Tegnap lejátszották a két konferenciadöntőt, és mindkétszer a hazai csapat nyerte meg a mérkőzést. Magukról a meccsekről már írtunk, a pontos lefolyásaikról most nem írnék részletesen, csupán két döntést elemeznék a két meccs kapcsán.
Mielőtt belekezdenék, fontos megjegyezni, hogy ez egy szubjektív írás lesz. Az itt következő sorok teljes mértékben a saját véleményem az esetek kapcsán. Biztosan lesz köztetek olyan, aki nem ért vele egyet, vagy nem látja ennyire durvának a helyzetet. Ez nem gond, nyugodtan le lehet írni, hogy ki mit gondol erről.
Az első döntés a Jacksonville-hez kapcsolódik. A Jaguars egy nagyszerű gameplannel érkezett Foxboroughba, és a meccs nagy részét dominálták is. Az utolsó játékrésznek 10 pontos előnnyel mentek neki, de a végén elfogyott a lendület, és a Patriots jutott tovább. Alapvetően nem kritizálnám a Jaguarst, mert nagyszerűen helytálltak, de volt egy pont, ahol szerintem hatalmasat hibáztak, és nem akartam elhinni, hogy valaki AFC-döntőn ilyet csinál.
Az első félidő utolsó perceiben a Patriots csökkentette a hátrányát négy pontra, viszont hagytak 55 másodpercet az órán, és a Jaguars két időkéréssel is rendelkezett. Nagyjából 35-40 yardot kellett volna haladnia Bortlesnak ahhoz, hogy egy mezőnygólt érhessenek el, ami egyáltalán nem tűnt lehetetlennek. A Jaguars támadósora ekkor még teljes mértékben dominálta a Patriots védelmét, a mentális fölény náluk volt, logikus lépés lett volna megpróbálni a pontszerzést. Ők azonban kitérdelték azt az 1 percet.
Értem én, hogy Bortles nem elit irányító. Értem én, hogy alapvetően a futásokra hagyatkozva akarták megverni a Patriotsot. Értem én, hogy benne volt a labdaeladás kockázata. De ilyet akkor sem lehet csinálni! A Patriots legyőzéséhez minden pontra szükség van, és nem teheted meg, hogy kitérdeled az első félidő végét, ha van lehetőség pontszerzésre. Meg kell próbálni. Ha sikerül a pontszerzés, akkor azzal még jobban demoralizálod az ellenfelet. Ha nem sikerül, akkor is jobban jársz, mert legalább megpróbáltad, és nem azt üzented a saját támadósorodnak, hogy nem bízol bennük. Ha pedig ennyire félsz a labdaeladástól, hogy el sem indítasz egy játékot se, akkor ennyi erővel ki is térdelheted az egész meccset. Értehetetlen számomra ez. Ha megpróbálják, de nem jön össze, mert kifutnak az időből, vagy a Pats kivédekezi, akkor egy szavam sem lenne. De így, hogy meg sem próbálták… Mivel a hazaiaknak szurkoltam, így örültem ennek a döntésnek. De érteni akkor se értem.
És akkor ott a másik oldal, az Eagles. Ők hasonlóan a Jaguarshoz egy tökéletes gameplannel érkeztek a meccsre, és az elejét leszámítva végigdominálták a mérkőzést. Az első félidő végén azonban ők is válaszúthoz érkeztek. 29 másodperc volt hátra az órán, a saját húszasukon voltak, de megvolt mindhárom időkérésük. Ők azonban azt mondták, megpróbálnak pontot szerezni, hogy növeljék az előnyüket.
Foles megítélése semmivel sem volt jobb, mint Bortlesé. Sőt! A Vikings védelem semmivel sem rosszabb, mint a Patriotsé. Sőt! Mégis úgy döntöttek megpróbálnak pontot szerezni. És sikerült is. Pedig nekik 2 TD előnyük volt. Megtehették volna, hogy azt mondják, ez elég, úgyis mi kezdjük a második félidőt, ahogyan a Jaguars. De nem, ők azt mondták, addig ütik a vasat, amíg meleg, és bevittek még egy döfést a Vikingsba. Meg is lett az eredménye, az újabb pontszerzés még mélyebb gödörbe taszította az ellenfelet, ahonnan már nem tudtak kijönni.
A Jaguarsnak lehetősége volt előny birtokában pontot szerezni a félidő végén, de meg sem próbálták. Otthagytak 3 pontot a pályán, amire később nagy szükségük lett volna. Végül szorosan, de kikaptak. Az Eaglesnek lehetősége volt előny birtokában pontot szerezni a félidő végén. Megpróbálták, és sikerült is nekik. Végül simán nyertek. Le lehet vonni a következtetéseket.
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások