Mindenki ígyis-úgyis Kyler Murray-ről fog beszélni ennek a draftnak a kapcsán, ha visszanézünk rá pár év múlva, hiszen nyilvánvalóan rajta áll vagy bukik a történet. Azonban a Cardinals rajta kívül is parádés draftot hozott össze, még a 4-5. körben is sokak által top75-ös játékosnak gondolt prospetekkel.
1/1 Kyler Murray, QB, Oklahoma
2/33 Byron Murphy, CB, Washington
2/62 Andy Isabella, WR, UMass
3/65 Zach Allen, DE, Boston College
4/103 Hakeem Butler, WR, Iowa State
5/139 Deionte Thompson, S, Alabama
6/174 KeeSean Johnson, WR, Fresno State
6/179 Lamont Gaillard, C, Georgia
7/248 Joshua Miles, OT, Morgan State
7/249 Michael Dogbe, DE, Temple
7/254 Caleb Wilson, TE, UCLA
1. nap – Kyler Murray (QB)
Kezdjük talán az egészet a Rosen-cserével, még ha időrendben később is történt, de úgyis megkerülhetetlen téma Murray kapcsán. Csinálhatta volna a folyamatot jobban a Cardinals? Igen, elkezdhette volna hamarabb árulni Rosent Steve Keim, nem csak a legutolsó pillanatban, mikor már kiválasztotta Murray-t. Szignifikánsan jobb ajánlatot kapott volna érte a Cardinals? Nem, ezt nagyon kétlem. Aki draftolni akart irányítót és kinézett valakit, az megvárta volna, hogy összejön-e (Giants-Jones, Redskins-Haskins). A Giants és a Redskins sem adott volna a draft előtt első kört semmiképp, de valószínűleg második kört sem, hiszen jobbnak tartották Daniel Jonest és Dwayne Haskinst, ahogy a mellékelt ábra mutatja (azaz inkább adtak első körös picket értük, mint például egy másodikat Rosenért, tehát egyértelműen jobban akarták az újoncot).
Így pedig ugyanúgy a Dolphins maradt volna potenciális partnernek, esetleg a Chargers vagy a Patriots, akiktől szintén második kör végét kaphattak volna. A legjobb eset, amit el tudok képzelni, hogy ha hamarabb elkezdi árulni a Cardinals Rosent, az az, hogy a Dolphins eredeti második körét kapják meg és nem a hátracserélt verziót, tehát 14 pickkel magasabban választhattak volna. Ennyi volt a különbség maximum Rosen ellenértékében a jobb folyamat és a rosszabb folyamat között.
Ettől még persze igaz, hogy bőven áron alul adtak túl Rosenen, de ez az ár csak akkor nőhetett volna, ha valamelyik contendernél megsérül a kezdő év közben, minden más esetben tovább csökkent volna, ráadásul akkor csak egy évvel később húzhattak volna új játékost, illetve potenciálisan az öltözőre is rossz hatással lett volna a helyzet. Szóval összességében szerintem rosszabbul van lefestve általánosságban a Rosen-csere a Cardinals oldaláról, mint kellene.
Na szóval Murray. Imádom a játékát, Kingsburyvel párosítva pedig egy rendkívül látványos és szórakoztató támadósor lesz Arizonában, én már alig várom a meccseiket, hogy közelebbről nézhessem őket. A Rosen részt kicsit hosszúra nyújtottam, itt most kicsit rövidre fogom – sokat beszéltünk már Murray-ről és erről a választásról, aki pedig még nem ismeri játékát, olvassa el az ismertetőjét. Több platformon kifejtettem már, hogy szerintem ez egy jó döntés, Murray-nek nagyobb lesz a hozzáadott értéke, mint bármelyik másik prospectnek.
2. nap – Byron Murphy (CB), Andy Isabella (WR) és Zach Allen (DE)
Byron Murphy a második kör legelején óriási fogás, nálam top20-as játékos volt és az idei class legjobb cornerbackje – a Cardinalsnál top5-ös játékos volt a boardon. Murphy helyi srác egyébként, a draft alatt is Arizonában volt, emellett pedig egy egészen kiváló futballista. Kisebb mérete a legnagyobb “hibája”, egyébként borzasztóan jó a technikája, laza a csípője, ezáltal könnyen vált irányt, jól tudja követni az elkapók mozgását, ráadásul igazi ball hawk játékos. A Cardinalsnak szüksége is van egy ilyen cornerre, aki Patrick Peterson túloldalán nagy játékokra képes. Érdekes, hogy Murphy inkább zónázásban érzi otthonosan magát, ahol figyelheti az irányítót, PP pedig az emberezés mestere, így érdekes lesz figyelni, hogyan alakítják rájuk a sémát a csapatnál – vagy mennyiért cserélik el Petersont eltiltása után.
A Rosenért kapott pickkel Andy Isabella érkezett, chester és Kingsbury nagy kedvence. Értékre én pont ide tettem, második kör vége – harmadik eleje, ilyen szempontból rendben van, viszont Kingsbury kezei alatt kimagasló lehet. Elit hosszú távú sebessége van, üres területen kiválóan játszik, jól vált irányt, viszont fizikai adottságai limitálhatják, a catch radiusa kifejezetten kicsi. A draft előtt azt írtam fel hozzá, hogy jó séma kell neki, ahol sokat találja majd üresen magát, ebben az esetben hatalmas fegyver lehet – épp ezért nagy dolgokat várok tőle új állomáshelyén. A főedző imádja a skill setjét és biztos vagyok benne, hogy jól ki is fogja azt használni.
A második napot egy újabb kiváló pickkel zárta a csapat, Zach Allen kvázi prototípus 3-4 DE, ezt is fog játszani a Cardinalsban, tökéletes scheme fit tehát és már karrierje elején kezdő lesz. Az egyetemen is folyamatosan double teameket kapott, és most is ezek megevése lesz a feladata első sorban, felszabadítva a helyet társainak. Atletikailag limitált játékos, de jó a technikája, gyors az első lépése, kiváló a munkamorálja, magas a futball IQ-ja és nagyon strapabíró, kvázi egyetlen játékra sem jött le a pályáról a Boston College-nál.
4-5. kör – Hakeem Butler (WR) és Deionte Thompson (WR)
Hakeem Butlert egyesek (pl. Josh Norris) top15-ös játékosnak gondolták a drafton. Idáig nem merészkednék, de nálam is benne volt a top50-ben. A legnagyobb probléma vele kapcsolatban a dropok sokasága, de egyébként nem elég agilis, nem túl robbanékony és ezáltal nehezen szakad el a védőktől. Ezzel szemben viszont egészen hihetetlen fizikális adottságokkal rendelkezik, a magassága és karhossza kiemelkedik az összes WR közül, aki valaha pályára lépett az NFL-ben – ahogy az az alábbi spider charton is látszik. Egy 50/50 labda- és red zone monster óriási catch radiusszal, akire Kyler Murray majd feldobhatja a labdát, ő pedig lehúzza a védője felett. Nagyon fizikális játékos, jól szorítja ki a védőket az elkapási pontnál, így egy különleges skill settel megáldott játékost szerzett Kingsbury, akivel még tovább növeli a lehetőségeinek tárházát.
Az ötödik körben Deionte Thompson is “ajándék”, ő is top70 játékos volt a szememben, szezon közben első körös játékosnak gondolták legtöbben, azonban a hírek szerint degeneratív térdproblémája van (mint Ajayinak vagy Bradfordnak), ezért csúszhatott ilyen sokat. Egészségesen egy elég jó kis center fielder safety jó range-dzsel és labdaérzékkel. Atletikus játékos, aki nagyon agresszívan játszik, ez néha előnyére válik, néha viszont megégetik emiatt, nagyon sokat kockáztat szereléseknél.
6-7. kör – KeeSean Johnson (WR), Lamont Gaillard (C), Joshue Miles (OT), Michael Dogbe (DE) és Caleb Wilson (TE)
KeeSean Johnson lehet, hogy nem különösebben nagy, vagy különösen gyors, de minden egyes labdát el fog kapni, amit felé dobsz. Minden. Egyes. Labdát. Kívül és belül is tud játszani, még több potenciális fegyvert nyújt majd az új főedzőnek.
Gaillard amellett, hogy alulméretezett, egy olyan játékos, aki minden egyes playben nagyon keményen küzd, hajt, harcol, egy agresszív falember, az ellenfeleknek biztos nem fog tetszeni a kemény mentalitása.
Miles egy nagydarab, hosszú karokkal megáldott, borzasztóan atletikus játékos, a súlypontemelkedése a felső 1%-ba helyezi a combine történetében a támadófalemberek közt! A távolugrása sem rossz, a felső 16%-ba tartozik. Emellett egyébként nagyon nyers, így lehet formázni, tackle mellett guard is lehet belőle.
Dogbe alulméretezett, ellenben nagyon durván erős. Állítólag 227 kilót nyom ki fekve (a 102 kilós rudat 37-szer nyomta ki) és 310 kilóval guggol. Keményen is játszik, megkapta a Temple-nél az egyik egyszámjegyű mezt, ezt pedig a 9 legkeményebb játékosnak osztják ki a csapatnál.
Mr. Irrelevant, Caleb Wilson egy nagyon gyors tight end egyenes vonalon, 4,54 alatt futotta a 40-et a combine-on, ennek ellenére sok kérdőjel van az atletikusságával kapcsolatban. Sebessége viszont fegyver lehet Kingsbury kezében.
Az alábbi videóban megnézhetitek, hogyan is zajlott a draft a Cardinals szempontjából.
Összegzés
A Cardinals véleményem szerint az egyik legjobb draftot hozta össze idén. Egyedül a támadófal elhanyagolását tudom felróni nekik, különben az első hat kiválasztott játékosuk szerintem mind-mind jó értéket képviseltek és jó játékosok lehetnek a profik közt. Elvitték a legjobb irányítót, hoztak két olyan elkapót, aki nagyon jól illik majd Kingsbury air raid rendszerébe – Isabellának és Butlernek volt az idei classban a legtöbb hosszú elkapásból szerzett yardja, ami sokat elmond arról, mit is terveznek Arizonában.
A támadósor nagy tehetséginjekciót kapott, az egyetlen aggály a támadófal lehet, ahová visszatérnek sérültek és remélhetőleg a rendszer el tudja fedni a hiányosságaikat – a Texas Technek mindössze egy draftolt falembere volt az utóbbi 10 évben, Kingsbury mégis nagyon alacsonyan tartotta a sack rátát a csapatnál (hat éve alatt a negyedik legjobb volt összességében).
A védelem sem maradt erősítés nélkül, Murphy – a class legjobb cornerbackje – azonnali kezdő lesz, nem is akármilyen, de Allen és Thompson is jó eséllyel pályázik kezdő posztra már újonc évük elejétől. Volt ebben a draftban koncepció, ezen felül pedig jobbnál jobb értéken húztak játékosokat, sokan stealnek tekinthetők a helyükön, így kifejezetten tetszett nekem a Cardinals tevékenysége a játékosbörzén.
Értékelés: A
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások