Connect with us

Összefoglaló

Jimmy Garoppolo villant, Cousins és Ryan beégett

Jimmy Garoppolo végre irányítónak nézett ki, pláne Matt Ryanhez vagy Kirk Cousinhoz képest. Előbbi azonban még így is ünnepelhet, utóbbit pedig lassan a saját védői fogják megverni.

 

 

Minnesota Vikings@Green Bay Packers 16-21

Ez volt az a mérkőzés aminél azt hittük, hogy megtudtunk valamit a két csapatról majd a végére kiderült, hogy mégsem. A mérkőzés úgy indult, ahogy az első forduló után kevesen gondolták volna. Míg a Packers támadóegysége haldoklott a Bears ellen és csak az erős védelmüknek (és Mitch Trubiskynak) köszönhetően tudtak mérkőzésben maradni, addig a Vikings védelme a garbage time kivételével nullázni tudta a Falconst.

 

Ilyen előjelek mellett kevesen hittük volna, hogy a Packers az első három labdabirtoklásából talán évek óta nem látott dominanciát mutatva háromszor masírozott át a vendégeken és húzott el a rögtön 21 ponttal. A három TD-s különbség mellé ráadásul elég demoralizálóan hatott, hogy a Vikings ez idő alatt kihagyott egy field goalt 47 yardról, majd a következő alkalommal két egymást követő játékban is fumble-t hoztak össze, amit elsőre még a támadóik gyűjtöttek össze, de másodjára már Kenny Clark által kiütött labdára Lowry vetődött rá.

 

Lecsorgott tehát a mérkőzés nagyjából egy harmada, ami után a kevésbé rutinos NFL nézők talán el is gondolkodtak az elkapcsoláson, mert nem úgy nézett ki ez a mérkőzés, ahol bármi izgalomra lehet kilátás a későbbiekben. Talán így is történt volna, ha nincs az második negyed és nincs Dalvin Cook. A Vikings futója azonban visszahozta a meccsbe a vendégeket egy 75 yardos TD-vel.

 


És ha már Cook, talán egyetlen támadójátékosa volt a vendégeknek, akit pozitívan ki lehet emelni a mérkőzésről. 23 alkalommal került hozzá a labda amikből összesen 191 yardot és egy TD hozott össze. A futásonkénti átlaga a nagy playt leszámítva is bőven 4 yard fölött volt és bár több igazán nagy megindulása nem volt a meccsen, a konstans jó teljesítményt egyedül ő nyújtotta.

 

Cousins, te marha!

 

A mérkőzés további részének összefoglalója nagyjából így nézhetne ki. Miután visszajött a mérkőzésbe a Vikings, a hazaiak támadógépezete totális csődöt mondott. Ezt azonban nem tudta kihasználni a minnesotai alakulat, részben a továbbra is botrányos passz blokkoló teljesítménynek köszönhetően, részben Kirk kapitány újabb betlije miatt. Újfent előkerülhet a téma, miszerint az igazán kiélezett helyzetekben Cousins nem képes szintet lépni és nemhogy segítene csapatán a mérkőzés megnyerésében, inkább távolabb sodorja őket.

 

Az első interceptionje csak félig varható a nyakába, mert bár egy felpattanó labdát kapott el P. Smith, de nem volt a legjobb döntés amúgy sem három védő közé belőni a labdát. A második mérkőzést befolyásoló hiba viszont teljesen az ő hibája volt, amikor az end zone-ban dobott alul egy labdát amit King halászott le a negyedik negyedben.

 

 

Azzal kezdtem a bevezetőt, hogy ez volt az a mérkőzés, amiről azt hittük, hogy megtudtunk valamit. A Packers részéről azt hittük, hogy a támadóegység magához tért és beérik a LeFleur – Rodgers kapcsolat, ehhez képest a 3 TD drive-ot 8(!) punt, 2 fumble és 1 turnover on downs követett. Bár Adams 7 elkapásból újra 100 yard fölé jutott és Jones is átlépte a 100-as határt – valamint TD-t is szerzett –, a kezdeti szép játékhívások a második negyedtől teljesen eltűntek. Bár a fejlődés megkérdőjelezhetetlen, hisz míg a Bears ellen egy támadósorozatig, most egy negyedig volt ütőképes a támadósor. Ott tartunk mint a forduló előtt, láttunk szép dolgot Rodgerséktől és láttunk nagyon csalódást keltőeket is.

 

A védelem azonban lassan tényleg a komolyan vehető kategóriába sorolható. A Smith duó Clarkkal kiegészülve egy újabb támadófalat evett meg és bár ez sackekben most nem jött ki, folyton nyomás alatt tartotta az ellenfél irányítóját. A folyton szidott secondary pedig bár még mindig támadható, évek óta a legjobb, amit fent északon a szurkolók láthattak.

 

A Vikings oldalán a kezdeti sokk után nullázni tudták a Packerst hazai pályájukon és újra működött a futójáték, azonban látszik, hogy a támadósorban hiába van ott Thielen, aki bármikor tisztára játssza magát, hiába van ott Diggs, aki bármilyen CB ellen mismatch a sebességével, ha a támadófal nem ad időt Kirknek, és amíg Cousins azokban a helyzetekben, amikor tisztán passzolhatna olyan csúnyán fölédobja az elkapóit, mint tegnap.

 

(alatriste)

 

San Francisco 49ers@Cincinnati Bengals 41-17

 

Nagyon sima meccset hozott a 49ers, pedig előzetesen nem erre lehetett számítani. A Bengals védelme teljesen csődöt mondott: egész meccsen nem tudott nyomást helyezni Garoppolóra (0 sack), de negatív yardos szerelésből is csak egy jött össze, miközben 254 yardot nyelt be futásokból. Cserébe a labda másik oldalán a támadófal is katasztrófa volt: Daltont négyszer sackelték, a futójáték pedig 19 kísérletből 25 yardot haladt előre. Egyedül az elkapókat lehet dicsérni, Tyler Boyd és a feltámadó John Ross is 100 yard fölé jutott, bár ez pontokban nem nagyon mutatkozott meg.

 

 

A 49ersnél nem nagyon lehet senkit kiemelni negatív irányba. Garoppolo 297 yardot termelt három TD és egy INT mellett, négy társa (Deebo Samuel, Marquise Goodwin, Raheem Mostert, George Kittle) is legalább három elkapást jegyzett, a futók közül pedig Matt Breida 121, míg Raheem Mostert 83 yardot termelt. Egyszerűen mindent klappolt. A védelem teljesítményét már fentebb méltattam, ott se nagyon volt hiba a gépezetben, még pár ilyen mérkőzés, és elkezdhetünk hinni a San Franciscóban.

 

Philadelphia Eagles@Atlanta Falcons 20-24

 

Te jó ég, mit műveltek a 30+ milliós irányítók. Bár voltak szép megmozdulásaik, Carson Wentz és Matt Ryan is versenyszinten múlta alul a másikat: előbbi két, utóbbi három borzasztó homály interceptiont dobott, és még szerencséjük is volt, hogy ennyivel megúszták. Ebből adódik, hogy mindkét védelemnek jó napja volt, a két csapat között pedig annyi volt a különbség, hogy míg a Falconsnál csak Ryan szenvedett, az Eaglesnél minden elromlott.

 

A vendégeknél rekord gyorsan megsérült Alshon Jeffery és DeSean Jackson, a futásblokkolás még véletlenül sem működött, illetve rövidebb-hosszabb időre kidőlt meccs közben Carson Wentz, Nelson Agholor, Dallas Goedert, Timmy Jernigan, Sidney Jones és Corey Clement is. Emiatt akadozott a gépezett, a legnagyobb probléma azonban a végül rengeteget játszó Nelson Agholorral volt, akinek bár volt 107 yardja és egy TD-je, rossz szokásához híven pont akkor betlizte a legnagyobbat, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá: a meccsen két TD-dropja volt, egyik a negyed negyed végén.

 

 

Az Eagles ettől még nem lett rosszabb csapat, egyszerűen semmi nem jött össze. A Falconsszal kapcsolatban viszont még mindig rengeteg a kérdőjel, minden téren borzasztóan inkonzisztens – igazi boor bust csapat, amit rettentő érdekes lesz nézni és borzasztó kihívás szurkolni neki.

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!