Ez az NFL draft egyik alapszabálya, hiszen attól, hogy az egyetemen valaki nem hozott űrszámokat, ez a profik között bőven változhat. Persze nem olyan egyszerű ezt belőni, de ezért vannak a scoutok a csapatok alkalmazásában. Legutóbb a Minnesota Vikings profitált belőlük.
Danielle Hunterrel pár napja hosszabbított Rick Spielman general manager, miután abszolút meg volt elégedve a fiatal passzsiettető minnesotai teljesítményével. Pedig Hunter nem egy első körös tehetség volt, mindössze a harmadik körben csapott le rá a Vikings. A tehetségét nem vitatta senki, ugyanakkor elég kiforratlannak találták a játékát, ráadásul az LSU-n a statisztikái sem voltak azok a szemgödörtágítók. Egyetemi karrierje során mindössze 4,5 sacket szerzett, ami sok csapatnál lecsúsztatta őt a boardokon, és nem is feltétlen tudjuk ezérthibáztatni őket. Hogy meddig csúszott volna, azt sose fogjuk megtudni, hiszen a Vikes a 88. picken megállította a lejtmenetet. Hunter atletizmusa, tehetsége, és mindössze 20 éves életkora olyan lehetőségeket nyújtott, amit hiba lett volna kiaknázatlanul hagyni – és végül nekik lett igazuk. Folyamatosan vette fel az NFL ritmusát, és szépen lassan kezdővé lépett elő abban a bombaerős védelemben.
A Vikings szentül hisz a talent over product mentalitásban, ami olyan hátsó körös játékosokat eredményezett számukra, mint Stefon Diggs (5. kör), Everson Griffen (4. kör) vagy Adam Thielen (UDFA), akik a tavalyi évben húzóembereknek számítottak a csapatban. Természetesen nem ők az egyetlen franchise, akik ezt az elvet használják a drafton, sőt, de még mindig népszerűbb a “workout warriorok” kiválasztása magasabb draftpicken. Maradjunk annyiban, hogy mindkét eset tartogat buktatókat és sikerpickeket egyaránt, de hátrébb lévő körökben abszolút megéri kockáztatni. Tökéletes drafton hosszú távon lehetetlen fenntartani, de inkább a hátsóbb körökben legyenek bust pickek, mint az első napos húzásokon.
Az a 2015. évi draft nagyon jól sikerült. a Szentek tudtak tavaly ilyet összehozni. Jó volna, ha az idei is hasonlóan bejönne. :) Waynes, Kendricks, Hunter, Diggs 1-2 év alatt mind stabil kezdőkké nőtték ki magukat. Az NO rajongóknak mondom, hogy a rákövetkező évi draftunk majdnem ugyanakkora bust lett. :D
Viszont a játékosok feltérképezése a megfigyelőid által csak az egyik (talán könnyebb) része a draftnak. Az interjúk szerintem még fontosabbak, ahol fel tudod térképezni a látókörödbe került tehetségek emberi tulajdonságait. Mennyire balhés az illető, mennyire elkötelezett a csapatod iránt, van e benne játék iránti szeretet és alázat, hajlandó e zokszó nélkül dolgozni, stb. Ezek mind nagyon fontosak egy keret összeállításánál, hiszen egy-két vezér nagyon össze is tudja fogni a csapatot (lásd Ray Lewis) és jó példát is mutathat (vagy Brady) a többieknek. De akár az egész keretet tönkre is tehet ugyanannyi összeférhetetlen személy. Van aki nem idegenkedik az ilyen játékosoktól, de Zimmer és Spielman szemmel láthatóan kerüli őket.
ui.: Az éveken át domináló csapatok (Pats, Packers, Steelers) egyébként nem is nagyon tehettek mást, mert a 25. hely után már olyan egyértelműen hatalmas tehetségeket nem szoktak bent hagyni, addigra minden posztról kimegy az az évi drafton legjobbnak tartott 1-2 játékos (kivéve persze a rúgókat :D).
Szerintem is ez az egyik legfontosabb része, egyrészt a scout “csak” azt térképezi fel hogy mekkora tehetség vagy sem, az igazi feladat az edzöi stábé, nekik kell eldönteni hogy az a pár kiszemelt közül ki a legjobb fit a csapatba, kiböl tudják majd kihozni úgy a legtöbbet hogy az a franchise érdekeit, a csapatot is maximálisan szolgálja. Akit kihúznak a drafton az már a felsö 10%-hoz tartozik, csak és kizárólag az edzökön múlik hogy ki tudják aknázni a tehetségüket vagy sem, tudják-e annyira motiválni hogy a maximumot kihozza magából illetve be tudják-e építeni ezt a maximumot mondjuk a game planbe. Szerintem itt bukik meg sok edzöi stáb, hiába a sok tehetség ha nem tudják kihasználni. Én mindig is azt mondtam hogy sokkal nagyobb a szórás az edzök között minöségben és tehetségben mint a játékosok között.
Itt bedobnék egy közösségi kérdést:
Mi alapján mondanátok egy adott körös draftolt játékosra, hogy bevált, nagy fogás lett, vagy bust?
Ami adatok alapján lehet értékelni: csapatnál töltött évek száma, ez alatt játszott meccsek száma, azokon belül a kezdő meccsek száma.
uh bocsi elfelejtettem ezt a beszélgetést privátban…
bár azt továbbra is tartom, hogy nem nagyon lehet egzakt módon ezt belőni és számszerűsíteni. De hátha másnak sikerül az én nem számszerűsített listámnál jobbat kitalálnia :)
Problémám nekem is, hogy mindenkit egyesével kéne vizsgálni, annyi kapacitásom meg nincs hozzá, ezért kéne valami konszenzus.