Connect with us

Beharangozó

Ki van kevésbé szétesve? – MNF beharangozó

A 7. játékhét hétfő esti rangadóján a New York Giants látogat az Atlanta Falcons otthonába, ahol megmérkőzhetnek a “Ki van kevésbé szétesve?” címért. Mert egyik franchise sem ilyen startról álmodott a szezon előtt…

 

New York Giants (1-5) @ Atlanta Falcons (2-4), 2:15, Sport TV

 

 

Offense

 

Az atlantai csapat mérlege nem Matt Ryan teljesítményén múlik. Ha csak a számokat nézzük, akkor a 33 éves irányító statisztikái egyre jobban kezdenek hasonlítani a 2016-os szezonjához, amiben MVP lett. Közel hasonló pontossággal dobál, mindössze két interceptionre jutott 14 TD passz, és a passer ratingje is alig marad el legjobb évétől. Mindezt úgy, hogy nem feltétlen könnyítik meg a dolgát a társai, de erről később. Eli Manning ezzel szemben az összeomlás szélén áll, egyre több kritika éri őt a teljesítménye miatt, amin a felturbózott támadósor sem tudott javítani. Közel sem biztos, hogy ő fejezi be a Giants kezdőirányítójaként a szezont, bár az köztudott volt, hogy a bye weekjükig az egyik legnehezebb sorsolás volt az övék.

 

Odell Beckham Jr. hiába lett a liga legjobban fizetett elkapója, a hisztit nem tudta kitörölni a játékából. Ha már John Marának kell rendet tennie, akkor az nem jelent túl jót, és ne feledjük, tavaly is a hasonló mentális széthullás (is) lett a vesztük. Jó hír viszont, hogy Evan Engram úgy néz ki ismét ott lehet a pályán, ezzel Manning legjobb célpontjai állnak a redenelkezésére. Saquon Barkley ha a futásoknál nem is akkora tényező a statisztikái ellenére, a passzjátékban ő is alaposan kiveszi a részét. Viszont még így is OBJ az egyik legmeghatározóbb eleme az egységüknek, és ha ő nem tud 100%-osan a meccsre koncentrálni, akkor bajban lehetnek.

 

 

Bár Julio Jones továbbra sem kapott el TD-t, helyette az újonc Calvin Ridley szállítja a hatpontosokat Ryannek. Nevek alapján talán jobb a Giants egysége, de ha a formát nézzük, akkor a Falcons célpontjai jobbak. Az Eagles elleni nyitómeccset hamar sikerült elfelejteni, és azóta megemberelte magát a Steve Sarkisian vezette támadósor. Azt sajnálhatják, hogy a futójáték nem olyan éles mint eddig. Devonta Freeman sérülése miatt a Tevin Coleman-Ito Smith párosnak kellett biztosítania a földön való haladást, de a Steelers ellen megcsodálhattuk a Freemannel kiegészített háromfejű futószörnyet is. Bár van rosszabb egység is náluk, azért elég komolyan érződik Freeman hiánya, de amíg Ryan így tud passzolni, teljesen rendben van az, amit ketten hozzátesznek a földön.

 

Gúnyosan megjegyezhetném, hogy erősödött a Giants fala, miután kivágták Ereck Flowerst a rosterről, de nem rúgok a földön fekvőbe. A fal jobboldala + a center továbbra sem megoldott, de legalább a túlsó felére lehet alapozni, köszönhetően annak, hogy az újonc Will Hernandez remek teljesítményt tesz le az asztalra. Atlantában viszont nem szokták meg azt, hogy ilyen pocsék fal védi Ryant. Andy Levitre nagyon hiányzik az egységből, hiszen egyértelműen a két guard a gyengepont, de Ryan Schraeder sem élete szezonját futja. Aligahnem kijelenthető, hogy a Giants jobban meg van zuhanva a támadóoldalon, de mi a helyzet a védőknél?

 

 

Defense

 

A Falconsnál rosszabb védelme kevés csapatnak van az egész NFL-ben. A sorozatos sérülések alaposan rányomják a bélyegüket a játékosok teljesítményére, hiszen bár Kazee (az idióta büntetéseit leszámítva) jól szállt be, Deion Jones pótolhatatlan ebben a defense-ben, mint kiderült. Futások ellen a liga egyik legrosszabbja a Falcons, de passzok ellen is sikerült megégetniük magukat nem egyszer. Ebben a tekintetben a Giants egy fokkal jobb, vagy mondhatjuk úgy reménykeltőbb, főleg mióta Olivier Vernon ismét hadra fogható. A korábbi dolphinsos védő nélkül ugyanis nem is létezett pass rush a Giantsnél, de ebben a tekintetben kéz a kézben ugorhatnak a Dunába a Falconsszal.

 

 

Vic Beasley továbbra sem tudja igazolni, hogy az a sack leader év nem a véletlen műve volt 2016-ban, ráadásul az ő úoncszerződésének ideje is egyre csak fogy. Mellette Takkarist McKinley talán még sosem volt 100%-os állapotban kisebb-nagyobb nyavalyák miatt. Egyedül Grady Jarrett az, aki nem okoz csalódást, de amíg a két szélső siettető nem képes hasonló nyomást gyakorolni az irányítóra, addig nem lesz előrelépés. Mindkét csapat szerencséjére nem valami veretes támadófalak ellen kell szerepelniük, így van lehetőségük a kozmetikázásra.

 

A vendég védelemhez adalék, hogy idén kegyes velük az élet a sérüléseket illetően, Vernonon kívül ugyanis nem szenvedtek komoly áldozatokat. Tavaly ugyebár rengeteg játékos került a maródiak listájára, ami leginkább a linebacker sort sújtotta, most a legkomolyabb fejtörést Alec Ogletree párjának megtalálása okozza. Ha viszont a merítési lehetőséged Ray-Ray Armstrong és B.J. Goodson, akkor sok jóra ne számíts… A hiányposztok a védelemben egyre inkább láthatók, de a tavalyi összeomláshoz képest még ez a gyengébb védelem is felüdülés.

 

 

Bár mindkét gárda jobb kezdésről álmodott, a Falcons azért messze jobb összképet mutat, még a pocsék védelmük ellenére is. Eli Manninget még ezzel az egységgel is illene megfogni jelen állapotában, de a 10 napos felkészülés lehet jó hatással lesz majd a játékára. A Falcons számára ez egy kötelező győzelem kell legyen, ha továbbra is halovány reményt akarnak a PO szereplésre, a Giants pedig egy vereség esetén újabb lépést tenne az 1/1 felé, ami bár lehet nem tenne rosszat, azért elkerülnék. Annyi szinte biztos, hogy a vesztesnek már csak annyi dolga lesz, hogy 2019-re összpontosítson.

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások