés azonban szoros, mint arra számíthattunk volna. Az első félidőt simán nyerte a Steelers 19-0-ra, hála Bell futásainak, és JuJu Smith-Schuster TD elkapásának. A Ravens védelem nem nagyon volt a helyzet magaslatán, viszont Brownt és Bryantet elég jól le tudták venni a pályáról. Bell azonban idén talán először olyan szinten játszott, amit sokan vártak tőle: 35 futásból 144 yardot és 2 TD-t szerzett, mellé pedig volt 42 elkapott yardja is. A Ravensnél azonban senki nem tudott előrelépni a támadósorban: leginkább Alex Collins teljesítménye említésre méltó: 9 futásból 82 yardot szerzett, köztük egy 50 yardos futással, amiből később a Ravens TD-t szerzett. A Ravens számára az első pozitív jel Weddle interceptionje volt. Bár az ítélet eléggé kérdéses, a bírók úgy ítélték meg, hogy Brown nem birtokolta a labdát, így az INT lett.

Ebből a támadásból is csak egy mezőnygól sikerült azonban a Ravensnek, zárkózni pedig csak Wallace TD-jének hála sikerült. A TD utáni kétpontos kísérletben West futott az endzone-ba, de mivel a könyöke leért, így a két pontos kísérletet visszavonták. A meccs végére Wallace feléledt az első félidős szenvedéseiből, és Ben Watson is jó célpontnak bizonyult, de Flacco hibái miatt elúszott a győzelem a Ravenstől.

MVP: Le’Veon Bell. Egy személyben volt a Steelers támadásainak motorja, végre úgy játszott, ahogy az a fizetése alapján elvárható.

LVP: Breshad Perriman. Eredetileg Mike Wallace-t és drop-hegyeit akartam írni, de ő a mérkőzés végére összeszedte magát, Perriman viszont nem. Egy elkapás, 6 yard, pedig dobott felé többször is Flacco. Megjegyzendő, hogy Maclin is borzalmas formát hozott, 3 elkapásból 21 yard sikerült neki.

X-Faktor: Mike Hilton. Több ember is alkalmas lett volna ide, de végül a Steelers védőjét választottam. Defensive back létére szerzett sacket, interceptiont, és volt kulcs pillanatban leütött passza is. Amennyire ismeretlen név, annyira fontos láncszem volt a győzelemben a héten.

 

Raiders @ Broncos

10 – 16

A vasárnap újabb csoportmeccsének nem kis tétje volt: mindkét csapat igyekezett zárkózni az eddig veretlen Chiefsre. Azonban a Raiders folytatta a szenvedést, amit a Redskins ellen mutatott. A passzjátékok nem mentek, a futásokat a Broncos megölte, miközben az első negyedben 10-0-s előnyt épített ki. Ezt törte meg a meccs talán legnagyobb játéka: Carr passza Johnny Holtonnak egy 64 yardos TD-t eredményezett, és itt újra visszatért a remény a Raiders-szurkolók számára. A Raiders azonban nem tudott továbbra sem haladni a brutális Broncos védelem ellen, azonban az oaklandiek védelme szépen kordában tartotta Siemianéket, 16-7-nél még mindig hozható volt a meccs. Ekkor azonban olyan történt, ami a Raiders-hívők számára még a vereségnél is rosszabb: Derek Carr hátsérülést szenvedett, és el kellett hagynia a pályát. A helyére beálló E.J. Manuel felemás képet mutatott: többször időt kellett kérni, mert nem figyelte a támadóórát, vagy nem értette a hívást, ennek ellenére viszont jól haladt vele az offense, rögtön első drive-ján mezőnygólig jutottak, ami akár TD is lehetett volna. Végül azonban Manuel passzát Justin Simmons leszedte és ezzel lezárta a mérkőzést. Volt pár érdekes hívás a Raiderstől a meccsen, például saját térfélen 4&hosszú-ra fake-punt, ami mivel nem sikerült, még lejjebb taszította a csapat morálját. A Broncos így tehát egy nem túl magabiztos, de győzelemmel lezárt hetet tudhat maga mögött.

MVP: Khalil Mack. 2 sackjével a védelem motorja volt, sokban neki köszönhető, hogy csak 16 pontot kaptak.

LVP: Amari Cooper, Jared Cook. No fly zone ide, no fly zone oda, ez katasztrófa volt. Cooper semmit nem tudott mutatni a meccsen, és nem csak a jó védekezések miatt, a labdaejtésekkel is gondja akadt. Cookra ugyanez igaz, sorra jöttek a dropok, vagy csak nem tudta hol a labda, amit el kellene kapnia. Egy TD passzt is elejtett Manueltől, ami ugyan nem lett volna könnyű elkapás, de meg lehetett volna fogni.

X-Faktor: A. J. Derby. 4 elkapás, 75 yard és egy gyönyörű egykezes TD: Minden szinten vezette csapatát elkapások terén.

 

Rams @ Cowboys

35 – 30

Új hét, új McVay-magic. Az újonc vezetőedző csapata ezúttal idegenben tudott győzni a Cowboys ellen, ami elég mélyrepülésben van az utóbbi hetekben. A mérkőzés nem a védelmekről szólt: Gurley és Zeke parádézott, de Alfred Morrisnak is jutott egy nagy futás. Gurley 121 futott yardja mellé 97 elkapottat is jegyzett, köztük egy 53 yardos TD-t. A Ramsnél még Kupp tudott jól játszani az elkapók közül, Watkins és Woods gyakorlatilag nem jutottak szóhoz a Cowboys nem túl acélos secondaryje ellen. A Dallasnál Dez Bryant vezette csapatát elkapásokban, őt pedig Zeke követte. Ami aggodalomra adhat okot a Cowboysnál, az Prescott Dez-függősége. A tavalyi szezonban Prescott sok célpontját játékba tudta hozni, idén azonban sokszor olyankor is erőlteti Bryantet, amikor nem kellene – a Denver ellen is több példa volt erre. A Cowboysnak tehát erre mindenképpen megoldást kell találnia: hiszen a csapat támadósora (így gyakorlatilag az egész csapat teljesítménye, elnézve ezt a védelmet) a Dak-Zeke-Bryant trión kezd múlni, amiből ha valaki kiválik, abból összeomlás lehet.

A Cowboys támadósora is nettó katasztrófa volt, Prescott interceptionjének az oka főleg az volt, hogy gyakorlatilag a teljes falát rátolták. Játéka alapján a Cowboys fala nem hogy nem a legjobb, de a liga hátsó felébe kezd tartozni. A Rams pedig tovább dübörög, és megállíthatatlanul termeli a pontokat ellenfeleinek. Félelmetes elképzelni, hogy mi lehet ebből a csapatból, ha Wade Phillips össze tudja rakni a védelmet, és ha nem Fischer-kori draftpickekből kell majd McVayéknek csapatot építenie.

MVP: Todd Gurley. 200+ total yard, 1 TD, nem csak csapat szinten, de liga szinten is elit teljesítményt nyújtott.

LVP: Tavon Austin. 1 elkapás, -2 yard…

X-Faktor: Greg Zuerlein. Megelőlegezem neki a hét speciális játékosa címet, rugó létére ő hozta le a győzelmet a Ramsnek: 7-ből 7 mezőnygólt berúgott, és 2/2 volt extra-pontoknál is. Ez bárhogy nézzük, a Rams 35 pontjából 23.

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások