Connect with us

Magyar foci

HFL Power Rankings ’19 – Week 3

Holnap kezdődik a negyedik forduló a HFL alapszakaszában, így itt az ideje ismét rangsorolni. Érdekes volt az előző kör, de ez vajon hogy befolyásolja a Hungrian Football aktuális rangsorát? 

1. Budapest Wolves (Legutóbbi helyezés: 1.)

A Wolves igen bánhatja, hogy a 4. fordulóból a Digi Sport nem a Cowbells elleni rangadót fogja adni, így az tavallyal ellentétben nem a First Fielden kerül megrendezésre, ugyanis továbbra is veretlen a fehérvári pályán a falka. Tavaly is és idén is nagy reménységgel állt ki az Enthroners ellenük, ám mindkét évben megmutatta a piros-fekete csapat, hogy van még hova előre lépni Fehérváron.

A siker egyik fontos receptje, hogy a vezetést mindenképp meg akarják szerezni és az megtartani. Ha megnyerik a pénzfeldobást, visszahordást választanak (lást Steelers és Sharks ellen), és az első kickoffjuk onside kick volt a Sharks és az Enthroners ellen. A Miskolc ellen ez még nem volt lehengerlő, de a Sharks 0-14-nél, az Enthroners (visszahordást választva) 0-7-nél kezdhetett támadni. És ugyan a fehérváriak 10 pontjukkal a szezon során először hátrányba kényszerítették Kovács István tanítványait, erre 27 megválaszolatlan ponttal reagáltak. És lélekölőnek az utolsó TD-jük után bemutattak még egy sikeres onside kickket is.

Az első félidőben igazából jól muzsikált a védelem és a támadósor is: a védők az első fehérvári drive-ban nem villogtak, és csúnyán benézték a TD-t, de szereztek egy fumble return TD-t és a továbbiakban az Enthroners támadásait – élén a futójátékkal – hatástalanították; a támadók a lélektanilag fontos első drive-ot nagy nehezen TD-vel zárták, majd jött még kettő a második negyedben.

Fotó: Pix by Tomi

A második félidő pedig nagyjából értékelhetetlenre sikerült. Már az elején is volt pár zászló, ez később csak fokozódott, mindkét csapat sokat tolatott hátra, és a Wolves tulajdonképpen a védelmének hála jól ráült az eredményre, ráadásul úgy, hogy a különbséget még növelni is tudta a félidő elején – ám ilyesmi a Cowbells ellen már nem biztos, hogy bele fog férni.

A kialakult helyzet alapján a Wolves fél lábbal már készülhet a bye weekre. Ha a Cowbells ellen is sikerül nyerni, nincs több számolgatás és a Wolves biztos megnyeri az alapszakaszt. Ha 24 pontnál kevesebbel veszít, vagy a Fehérvár kikap a Steelerstől, akkor a saját kezében marad a sorsa, és a kijeviek legyőzésével biztos az elődöntő, egyébként még kuszább lesz az utolsó forduló előtt a helyzet, mely során akár a wild card körben is találhatják magukat, ám ezzel számolgassunk majd legközelebb, ha úgy alakul.

2. Budapest Cowbells (3.)

Három meccsen túl vagyunk, és még mindig nagy talány a Cowbells. Legyőzték azt a 3 csapatot, akik a tabella végén állnak – tavaly a Tigers is hasonlóan kezdett, nekik nem jött be. De nem csak ezért nehéz a helyzetünk, hanem mert a ligautolsó Sharks elleni vízilabdameccs sem különösebben értékmérő. Egy dolog persze világosan kiderült: a Cowbells jobb csapat, mint a Sharks, a nehéz körülményeken ugyanis Baker tanítványai úrrá tudtak lenni, a Sharks viszont nem tudott mit kezdeni az esővel, és így kidomborodott a két gárda közti különbség. A passzjáték levédekezése tulajdonképpen gyerekjáték volt, és ez tökéletesen működött is, nem teljesen világos, hogy a győriek miért erőltették ezt ennyire, a futójáték ellen erős átlagos teljesítményt írhatunk fel, mely tökéletesen elegendő is volt ezen a napon.

Viszont az nagyon fontos, hogy bár mind a Capitals, mind a Sharks relatív sok yardot hozott össze, pontszerző akciót csak egyet-egyet engedett a Cowbells D, márpedig ez a red zone védekezés aranyat érhet a továbbiakban – akár szó szoros értelemben is. A támadóoldalról igazából sokat nem lehet most írni, mint írtuk, jól alkalmazkodott az időjáráshoz és mindhárom eddigi meccsen szépen odatette magát, egyelőre még tehát kerestetik az ellenszer Váry Tamásék ellen.

A Cowbells helyzete kicsit eltér a farkasokétól, egy győzelem esetén is fennállhat a lehetősége annak, hogy 3. helyen zárjon a csapat – ha a tavalyi évhez hasonlóan rosszul jönnek ki egy esetleges hármas holtversenyből. De talán ez nem is fontos annyira – a csapat veretlen, a labda mindkét oldalán jeleskedett a csapat, úgyhogy nemcsak jó pozícióból, de jól bejáratott játékkal is rendelkeznek majd a rájátszásra, noha természetesen még finomhangolásra szükség lesz, melyekhez a Wolves és az Enthroners minőségi ellenfélként áll majd rendelkezésre.

3. Fehérvár Enthroners (2.)

Az Enthroners tulajdonképpen pozitívan is tekinthet a Wolves elleni mérkőzésre, három negyeden át teljesen pariban voltak a farkasokkal. És volt a második negyed, ahol ugyan még a vezetést is megszerezték 3 ponttal, és kb. 11 és fél perc alatt csupán 7 pontot kaptak, ám az utolsó bő fél percben 10-14-ről 10-28-ra elengedték a farkasokat, miközben szép sorjában Nedzelsky, Wallace és Horváth Péter is kiesett a védelemből. Ennek ellenére a második félidőben a védelemre nem lehetett panasz, de pontot nem szerzett az offense. Ez értelemszerűen a különbség ledolgozására édeskevés volt, sőt még a Wolves növelte 6 ponttal a különbséget, és növelhette volna még 3-mal, ha most is parádézik Lyons. Cserébe egy majdnem visszahordott fumble return TD-t tudnak felmutatni (szintén a védelem oldaláról), amibe a bírók belefújtak, így még labdaszerzés se lett az akció vége.

Egy csapat 10 szerzett ponttal általában elmondhatja magáról, hogy nem ment a futás és nem ment a passzjáték sem, és ez most is körülbelül így történt. Az Enthroners nem tudta, és nem is igazán akarta felépíteni igazán a tőle várt stratégiát, ami a stabil fal mögött stabil futójáték, ezzel megalapozott gyilkos passzjáték tézisén alapult, ezt a Capitals is részben jól hatástalanította, a Wolves pedig már nem is csak részben. A meccs elején volt két jó ritmusú drive, ebből lett a 10 pont, onnantól viszont a támadók nem találták a rést a budapesti pajzson, ráadásul az első félidő végi Wolves fumble return TD még tovább ront a fehérvári támadómérlegen. A második félidőben aztán a tetemes hátrány miatt muszáj volt passzolni, ami nem működött, hiába indulhatott kétszer is a Wolves félpályájáról a fehérvári drive.

Fotó: Pix by Tomi

Emellett nem lehet elmenni amellett, hogy két onside kicket is sikeresen bemutattak az Enthroners ellen (az elsőből TD-t vitt a Wolves, a második 10-34-nél lélektanilag volt csak fontos, azt kivédekezte a Fehérvár, köszönhetően többek között két 15 yardos Wolves-büntetésnek is).

A fehérváriak ugyan két győzelemmel rajtoltak, a Steelers pedig 3 vereséggel, mégis fontos meccs jön szombaton: ha az utolsó forduló papírforma szerint alakul (Steelers W és Enthroners L), akkor a 3. helyről is dönthet ez a meccs. A Steelers jelenlegi játékát nézve azonban ez a meccs kötelező a fehérváriaknak – ez esetben pedig az utolsó fordulóban a második, sőt a többi meccs függvényében akár az első kiemelést is megkaparinthatja magának egy győzelemmel. Ehhez azonban sürgősen életet kell lehelniük a támadójátékba.

4. Kyiv Capitals (5.)

Végy egy jó Rice-t! Ez a recept keleten nagyon fut, és nem is érdemtelenül. A Capitalsból nagyon hiányzott egy jó elkapó, aki két dologra is nagyon jól használható: egyfelől fel lehet dobálni rá a 30 yardos 50:50 passzokat, amiket nagy sikerrel le is szedeget, másrészt az ellenfél védelmét magára vonzza, így azok az ukrán játékosok, akiket a legjobb magyar DB-k megesznek reggelire, sokkal enyhébb őrizetet kapnak, ezáltal rájuk is lehet dobálni.

Az első drive-ban ez a taktika működött, Gon Maksym és Ihor Lysenko kapta a passzokat, utóbbi szerezte a TD-t, Rice-nak elkapást sem kellett bemutatnia. Aztán az első félidőben a Capitals támadók ott folytatták, ahol az elmúlt meccseken abbahagyták, és punt punt hátán következhetett – egyetlen szerencse, hogy a védelem is pont nélkül tartotta a miskolciakat – egészen a félidő végéig, amikor is a Capitals elvesztette a labdát, majd az első játékból TD-t engedett. A második félidőben, 7 pontos hátrányban aztán jött a Rice-vonat: érkezett 4 olyan drive is, melyekben 1-1 legalább 30 yardos Rice-elkapást láthattunk, és mind a 4 drive TD-vel zárult: kétszer a hosszú Rice-elkapás ért 6-6 pontot, kétszer pedig az azt követő játékból lett TD, ebből egyszer Lysenko teljesen üresen maradt egy 40 yardos TD-ért. Összességében Rice mindössze 5 elkapást mutatott be egész meccsen, ám ezt 133 yardért és 2 TD-ért, megágyazva 2 másik TD-nek.

Az kétségtelen, hogy a Steelers védelme jelenleg nem ligaelit, de Rice nélkül lehetséges, hogy a Capitals-t a második félidőben is féken tartották volna. Nagy kérdés, hogy a Capitals miért csak most lépett, főleg, hogy maga Rice is elérhető volt már a Fehérvár ellen, de ez már történelem. Védelem szinten szokás szerint jó kis kemény játékot hoztak, Whyte-ot viszonylag jól limitálták, voltak INT-ek (bár a negyedik és hosszú INT-et jobb lett volna simán leütni az end zone-ban)

A kijevieknek a bye week matematikailag még elérhető, de csak akkor, ha a Wolves elveszti a hétvégi meccset, a Cowbells-t ugyanis már nem tudják megelőzni. Így viszont faramuci a helyzet, hiszen a hazai pályát jelentő 3-4. helyért nem olyan fontos küzdeniük, legfeljebb azért fontos a helyezkedés, hogy ki ellen játsszanak. Aztán ha a Sharks ellen nem nyernek, önerőből is elérhetik, hogy idegenbe kelljen menniük.

5. Miskolc Steelers (4.)

Elsőre igen gyászos képet mutat az idei Steelers, és ez nem is meglepő, hisz nem vagyunk ehhez hozzászokva tőlük: az elmúlt 3 évben összesen 2 alapszakasz-mérkőzést veszítettek el (mindkétszer a Cowbells ellen), mindezt 17 mérkőzésből, és Felsőzsolcán sem alapszakaszban, se rájátszásban nem nyert vendégcsapat. Idén 3-ból 3 vereség, és már a hazai makulátlan mérlegnek is annyi. Van 95 engedett pontjuk (tavaly 7 meccsen jött össze 93).

Azonban mindezek csak számok – ám ezek a számok tökéletesen tükrözi a valódi problémát. Ugyan a Wovles és Cowbells otthonában nem szégyen jó csapatoknak sem kikapni, és a két hátralévő hazai meccs megnyerésével (a Cowbells segítségével) még a 3. hely is elérhető, egyelőre optimizmusra nincs sok ok. A csapat elvesztette Vasyl Yordan személyében a vezérét, a helyére érkező Jeremy Dixon pedig ugyan nem játszott úgy, ahogy a GFL-pedigréje alapján vártuk, de sérülése miatt amúgy is át kellett adnia a helyét Morris Carsonnak, aki elsőre nem varázsolta el a nagyérdeműt. Ugyan volt jópár szépen felrajzolt játék, Fenyvesit rendszeresen túldobta, és a passzjáték rendszeresen megakasztotta a drive-okat (miközben a futás ellen a Capitals újra szépen felkészült). Talán az egyetlen igazán jól sikerült passzjáték a Szabó Martinnak kiosztott TD volt.

Fotó: Steve Art Gallery

És akkor el is érkeztünk a csapat második gyengepontjához: akárhonnan is közelítjük, a Steelers elkapó-állománya a leggyengébb a HFL-ben. Fenyvesi a leggyengébb WR1 pozícióban, Misiuro egyelőre használhatatlan (lehet, hogy a playoffra tartogatják titkos fegyvernek), és most már Szabó Martin jött fel sokszor 1-1 downos elkapónak, ami hatalmas probléma – nem mintha Martin ne lenne jó, de rá a secondaryben is nagy szükség van. Hol van már a Rice, Benson, Usenko, vagy legalább Uribe fémjelezte egység emléke?

De a védelemben sincs rendben semmi: a Wolves ellen 16 engedett pont, ez fantasztikus, de aztán a Cowbells és a Capitals is megsorozta a csapatot. Érkezett ugyan TJ Richardson személyében egy jól ismert segítség, de a második félidőben a Capitals módosításaihoz csak távolról tudott az egység asszisztálni. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a Wolves is szenvedett a meccs elején, és aztán jött csak az az egyetlen TD; a Cowbells is a második negyedre pörgött fel (bár az kicsit más volt), és a Capitals is a második félidőben, főleg a 4. negyedben pörgött.

Érdekes a Steelers helyzete: ha a Sharks ellen nyernek, a Fehérvártól pedig kikapnak, akkor biztos a Capitals elleni wild card – és így faramuci módon a hazai pálya is. Ez a párosítás két győzelemmel is összejöhet; a Sharks elleni esetleges vereséggel viszont lényegében garantált a 6. hely. Persze idén ez is belefér, a rájátszás csak aztán indul, de addig még a játék képében is sok változásra van szükség.

6. Győr Sharks (6.)

A Sharks igazi mázlistája a versenykiírásnak és a sorsolásnak. Jelen állás szerint úgy fest, hogy a szezon elején megkapták a 3 legerősebb csapatot, akik ellen ugyan jött is a 3 menetrendszerűnek mondható vereség, de legalább a másfél hónap során rendezni tudták az évről évre rendszerint felbukkanó irányítókérdést, szereztek egy plusz elkapót, érkezett egy régi-új defensive coordinator, és volt idejük gatyába rázni a csapatot. Úgyhogy most jön a két kevésbé erős ellenfél, akiket ha megvernek, alighanem meg is van a 4. hely. Ám ha még ez nem is jön össze, a rájátszásba amúgy is bejutottak, szóval még azután is van idő bizonyítani.

Ez a bizonyítás egyelőre még várat magára. A Cowbells ellen voltak jó megmozdulások, de a csapat ahhoz még nem elég jó vagy rutinos, hogy a kemény ellenfél mellett a kemény időjárási viszonyokat is legyűrjék, így nem sok sikerélményt gyűjtöttek össze. Védelemben megcserélték Andres Fernandezt és Matt McRae-t, utóbbi jött be DB-nek, míg előbbi elkapónak ment fel, ám ez annyira parádésan nem sült el, ugyanis az amerikai játékost csúnyán megégették több esetben is Váry Tomiék. Márpedig most jön csak Troy Rice és a feléledő Capitals-passzjáték, így ezt a helyzetet valahogy nagyon sürgősen orvosolni kell Arthur Brownnak.

Ennek megfelelően a támadókon a sor, hogy domborítsanak: az első héten semmi sem akart működni, a második héten Villanueva feldobált labdáiból lett sor eladott labda, viszont lett 3 TD is, ám hosszú drive-okat még nem nagyon láttunk. Ezt a harmadik hét hozta igazából el, ahol a Cowbells ellen a mostoha körülmények ellenére is voltak az immáron QB Willingham által jobban felépített drive-ok, és többször el is jutottak a vörös zónába, ám ott elfogyott a tudomány. Ha most jönne egy olyan teljesítmény, hogy hosszú és eredményes támadósorozatokat mutat fel a Sharks, beindulhatna a szekér. Lélektanilag is most vagy soha szituációba kerültek ugyanis: az év elején az erős ellenfelek ellen a vereség ugyan jól biztos nem esik, de elfogadható, viszont most a Steelers és a Capitals ellen már bőven van sanszuk a győzelemre. Egy-két győzelemmel új lendületet kaphatna a csapat és a rájátszásra veszélyes ellenféllé válhatnak, ám 2 vereség igen lélekölőként hatna, és hiába jönne úgy is a wild card, lendület és harcosság nélkül ott biztos nem ők lennének az esélyesek, bárki is lenne az ellenfél. A tét tehát nemcsak egy eredményes gameplan megtalálása, hanem annál sokkal több.

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások