Fal, fal, és még több fal – Colts draftértékelő

Chris Ballard az egyik legtöbbre tartott general manager, ha a tehetségek kutatásáról van szó, így a tavalyi év után idén is azt várhattuk tőle, hogy jelentős mértékben megerősíti majd a Coltsot és jó érzékkel nyúl majd a pickekhez. Hogy ez beigazolódjon, természetesen pár évet még várni kell, de az erőforrások rendelkezésre álltak ahhoz, hogy a Coltsot felívelő pályára állítsa. Már csak Lucknak kell elkezdenie dobálgatni…

 1/6 Quenton Nelson
 OG
 Notre Dame

Úgy tűnik Chris Ballard nem puffogtatott közhelyeket és nem jött a smokescreenekkel, tényleg nem akart messze hátracserélni (nyilván a Jets trade-et követően), hanem egy igazi top játékost akart választani, ezt pedig meg is tette. Nelson egy olyan falember, aki minden játék során el akarja pusztítani ellenfelét és a mentalitás mellé kiváló technika párosul, ez teszi őt a valaha volt (egyik) legjobb guard prospectté. Sokat írtunk és beszéltünk már Nelsonról, így most nem ragoznám azt, hogy mennyire jó játékos is ő, tökéletes választás Luck elé.

 2/36 Darius Leonard, LB, SC State
 2/37 Braden Smith, OG, Auburn
 2/52 Kemoko Turay, EDGE, Rutgers
 2/64 Tyquan Lewis, EDGE, Ohio State

A második nap kicsit furcsára sikeredett, talán mindenki reachnek számít a négy játékos közül, azaz túl hamar draftolták őket. A Leonard pick ettől függetlenül tetszik, hiszen Eberflus (védőkoordinátor) egy Tampa-2 rendszert játszat, amihez kell egy  atletikus off-ball linebacker, így ő elég jól illik majd a rendszerbe. Leonard sebessége, ösztönei, blitzelési és coverage képességei teszik egy sokoldalú játékossá, aki egyből a legjobbja lesz a Colts LB-sorának. Smith húzása nekem szintén túl korai volt, és ugyan értem, hogy a támadófalat kell erősíteni, de Nelson kiválasztása után guardban pont megvoltak Mewhorttal, Slausonnal, Haeggel, míg a fal szélén nagy gondok vannak továbbra is – Mewhort vagy Smith így feltehetőleg kimozog majd jobb tackle-be. Voltak még bent jobb guardok, falemberek, de úgy tűnik Ballard a kemény, erős, mindenkit elpusztítani akaró guardokat preferálja, Nelson után Smith is ilyen. Azért ez a Nelson-Kelly-Smith trió elég jól fog mutatni a Colts falának közepén.

Aztán jött még két passzsiettető, akik egyből kezdhetnek is – habár ez inkább a Colts borzasztóan lyukas védelmének köszönhető. Lewis egy biztosabb játékos alacsonyabb plafonnal, míg Turay nyers és inkább az upside-ja magas, hiszen rendkívül atletikus és hajlékony. Azt tudjuk, hogy Eberflus a sebességre épít és feltehetőleg sokat fognak rotálni DE poszton a csapatnál. Az is biztos, hogy nagyon kellettek ide az emberek és Turayt én kifejezetten kedveltem, egy jó edzői munkával kiváló játékos válhat belőle. Számomra azért ez a második napi ténykedés nem épp lenyűgöző, de a filozófiát tudom értékelni és hát ki vagyok én, hogy megkérdőjelezzem Chris Ballard szemét a tehetségekhez.

 4/104 Nyheim Hines, RB, NC State
 5/159 Daurice Fountain, WR, Northern Iowa
 5/169 Jordan Wilkins, RB, Mississippi
 6/185 Deon Cain, WR, Clemson
 7/221 Matthew Adams, LB, Houston
 7/235 Zaire Franklin, LB, Syracuse

Két futó, két elkapó és két linebacker érkezett a harmadik napon Indianapolisba. Érdekes volt ez a kis dartsdobálás a skill playerekkel, valaki csak bejön majd alapon. Hines elkapóból lett futó, az egyik leggyorsabb időt futotta a Combine-on és amellett, hogy passzjátékoknál a backfieldről kimozogva veszélyes lehet, a speciális egységben is hasznos lesz. Fountain egy nagyon nyers játékos kiváló méretekkel, jump-ball specialist lehet jó eséllyel. Wilkins egy rotációs futónak jó lehet, de kemény felépítése ellenére nem igazán szeret ütközni. A harmadik nap egyik stealje volt Cain, aki méretével, sebességével és agilitásával is kiemelkedik, csak a dropokon kell javítania, de simán elképzelhető, hogy első évében kezdő lesz. A két linebackernek majd a keretbe kerülésért kell küzdenie, Adams jó eséllyel a speciális egységbe férhet be, én Franklinben több potenciált látok.

Összességében

Szeretem, ha valakinek van egy tisztán látható filozófiája és így áll neki a draftnak. Chris Ballard filozófiája pedig teljesen egyértelmű: belülről felépíteni a csapatot, mind védő-, mind támadóoldalon. Így esett meg, hogy az első öt pickjükkel (mindegyik az első két körben) csak a támadófalat és a front7-t erősítette a Colts, én pedig díjazom az ilyen igyekezetet – főleg látva, hogy az Eagles mire ment ugyanezzel a csapaépítési filozófiával.

Az elsődleges célnak annak kellett lennie, hogy saját irányítójukat megvédjék, a másodlagosnak pedig annak, hogy nyomást helyezzenek az ellenfél irányítóira – ezekkel próbálkoztak elsősorban. Az első kör tökéletes is lett, míg a másodikkal azért vannak fenntartásaim, már ami a játékosokat illeti, de szerencséjükre élesben gyakorolhatnak majd a meccseken, így sokat és gyorsan fejlődhetnek majd.

Ballard többségben jó karakterű játékosokat választott, akik kapitányok és vezérek voltak egyetemi csapataikban, látható, hogy fontosnak tartja ezt a general manager a Colts felépítése kapcsán. Ennek érdekében talán tehetségesebb, jobb képességekkel megáldott játékosokra is nemet mondtak és jobban igazodtak a saját sémájukhoz.

Értékelés: B+