Connect with us

Magyar foci

Meglestük az osztrák fociünnepet!

Mivel nem bírjuk ki foci nélkül, és a magyar bajnokság is lecsengett, úgy gondoltuk, hogy átmegyünk a sógorékhoz, akik épp dupla döntőt rendeztek múlt hétvégén. A másodosztály győztesét, egyben a feljutót eldöntő Silver Bowl mellé az Austrian Bowlt is tálalták nekünk, ahol Európa öt legjobb csapatából kettő is pályára lépett. Kell ennél nagyobb indok arra, hogy kizakatoljunk Sankt Pöltenbe? Rövid beszámolónkat olvashatjátok!

 

 

chester: Életem legnagyszerűbb élményében volt részem! Az osztrákok nagyon komolyan ügyeltek a körítésre, és szinte NFL-színvonalat varázsoltak a nézők elé. Már az fura volt, hogy bár az első meccs kezdése délután 3 órakor volt, az esemény szerint azonban már déltől megnyitották a kapukat, nem is tudtuk mire vélni. Aztán amikor odaértünk a stadion elé nagyjából fél órával a kickoff előtt, egy óriási méretű tailgate party szemtanúi lettünk. Volt ott néhány ügyességi verseny, rengeteg kaja és ital, meg vagy 500 sörpad, és nem nagyon láttunk szabad helyet. Lélegzetelállító látvány volt, és persze a tömeg 90%-a valamilyen mezben érkezett a futballünnepre.

 

A másodosztály döntőjének vége izgalmas volt, de a játék színvonala azért nem volt szemkápráztató. Ám amit utána kaptunk a Dacia Vikings – Swarco Raiders meccsen, azt sosem fogjuk elfelejteni. Már a bevonulásnál szétszedtük volna a stadiont, annyira magával ragadott a miliő, a hangulat. Főleg, hogy ott a cheerleaderek is olyan körítést kaptak, amit máshol a döntős csapatok sem.

 

(Az extázisban leadott káromkodásért elnézést kérek)

 


Ha Sean Shelton, a Raiders irányítója úgy döntene, hogy Magyarországon játszana a következő idényben, akkor felajánlom neki a meg nem született lányom szüzességét! Konkrétan NFL színvonalat láttam a pályán, amikor nála volt a labda, semmi felesleges mozdulat, elképesztő játékintelligencia és ösztönök, és úgy volt megdobva minden labdája, ahogy azt tanítják. Az 51-48-as végeredmény nem mutatja, hogy lettek volna védelmek a pályán, hiszen a második félidőre szinte 3 passzból csináltak TD drive-okat a felek, de olyan teljesítményt rakott le a két QB, hogy nem is csoda, hogy nem sikerült rájuk ellenszert találni.

 

Ja, és ami még fontos: egy utolsó másodperces mezőnygóllal döntötték el a győztes kilétét, sose láttam még ilyet élőben, ráadásul jó 40 yardról. A közönségre szintén nem lehetett panasz, nincs információm arról, hogy hányan látogattak el a döntőre, de megsüketültem a végére. A Vikings drukkerek TD-öröme zseniális, és elképesztő volt látni, ahogy az egész lelátó ugrál és táncol ugyanarra a “koreográfiára”. És ha már volt szó a cheerleaderekről, ne menjünk el amellett, hogy az elsőtől az utolsó percig nyomták a buzdítást, össze-vissza dobálták egymást a levegőbe (sajnos én nem kaptam egyet sem), végig hangolták a közönséget. Jövőre aki teheti, és ha nem Klagenfurtba pakolják a döntőt, mindenképp látogasson el, érdemes!


balentin: Ahogy chester, úgy én is csak azt tudom mondani, hogy elképesztő sportélmény volt, valami olyasmi, amit ritkán tapasztal az ember. Az osztrákok valóban megadták a módját az eseménynek, nagy showt, körítést adtak a Silver-, és az Austrian Bowlnak is.

 

Előbb a másodosztályú döntő volt, ahol egyből komoly szurkolás és hangulat fogadott, pörgős kis meccsre számítottunk, de sajnos a színvonal elmaradt a vártaktól. Legalább is egy ideig. Egészen a negyedik negyedig alacsony volt a színvonal, majd felpörögtek a csapatok, elővették a championship formájukat és küzdöttek a végletekig. Végül az Amstetten Thunder 17-13-ra múlta felül a Vienna Knights csapatát. Összességében jó kis élmény volt ez a meccs is, azért is, mert nem áztunk el, de sokkal inkább vártuk már a Raiders vs Vikings rangadót…

 

 

… ami este 7-kor, ideális időjárási körülmények között és eszméletlen hangulat közepette vette kezdetét. A bevonulások során az egész publikum felpörgött, maxon volt a hangulat fokmérője, én magam a teljes katarzis szélén álltam, és ekkor még kickoff se volt. Ami pedig ezután jött, azt legdurvább fociálmainkban sem képzeltük el. Jöttek a nagyfiúk, akik ütötték-vágták egymást, igazi pofonváltás volt ez a mérkőzés. Sajnos védelmek nem nagyon voltak, de a támadók nagyon nagy teljesítményeket hoztak, és ahogy chester is írta, Shelton nem e világi figura, ez a csávó egyszerűen elképesztő volt. Egész meccsen on target volt, olyan impactja volt minden egyes Raiders támadójátékra, hogy ilyet ritkán látni. Mellette még Vincent Müller neve maradt meg nagyon, neki interception és kickoff return TD-je is volt.

 

Azért a Vikingsról sem érdemes megfeledkezni, mert a 48 szerzett pont minden csak nem kevés, ráadásul náluk is láthattunk emlékezetes megmozdulásokat, emberfeletti teljesítményeket. Náluk a 4-es mezben játszó elkapó, Bernhard Seikovits volt egészen foghatatlan, nagyon sokat tett hozzá, hogy végig meccsben maradhasson a bécsi alakulat.

 

Összességében, ez a meccs(nap) maga volt a katarzis, az utolsó percig izgultunk, az idő eközben pedig szárnyalt, alig vettük észre, hogy már este kilenc is elmúlt. Nagyon ajánlom mindenkinek, hogy jövőre tartson velünk, bárhol is lesz ez az esemény.

 

 

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások