A Ravens történetében először nem Ozzie Newsome mondta ki a végső szót a csapat draftja során, ez a feladat most Eric DeCostát, az új general managert illette meg. Bár csoportgyőztesek lettek legutóbb, a holtszezonban olyan játékosokat vesztettek, mint CJ Mosley, Terrell Suggs, Za’Darius Smith, John Brown vagy Michael Crabtree, akiknek a pótlását a draftról kellett megoldaniuk. Lássuk, hogy sikerült-e.
Első nap
1/25: Marquise Brown, WR, Oklahoma
Tekintve, hogy a draft előtt a Ravens keretében három olyan WR volt csak, aki el is kapott passzt az NFL-ben, mihamarabb erre a posztra kellett erősítést hozni. Ez sikerült is, ráadásul letrade után, ami további pozitívum. Azon el lehetne vitatkozni, hogy a Hollywood becenevű játékos valóban a legjobb prospect-e a posztján idén, de az biztos, hogy a legdinamikusabb, illetőleg a legnagyobb játékokat tőle várhatjuk. Brown az Oklahomában mindkét szezonjában 1000 yard fölé ment, olyan irányítóktól kapott el passzokat, mint Baker Mayfield és Kyler Murray. Bár a sebessége a fő fegyvere, nem lehet egydimenziós játékosnak nevezni, több ő, mint egy sima speedster. A legnagyobb negatívum vele szemben a vékony alkata, mindössze 166 fontot nyom, ami miatt megszenvedhet a nagyobb darab cornerbackek ellen a kiélezett passzoknál, illetve a sérülékenysége is aggasztó lehet, jelenleg Lisfranc-sérüléséből épül fel. Mivel a Ravens elkapógárdája úgy nézett ki a draft előtt, hogy Willie Snead, Chris Moore, Seth Roberts, nem lehet hibáztatni DeCostát, hogy bent hagyta Montez Sweatet, és inkább ezt a posztot akarta megerősíteni, ami nagy segítség a másodéves Lamar Jacksonnak is. Remélik, hogy ez a választás jobban sül majd el, mint a legutóbbi első körben húzott elkapójuk, aki Breshad Perriman volt.
Második nap
3/85: Jaylon Ferguson, EDGE, Louisiana Tech
Miután elveszítették Terrell Suggst, draftolták helyére azt a játékost, aki pont Suggs rekordját döntötte meg az egyetemi első osztályban szerzett sackek (45) tekintetében. Ferguson kiemelkedően produktív játékos volt tehát, de azt is említsük meg, hogy milyen ellenfelek ellen, a Conference USA ugyanis nincs a legerősebb egyetemi futballkonferenciák között. A Combine-ra egy elsős egyetemistaként összehozott balhéja miatt nem hívták meg, és mivel a Pro Dayén túlsúlyossága miatt sem brillírozott, idáig csúszott. A Ravenst azonban a 3. körben már nem érdekli annyira a felmérők eredménye, ezt láthattuk tavaly is, amikor Orlando Brown Jr.-t draftolták. Ferguson dominanciáját nem fogja megismételni a profik között pass rushban a limitált atletikussága miatt, de futás ellen hasznos lehet, és már az első pillanattól fogva versenyre kényszerítheti Tim Williamst. Újabb hiányposztra jött játékos tehát, és bár volt még bent más ígéretes prospect az edge rusherek között, Ferguson a képzettsége miatt biztosabb választásnak tűnik.
3/93: Miles Boykin, WR, Notre Dame
Kilenc helyet mozgott fel a Ravens, hogy újabb elkapót válasszon a drafton. Ezúttal egy nagy darab WR-t sikerült húzniuk, Boykin ugyanis 6’4 magas és 220 fontot nyom, jól kiegészíti tehát Marquise Brownt. A testmérete és atletikussága miatt nagy potenciál lakozik benne, azonban mint játékos, még rendkívül nyers, a technikája, útvonalai jelentős fejlesztésre szorulnak, hiszen csak egy szezonban volt kezdő a Notre Dame-ben, és a press coverage ellen eléggé szenvedett. Erős kezei vannak, ritkán ejti el a labdát – van affinitása az elkapáshoz tehát, ez talán megmenti attól, hogy már a korábban említett Perriman sorsára jusson -, de még sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy az NFL-ben is kezdő lehessen. Mivel a Ravensnél a futójáték az elsődleges, blokkolásban hamar szerephez juthat. Hakeem Butlert lehetett volna helyette húzni, vajon jobban jártak Boykinnal? Mivel utóbbi biztosabb kezű, ezért jó eséllyel igen.
Harmadik nap
4/113: Justice Hill, RB, Oklahoma State
4/123: Ben Powers, G, Oklahoma
4/127: Iman Marshall, CB, USC
5/160: Daylon Mack, DT, Texas A&M
6/197: Trace McSorley, QB, Penn State
A harmadik nap elején ismét a sebesség volt a szempont, hiszen Justice Hill személyében a Combine-on a leggyorsabb 40 yardot futó RB-t választották. Újabb logikus húzás, hiszen Hill dinamikussága remekül kiegészíti a Mark Ingram, Gus Edwards féle erőfutókat. Brownhoz hasonlóan ismét egy gyors, de alulméretezett játékosról van szó, aki elkapni is tud, passzblokkolásban viszont fejlődnie kell ahhoz, hogy feature back lehessen.
Ben Powers személyében újabb játékos érkezett az Oklahomáról. Nem Powers volt a legnagyobb név a Sooners OL-ben, amit mutat az is, hogy előtte három támadófalember csapattársa is elkelt a drafton. Old school mentalitású, kemény játékosról van szó, akinek az atletikussága NFL-átlag alatti, emiatt nehéz dolga lesz, ha a kezdőbe akar kerülni. Azonban mivel Alex Lewis gyakran sérült, akár még újonc évében is szerepet kaphat Powers baloldali guard poszton.
Utolsó negyedik körös választási lehetőségükkel cornerbacket húztak, meglepő módon nem az Alabamáról, ahonnan Marlon Humphrey és Anthony Averett is érkezett. Marshall a Trojansben pallérozódott, és vélhetően azért is volt szükség rá, mert Jimmy Smith szerződésének utolsó évébe lép, míg Brandon Carr 33 éves idén. Egy nagyobb darab, jól szerelő, fizikális defensive backről van szó, akit viszont a képzettebb elkapók gyakran megégettek, illetve szabálytalankodásra kényszerítettek, mert coverage-ben bizony vannak hiányosságai. Interceptiont nem szerzett az utóbbi két szezonjában. Nem kizárt, hogy a profik között a posztja safety lesz. Ez az első választása a Ravensnek idén, amivel nem értettem egyet. Egyrészt nálam Marshall nem 4. körös tehetség, másrészt volt ennél nagyobb hiányposztjuk is, egy belső linebackert lehetett volna hozni, mondjuk Vosean Josephet vagy akár Mack Wilsont Newsome kedvenc egyeteméről.
Az ötödik körben egy 336 fontos defensive tackle érkezett Daylon Mack személyében. Macktől sokat vártak már az első pillanattól fogva az Aggiesben, azonban az utolsó szezonját kivéve alulteljesített, csak ebben az egy szezonban volt kezdő. Tavaly azonban új védőkoordinátorral dolgozott, ami jó hatással volt rá, korábban szerzett sackjeinek számát megduplázta. Rövid karú, de igen széles, rendkívül erős játékosról beszélünk, erejét ez a videó is mutatja. Futás ellen hasznos lehet, mint rotációs játékos., de néha még akár az irányítóhoz is odaérhet.
McSorley személyében egy alacsony, de atletikus irányító jött a Penn State-ről, aki illik a támadósémába, és megdolgoztathatja egy kicsit RG3-t az edzőtáborban. A special teamben is szerepet kaphat, és ha minden jól alakul, ő lehet a Ravens Taysom Hillje. De ha netán nem lesz az, nem nagy tragédia ez már a hatodik kör közepén.
UDFA-k közül az alábbi nevekre kell odafigyelni: Gerald Willis III (DT), Jaylen Smith (WR), Antoine Wesley (WR). Meglepetésre nem keltek el a drafton, de nem kizárt, hogy közülük ott lesz valaki az 53-as keretben.
Összegzés
Bár ILB-t nem húztak, ennek ellenére nem lehet panasz Eric DeCosta első draftjára. Lamar Jacksonnak bőven hoztak fegyvereket, illetve védelmet is, emellett a labda másik oldalára is érkezett erősítés. Brownra és Hillre már csak a látványos játékuk miatt is érdemes lesz odafigyelni. Értékelés: A-
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások