Connect with us

Minden ami NFL

A $100 milliós HC – Jon Gruden portré

Mint ismeretes, Jon Gruden, a Raiders és a Buccaneers korábbi vezetőedzője 10 éves szünet után visszatér az NFL-be, hogy visszatérjen Oaklandbe, ahol először lett HC, és amely csapat ellen Super Bowlt nyert. Hatalmas szerződést kapott, amivel az NFL történetének legjobban fizetett edzője lett. Lássuk, hogy milyen folyamatok vezettek idáig.

Jon Gruden futballcsaládban született, édesapja edző, játékosmegfigyelő és szakmai igazgató is volt a Buccaneersnél. Testvére, Jay irányító volt az AFL-ben, jelenleg Redskins HC. Jon szintén irányító volt, de csak csere volt a Daytonban. Az NFL-ben WR edzőként kezdte a Packersben, majd az Eagles támadókoordinátora lett, innen került a Raidershez 1998-ben, amikor is 34 évesen a liga történetének legfiatalabb vezetőedzője lett. Joe Bugel helyét vette át, aki az előző szezonban 4-12-es mérleget produkált. Amikor kinevezték, Gruden a feladatáról azt mondta: “Azért vagyok itt, hogy megmutassam a helyes irányt a játékosoknak, inspiráljam őket, és a vezérük legyek.” Egyben diszponálhatott a keret felett is.

Edzősködése nem indult zökkenőmentesen. Egész pontosan azzal kezdődött, hogy a holtszezonban az első minicamp során a csapat legmagasabb fizetéssel rendelkező játékosa, a cornerback Larry Brown berontott az irodájába, és közölte vele, hogy nem tetszett neki az, ahogy a korábbi edzők bántak vele, és utasításokat adott neki arról, hogy képzeli el a vele való együttműködést. A Brown korábban Super Bowl MVP lett a Cowboysban, és 5 éves, $12,5 milliós szerződéssel kínálta meg Al Davis, ami akkoriban nagy pénz volt, ezért úgy érezte, hogy ő itt valaki, és a zöldfülű HC-nak parancsolgathat. Gruden ezt sztoikus nyugalommal végighallgatta, majd bekérette az asszisztensét az irodájába, és azt mondta neki:

Vegyél Brownnak egy repülőjegyet, visszaküldjük a seggét Dallasba.

Az újonc vezetőedző tehát kivágta Brownt, ettől azonban ideges lett. Ugyanis nyíltan szembement Al Davisszel, attól tartott tehát, hogy a tulaj ezért ki fogja rúgni. Davis valóban felkapta ezen a vizet, amikor megtudta, de megenyhült, amikor látta, hogy a játékosok – így Tim Brown, a csapat akkori ikonja is – ünnepelték Gruden húzását, mert elegük volt az úgynevezett “Al Davis-ösztöndíjas” játékosokból, akiket nagy pénzért idehoztak, de jelentősen alulteljesítettek. Larry Brown pedig nem hiányzott a csapatból, tekintve, hogy az évi első körös pickkel egy bizonyos Charles Woodsont választotta a Raiders…

Gruden első meccsén csapata 28-8-ra kikapott a Chiefstől idegenben. Minden rosszul sült el. Jeff George-ot sackelték tízszer, (ebből Derrick Thomas egymaga hatszor!) Woodsont többször megégette Andre “Bad Moon” Rison, és egy touchdownt is elkapott mellette, a Raiders 15 büntetést gyűjtött össze 134 yardért. Gruden ezt nyilatkozta a mérkőzés után:

Volt néhány játékos, aki odatette magát végig a nagy verés ellenére. Rájuk fogom építeni a csapatot.

Egy héttel később pedig nyertek is, hazai pályán a Giants ellen 20-17-re. Jeff George 300 yard felett passzolt, Napoleon Kaufman 134 yardot futott.  Bár a büntetéseket nem sikerült mérsékelni, ezúttal 16 alkalommal szabálytalankodtak a fosztogatók, de nyertek. Gruden szerint olyan volt ez a győzelem számára, mint amikor megszületett az első gyermeke.

Ugyanebben a szezonban novemberben a Seattle ellen meccsen a futójátékos Harvey Williamsre kiakadt Gruden. Bár Williams nem játszott rosszul, 79 yardot és egy touchdownt szerzett 12 futásból, és a csapat nyert is, az egyik áthívott játék során rossz irányba futott. Jobbra kellett volna futnia, de nem így tett. Williams így kommentálta a történteket:

Azok a kidülledt szemek. Az a démoni mosoly. Az az őrült tekintet. Csak úgy áradt belőle a káromkodás. Olyan volt, mint Chucky a Gyerekjáték című filmből.

Ez a becenév ráragadt Grudenre. Annyira, hogy a következő meccseken az oaklandi szurkolók Raiders-mezbe öltöztetett Chucky-bábukat hoztak a meccsekre. A szezont 8-8-cal zárta a csapat, ami reménykeltő volt a korábbi két negatív mérlegű év után. De a Los Angelesből való visszatérés után az oaklandi szurkolók végre győztes szezont szerettek volna.

A 1999-es év holtszezonja során Gruden újfent megmutatta, hogy nem fél gyorsan döntést hozni. Dameane Douglast akkor a 4. körben draftolta a Raiders, aki produktív elkapó volt a California Golden Bearsben, Pac-12 rekordot döntött elkapásokban. Douglas hamar kihúzta a gyufát Grudennél a fegyelmezetlenségével. Egyik alkalommal az újonc elejtett egy puntot az edzőtáborban, a Raiders HC pedig a média és a szurkolók füle hallatára szúrta le őt:

Dameane Douglas, futkározol összevissza, mint egy vakegér, akinek szarnia kell, csak nem tudja, hogy hova. És most takarodj le a pályámról.

Az edzőtábor után aztán Gruden ki is vágta az újoncot, nem törődött azzal, hogy a 4. kör elején húzták, és hogy a csapatának harmadik számú elkapóra lett volna szüksége Tim Brown és James Jett mögött.

Chucky edzői karrierjének legnagyobb húzása volt, hogy abban az évben leigazolta Rich Gannont, bár ezt akkor talán senki sem hitte volna. Ugyanis Gannon korábban csapatról csapatra vándorolt, első pár szezonjában harmadik számú irányító volt, később kapott játéklehetőséget, nyert is pár meccset, de pechére vállsérülés gyötörte, ami miatt egy teljes szezont kihagyott. Később aztán Steve Bono, majd Elvis Grbac cseréje volt a Chiefsben, itt is kezdett Grbac sérülése miatt, fel is merült, hogy kijátssza a kezdőből a Királyról elnevezett irányítót, de Marty Schottenheimer végül nem Gannont kezdette a rájátszásban. Ki is estek.

A QB azonban mindenki meglepetésére Pro Bowler lett rögtön az első szezonjában a Raidersnél, mert a Gruden-féle West Coast Offense-ben végre otthon érezte magát, és kijöttek az erősségei. Egy szezonnal később All-Pro is lett, majd 2002-ben MVP, bár ekkor Gruden már nem volt a csapatnál. De ne szaladjunk ennyire előre.

Gannon remek szezonja ide vagy oda, a pozitív mérleg csak nem jött össze a Raidersnek 1999-ben. Sőt, az utolsó meccs előtt 7-8-ra állt az Oakland, ami azt jelentette, hogy a vezetőedzőkkel szemben híresen türelmetlen Al Davis a kirúgását fontolgatta. A szezonzáró meccsen az ellenfél a Chiefs volt idegenben, akik a play-offra készültek. Nem segített az sem, hogy két kezdő is kiesett a támadófalból, köztük a legjobbjuk, Lincoln Kennedy is. Esélyeshez méltóan 17-0-ra vezettek a főnökök az első félidőben az Oakland ellen az Arrowhead Stadiumban, Gannon picksixet dobott, és volt egy punt return touchdownjuk is. De Gannon összekapta magát, és egy nagy csatában végül 41-38-ra nyertek a fosztogatók hosszabbítás után. Gruden vadul ünnepelt a hangtalan Arrowhead Stadiumban, az állása megmaradt, és a rivális Chiefst elütötték a rájátszástól.

A 2000-es szezont egy Chargers elleni szolid 9-6-os győzelemmel kezdte a Raiders, aztán a második meccsen jött a Peyton Manning vezette Colts idegenben, akik 24-7-re mentek ellenük a félidőben. Gruden a szünetben elmondta a játékosaiknak, hogy nincs gond, a Raiders kezdi a második félidőt, végig kell menniük a pályán, és már meccsben is vannak. Így is történt, Gannon annyira belejött, hogy végül 5 touchdownt szerzett (3 futott, 2 passzolt), a fosztogatók 38-31-re nyertek, és innentől fogva úgy érezték, hogy megverhetnek bárkit. Végül az alapszakasz utolsó meccsén, a Panthers elleni 52-9-es győzelemmel biztosították be a divíziót (12-4-es mérleggel) és a hazai pálya előnyét a play-offban. 1980 után először rájátszásmeccset rendeztek Oaklandben!

A főcsoport-elődöntőben a Dolphins volt az ellenfél, pontosabban nem igazán voltak azok, mert 27-0-ra legázolta őket a Raiders. Aztán jött az AFC-döntőben az akkor félelmetes védelemmel rendelkező Ravens… Akik valóban a védelmüknek köszönhetően nyertek, ugyanis a 160 kilós Tony Siragusa dobott egy hasast Rich Gannon vállára, aki megsérült, és nem tudta folytatni a játékot. Innentől a Raidersnek vége volt, ki is kaptak 16-3-ra, a Ravens pedig később megnyerte a Super Bowlt.

A 2001-es szezont ismét remek igazolással kezdte a Raiders, megszerezték Jerry Rice-t, aki bár ekkor már 39 éves volt, még mindig magas szinten játszott. Ezúttal “csak” 10-6-os lett a mérleg az alapszakaszban, de hét pontnál többel egy meccsen sem kaptak ki. Jöhetett a Jets elleni Wild Card meccs, amin Rice korát meghazudtoló teljesítményt nyújtott: 9 labdát, 183 yardot kapott el, és egy touchdownt. Gruden túljárt Herm Edwards eszén, és 38-24-re nyert a Raiders hazai pályán. Mehettek a havas Foxboroughba… Ahol megtörtént az ominózus Tuck Rule Game, amiről gyanítom mindenki hallott már, postot is írtunk róla a régi blogon, így nem részletezném. Lényeg, hogy hosszabbítás után kikapott a Raiders, ez volt Jon Gruden utolsó meccse az Oaklandnél.

2002. február 18-án Al Davis felhívta Grudent, és közölte vele, hogy két első és két második körös picket, és $8 millió készpénzt kapott azért, hogy elcserélje őt a Tampa Bay Buccaneersnek. Bár Davis korábban fontolgatta, hogy hosszabbít Grudennel, erről letett, miután az utolsó három meccset elveszítette a Raiders az alapszakaszban. A tulajdonos azért megkérdezte Chuckyt, hogy akar-e távozni, de ez ekkor már nem volt kérdés.

Amikor a főnököd megkérdez, hogy akarsz-e távozni a munkahelyedről, arra csak egy válasz van.

Ezután jött a 2002-es szezon, amikor végre Super Bowlba jutott a Raiders, Gannon mint említettem MVP lett, aztán jött a Gruden Bowl, vagyis a Chucky vezette Tampa Bay Buccaneers a döntőben. De hogy mi történt azon a Super Bowlon illetve abban a szezonban? Ezt megírtuk már egy cikkben, ajánlom annak, aki nem olvasta. A lényeg, hogy Chucky végre SB-t nyert, de mégsem illette meg a teljes elismerés emiatt, mert az akkori Bucst sokan még Tony Dungy csapatának tartották. Grudent azért hozták oda, hogy a támadóegységet rendbe tegye, de ez nem igazán sikerült neki, a védelemnek köszönhetően nyertek bajnokságot, na és azon okból kifolyólag, hogy Bill Callahan, a Raiders akkori vezetőedzője zseniális módon nem változtatta meg a játékhívásokat, így a Gruden által kiokosított Tampa védők előre tudták, hogy milyen játék jön.

https://twitter.com/LacesOutShow/status/950748086435008512

Ezután nem következtek jó évek Chucky és csapata számára. Több korábbi kulcsjátékosuk megsérült, így 7-9-es szezon követte a bajnokság megnyerését, amely után olyan sztárok távoztak tőlük, mint Warren Sapp, Keyshawn Johnson és Keenan McCardell. A 2005-ös szezont 5-1-es mérleggel kezdte a Bucs, de ekkor a kezdő irányítónak, Brian Griese-nek elszakadt az ACL-je. Ennek ellenére bejutottak a rájátszásba, ahol aztán a Redskins megverte őket. 2006-ban karrierjének legrosszabb mérlegét produkálta Gruden, 4-12-vel zártak. Ekkor még a franchise elnöke, Joel Glazer megvédte a vezetőedzőt, hiszen valóban nem volt túl könnyű dolga, egy rakás draftpicket veszítettek, csak azért, hogy megszerezzék, ráadásul nagyon fájó sérülések is akadályozták a munkáját, de még a salary cappel is volt gondjuk. 2007-ben végre ismét szerzett egy használható irányítót Gruden, Jeff Garciát, aki bár nem volt tehetséges, de egy igazi munkás játékos volt. Garcia Pro Bowlba jutott abban az évben, és bár megint volt egy rakás sérültjük, ismét bejutottak a rájátszásba, 9-7-es alapszakasz után. Pechükre a későbbi győztes New York Giants volt az ellenfél…

De Gruden ekkor még bizakodó volt.

A jövő olyan fényes, hogy napszemüveget kell viselnem.

Okkal bizakodhatott, hiszen ekkor felmerült, hogy Brett Favre-ot fogja leigazolni a Bucs. Ez remekül jött volna, de sajnos hamar kiderült, hogy nem lesz ebből semmi, mert Favre a Jets csapatát választotta. De mindez arra jó volt, hogy Jeff Garcia kiakadjon ezen, és összevesszen Grudennel… Aki aztán leültette Garciát a padra, és Brian Griese-t nevezte kezdőnek ismét. A szezont elképesztő jól kezdte a Buccaneers, 9-3-as mérleggel álltak egy ponton, ami franchise rekordbeállításnak számított akkor. De ezután megtörtént az, amire nem volt magyarázat. Az utolsó négy meccsüket elveszítették, és lemaradtak a play-offról. Az utolsó szöget a koporsóba ráadásul a JaMarcus Russell vezette Oakland Raiders verte be! Mindezt úgy, hogy 10 ponttal vezetett a Bucs a 3. negyedben még. Ez annyira betette a kaput, hogy mindenki repült, nem csak Gruden, hanem a general manager, Bruce Allen is.

Ez történt 10 éve, azóta Gruden szakértett az MNF-en, illetve a drafton részt vevő irányítókkal készített műsort. Itt kiderült az is, hogy szerinte a legjobb játék a “Spider 2 Y-Banana”, ami egy play action passz, aminél a flat route-ot futó fullback az első számú célpont. Ezután idén januárban Jack Del Rio kirúgása után 10 éves, $100 milliós szerződést írt alá a Raidersszel. Vajon megér Chucky ennyit?

Legfőbb rizikónak azt tartom, hogy 10 évet kihagyott az edzősködésből. Bár képben volt a ligával kapcsolatban, minden héten szakértett és készült a meccsekre, más az egész egy kívülálló, és más egy bennfentes szemszögéből. Ez idő alatt pedig változott annyit a futball, hogy ez aggodalomra adjon okot. Ezt ellensúlyozhatta volna azzal, ha odahoz maga mellé egy fiatal, tehetséges támadókoordinátort, de ennek pont az ellenkezője történt, azt a Greg Olsont hozta vissza, aki az utolsó Bucsnál töltött szezonjában volt OC. (És aki a rossz nyelvek szerint már több vezetőedzőt kirúgatott) A másik pedig, hogy egy 100-85-ös mérlegű (.541) HC-nak ritkán szoktak hatalmas szerződést adni. De ebben azért benne volt az is, hogy Gruden sosem kapott jó irányítót karrierje során. Rich Gannonből ő csinált sztárt. Most Derek Carr lesz a keze alatt, aki jóval tehetségesebb, mint eddig bárki, aki a csapatában irányított. Ha a mentálisan gyakran ingatag Carrt gatyába rázza, és a tehetségekből hiányt nem szenvedő támadóegységből kihozza azt, ami benne van, akkor már megérte a kinevezése. Annyira nem égetheti meg magát, ez a csapat ugyanis annyira nem rossz, mint amit tavaly produkáltak, annál sokkal több van bennük. Ezt pedig a munkamániás, sikerre elszánt, szigorú és ellentmondást nem tűrő Jon Gruden kihozhatja belőlük. Értékelés: B+

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások