Connect with us

Minden ami NFL

Kinek mennyire kemény…na de mitől lesz kemény?

A draft utáni időszak elsődleges témája a közelgő szezon beosztása. Okosabbnál okosabb emberek beszélnek hülyeségeket a csapatok várható eredményéről, ugyanis a foci ezen részét még nem érte el a kritikus gondolkodás, itt a football guy érinthetetlen. Bemutatjuk nektek, hogy mi alapján lehet valóban belőni a beosztás erősségét.

 

A legtöbb esetben a SOS (Strength of Schedule) a jövő évi ellenfelek előző évi eredményét veszi alapul. Tehát ha Balatonalmádi Turulmadárs a 16 meccsén 5 olyan csapattal találkozik, akik tavaly 5-11 voltak, 5 olyannal, akik 7-9, és 6 olyannal, akik 10-6, akkor az ő összesített mérlegük 120-136, vagyis a Turulmadárs SOS-e 0.469 (120/256). Nagy átlagban gyengébb csapatokat kapnak, ez egy egészen könnyűnek mondható beosztás. De van értelme így számolni?

Nincs.

Ez a fajta elemzés lusta és hamis. Mivel sok-sok éve így megy, senki nem kérdőjelezi meg a véleményvezérek közül, így csupán egy maroknyi újhullámos elemző számára evidencia a tavalyi mérlegből számolt következtetések hamissága. 16 meccses mintából próbálunk következtetni, minden egyéb körülmény nélkül. A W/L irtó nagyokat tud változni egy-egy év alatt – most például a Packers ellenfeleinek könnyebbnek tűnik a szezonja, hiszen egy ARod nélküli szezont emelnek be a számításokba. Ha egy csapat megnyeri a turnover-csatát, akkor 79% esélye van a győzelemre. A turnoverek szinte mindig a véletleneken múlnak. Komolyan ebből akarjuk megjósolni a jövőt?

 

 

A fenti képen láthatjátok Warren Sharp jóvoltából, hogy mi a kapcsolat 2010 óta a szezon eleji SOS és a szezon végi SOS között. Az előző év által megmagyarázott variancia (változatosság) a szezon végiben 5.7%. Igen, jól látjátok, ez gyakorlatilag semmi. Az elmúlt három évben pedig leesett a mutató 3.9%-ra. Tehát az, hogy az ellenfeleid mennyi győzelmet szereznek majd, nem függ az előző évi teljesítményüktől.

Más módon is fel lehet tenni a kérdést: függ a győzelmek száma a szezon elején kikiáltott SOS-től? Lelövöm a poént: nem, nem függ.

 

 

Szerencsére van több módja annak, hogy megmondjuk, ki mire számíthat. Többször is írtunk már a pitagoraszi győzelmekről, itt a módszertanról, itt pedig a 2018-as kilátásokról. Figyelmünket ezért fordítsuk Las Vegas felé. A sportfogadás Mekkájában nagyon súlyos pénzek mozognak, így a legsúlyosabb elemzőket is szívesen megfizetik. A vegasi várakozások a legpengébb algoritmusokkal vannak pariban, így mindenképp hitelt kell adnunk a szavuknak. A májusi számaikat nézve itt található Warren Sharp vizualizációja a beosztás erősségéről. Az alábbi ranglistához Sharp a Vegasi oddsokat vette figyelembe.

 

 

A Texans jár a legjobban, míg a Cardinals a legszarabbul. A táblázatokban azt láthatjátok, hogy kinek hány Top/Bottom X ellenfele lesz. A Steelers például csak 1 Top 5 csapatot kap, az NFC North pedig 4 vagy 3 bivaly ellenféllel kell megküzdjön.

Sharp azonban nem csupán Vegast használja fel, de olyan mutatókat is, amik évről-évre stabilak (tehát valami lényegit mutatnak, nincs bennük sok véletlen ingadozás), és a szezonmérleget jól magyarázzák. Ez a két tulajdonság léte minden elemző nedves álma, és elég kevés mutató van, ami ezeket teljesíti. Ilyen például a success rate, ami különösen hasznos a futójáték megítélésénél, de a passzjátékban sem elhanyagolható. A lényege a lánc mozgatása, vagyis a folyamatos haladással szerzett első kísérletek. Az a play sikeres, ami az 1-2-3-4. kísérleteken a hátralevő yardok 40-60-100-100%-át szerzi meg. Példa: 1&10, 3 yard nem siker, 4 yard siker, 10 yard siker. A yardhatárokat idősoros adatok alapján számolták ki.

 

 

 

Itt láthatjátok az ellenfelek támadósorainak successrate-ereje alapján számolt sorrendeket. Tehát itt a kedvenc csapatod védelme van porondon, passz és futás alapján. Aki itt a zöld zónában van, az jellemzően olyan csapatokat kapott 2018-ra, akik nehezebben mozgatják az átlagnál a pályaszéli nyalókákat a levegőben vagy a földön. Itt látható, hogy a Gruden-féle Raiders, a Chargers, és a Seahawks a futballpénisz előnyösebb oldalán van a passzjátékban, míg a Dallas és a Saints secondaryje már most elkezdhet bemelegíteni, utóbbi csapategységnek most lehet igazán tűzkeresztség. Futás ellen (bár ugye a futásvédelemnek köze sincs a csapat sikereihez) a Pats kimagaslóan jó helyzetben van, míg a Tampának nagy szüksége is lesz az idénre turbózott védőfalra.

 

 

 

Itt pedig az ellenfelek védelmeinek successrate-sikeressége van porondon. A Jets kezdő QB-ja – valószínűleg Darnold – kellemes fogadtatásban fog részesülni, és hát Cousinsnak se lesz sok gondja a pályán való haladással, papíron. A túloldalon Wentz, Dak, és Brees már most pörgetheti a playeket, amik a tempós haladásra lettek kitalálva. A Panthers részéről CJ Anderson dörzsölheti a tenyerét, miközben a borzasztó hatékonysági mutatókat felvonultató Melvin Gordont továbbra is csak a nagy mennyiségű labda fogja a víz felett tartani.

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások