Connect with us

Beharangozó

Sokkal jobb is lehetnél! – Jets @ Browns

Pár éve ez az összecsapás kevés néző számára tűnhetett kecsegtetőnek és valószínűleg kevés izgalomfaktort tudtunk volna megnevezni a mérkőzésen. Idén azonban más a helyzet, mert mindkét csapat megindult az utón felfelé, már csak arra kell figyelniük, hogy ne rúgják ki saját lábukat felfelé menet. A New York Jets látogat a Cleveland Browns csapatához.

 

 

A két csapat összesen egy győzelemmel kezdte az évet, ami nem lenne meglepő esetükben, de játékuk alapján akár sokkal többre is hivatottak lennének. A Browns két SB esélyes csapatot szorított meg, de a végjátékokban rendre csődöt mondtak, a Jets ellenben két verhetőbbnek gondolt gárdával játszott, felemás sikerrel.

 

Te kit választanál?

 

Mindkét csapat franchise irányítót húzott a drafton, mégsem nézhet farkasszemet egymással Baker Mayfield és Sam Darnold. A Browns ugyanis egyelőre kitart frissen szerzett játékosa, a tapasztaltabb Tyrod Taylor mellett, de sokan már most követelik a leváltását. Való igaz, hogy Taylor nem váltotta meg a világot, sőt gyengébben játszik, mint billses karrierje alatt. Elsőre foghatnánk ezt arra, hogy a támadófala nem védi meg rendesen, mert a statisztikákat böngészve azt látjuk, hogy 28 alkalommal került nyomás alá és kilencszer földre is vitték a két eddig meccs alatt. Mielőtt azonban elkezdenénk sajnálni, nem árt leszögezni, hogy a kilenc sack harmadáért maga az irányító a felelős a PFF adatai alapján. Taylor menekülése sokszor áldás a csapat számára, mert ki tud jönni szorult szituációból, de legalább ennyiszer felesleges táncikálásba is kezd. Szintén ki kell emelni, hogy a Browns támadóhívások sem segítik. Legtöbb hívás vagy a line of scrimmage közelébe vagy 20 yardon túlra érkezett, ezekből pedig vagy nehéz sok yardot összehozni, vagy kockázatos dobások.

 

 

Ellenfele Sam Darnold, aki sokkal inkább tűnik hagyományos franchise irányítónak, ellenben még rendkívül tapasztalatlan. Az első két héten megmutatta azt is, miért gondolják a jövő emberének és azt is, hogy még van hova fejlődnie. Tiszta zsebből parádésan passzol, közel 70% közeli mérleget tud felmutatni, ellenben ha nyomás alá kerül, akkor már közel sem ilyen magabiztos és majdnem 10 egységet esik a pontossága. A játékhívásoknál nála sokkal jobban figyelnek az egyensúlyra, legtöbb passzát az 5-15 yardos zónába eresztette el. A Miami ellen nyújtott lőlapját figyelembe véve ez nem is meglepetés, ugyanis 20 yardon túl 0/7 lett a mérlege. Összességében Darnold eddig jól vizsgázott, de van még hova fejlődnie.

 

A falak döntik el?

 

Az irányítók kapcsán már említettem érintőlegesen a támadófalakat, de akkor nézzük meg tüzetesebben is, mivel állnak szembe a csapatok. A Browns támadófal elsőre nem tűnik jó egységnek, de nem olyan rossz a helyzet, mint gondolnánk. A nyomások nagy részéért vagy maga Taylor vagy egy running back, esetleg egy tight end felel az eddigi meccseken. Közel sem tökéletesek, de a nyomások nagy részéért egy ember, a right tackle Chris Hubbard felel. Egyetlen gyenge pont és vége is lehet a támadásnak. A Jets esélye tehát itt lehet, hogy közel kerüljenek az irányítóhoz és erre minden esélyük meg is van. Vele szemben ugyanis a Brandon Copeland-Henry Anderson páros állhat, akik ketten együtt tízszer helyeztek nyomást az ellenfelekre. Itt mindenképpen megbonthatják a Browns falát, így nem lepődnék meg, ha segítséget hívnának Hubbard számára.

 

A másik oldalra áttérve, érdekes módon szintén a fal jobb oldalával lehetnek gondok, a right tackle és right guard poszt a bizonytalan. Annyi szerencséjük van, hogy a félelmetesen bekezdő Larry Ogunjubi-Mayles Garrett kettős pont a másik oldalon van, de Genald Averyt sem kell félteni. A Jets támadófalának bal és a Browns védőfalának jobb oldalának összecsapása igazi csemege lesz mindenki számára.

 

 

Ki az úr a levegőben?

 

Amit még érdemes megemlíteni, hogy mindkét csapat nagyon jó coverage munkát végez és itt lehet beszélni arról is, hogy a linebacker sor is hozzájárul a teljesítményhez. A secondary főleg tehetséges fiatalokból áll mindkét oldalon, de egyáltalán nem mondanak szégyent a legdörzsöltebb veteránokkal szemben sem. Denzel Ward, a Browns korai húzása például az első héten Antonio Brownt vette le a pályáról a mérkőzés elején (aztán más kérdés, hogy Brown azért javított a végén), majd a Saints támadósor ellen is nagyjából limitálták Breeséket. Nem kérdés, hogy ők a jobbak a Jets elkapókkal való összevetésben.

 

Hasonló gondolatmenet felhúzható a túloldalon is, Trumaine Johnson és Jamal Adams ellen nem jó esélyekkel lép pályára a Browns elkapó szekció, mindössze Jarvis Landry van azonos szinten az említett védőkkel. Itt említeném meg, hogy Gordon távozása miatt nagyobb lehet Njoku szerepe is, aki jó Red Zone célpont hiányában léphet fel. Őt minden valószínűség szerint Jamal Adams és Avery Williamson őrizheti.

 

Mivel idén nem jut erőforrás a hét játékai rovatra, így a TNF beharangozókba fogok belecsempészni kis mini-elemzést, maga a felvezető ennyivel rövidebb lesz. Ezúttal a két csapat passz elleni secondary védekezését választottam, mert nagyon hasonló elveken alapul.

 

Először is, ahogy említettem mind a két csapatnál nagyon jó, playmakerekből álló secondary van, így sokszor a szélső cornereket egy az egyben hagyják az ellenfeleikkel. A CB-k ilyenkor a WR-ek belső vállához állnak és a pálya oldalvonala felé próbálják terelni a játékot.

 

 

 

Így adnak lehetőséget a safetyknek és a passz elleni feladattal megbízott linebackereknek, hogy létszámfölényt alakítsanak ki a pálya közepén. Ez nem csak a belső rövidpasszos játékhívások ellen hasznos, de a running backek check down útvonalait is le tudják fedni, valamint a meglepetés futások ellen is több játékos marad.

 

 

 

Az eredmény általában egy rövid play az ellenfél támadósorától. Ne feledük azonban, hogy ez a felfogás kockázatos is tud lenni. Az egyedül hagyott cornerek nagyon ki vannak szolgáltatva, mert ha megverik őket, akkor nincs segítség a hátuk mögött, így hatalmas felelősséget raknak a nyakukba. Ezért is fordulhat elő például, hogy Denzel Ward kitűnő teljesítménnyel fogta a Brown-Thomas párost, de mégis két touchdownt szereztek róla.

 

Összességében egy érdekes találkozóra számítok, ahol főleg a védelmek fognak dominálni. Az eredményt tekintve Browns győzelmet várok, de nagyon szoros lesz az összecsapás és egy rosszul pattant labda eldöntheti a mérkőzést a másik oldalra is. Aki érdekes csemegére vágyik és kellően lázba hozza a brusztolós foci, az vegye le a szemét a labdáról és a falak csatáját vegye szemügyre, mert biztosan nem kell majd csalódnia.

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások