Connect with us

Beharangozó

Válaszokat kapunk – Colts @ Texans

Az AFC déli csoportjában még semmi nem dőlt el, tulajdonképpen még mind a négy gárda simán versenyben van a csoportgyőzelemért folyatott küzdelemben. Reális esélye a látottak és a papírforma alapján azonban csak az esti mérkőzés két résztvevőjének, a vendég Coltsnak és a hazai Texansnak van. Akárki is nyeri meg a találkozót, minden nem fog eldőlni, de kétségtelenül fontos válaszokat fogunk kapni az erőviszonyokról.

 

Le lehet-e lassítani Watsont?

 

A legnagyobb kérdés a mérkőzés és a csoport szempontjából is, hogy Watson ellen a Ravens egyszeri vagy megismételhető ellenszert talált-e ki. Watson ugyanis a múlt heti mérkőzésig közel MVP formában játszott, 70%-os pontosság mellett több mint 8 yardot átlagolt passzonként és viszonylag jó volt a touchdown/interception rátája is. Ezek a számok a Hollók ellen 62%-ra, 5.8 yardos átlagra és 0 TD 1 interceptionre változtak. A Texans pedig képtelen volt pontokat feltenni.

 

 

Ennek a nagyszerű teljesítménynek két oka volt. Az egyik, hogy folyamatosan nyomás alatt tartották a Texans irányítóját, a passzjátékok közel 70%-ában megzavarták valamilyen szinten. A másik, hogy nem hagytak neki teret, hogy a szokásos meneküléseivel meg tudja hosszabbítani a játékokat. A főszerepet a két outside linebacker vállalta magára és egyértelmű, hogy a Coltsnak is akkor lehet esélye, ha a széleket uralni tudják.

 

Elsőre azt mondhatnánk, hogy a Colts nem rendelkezik ilyen szintű játékosokkal a védőfal szélén, de a rutinos Justin Houston legjobb formájában képes lehet zavarba hozni a Texans tackle-jeit. A ProFootballFocus adatai szerint már 45 nyomásgyakorlásnál jár, amivel a legjobb 15 pass rusher közt szerepel a neve. Balszerencse a Colts számára, hogy az idén szintén nagyon jó formában játszó Kemoko Turay már az IR listán van, így ő nem rémisztgetheti a Texans támadófalembereit.

 

Azokat a támadófalembereket, akik a pihenőhét előtti mérkőzésen szinte teljesen kivették a Jaguars nem éppen rossz nevekből álló pass rusher alakulatát, hogy aztán a bye után egy a neveket tekintve rosszabb egységnek csaknem dupla annyi nyomást engedjenek. Tunsil sérülés után visszakerült a kezdőbe, de nem volt olyan magabiztos, mint kényszerpihenője előtt. A nap legnagyobb párharca lehet köztük Justin Houstonnal.

 

Lehet-e meccseket nyerni azzal, ha csak arra figyelsz, hogy ne add el a labdát?

 

A válasz igen egyszerű, mert a Colts egész évben ezt mutatja be nekünk kis túlzással. Nem akarják, hogy Jacoby Brissett megváltsa a világot, így nem kényszerítik többre, mint egy game manager szerepkör. A passzainak a 70%-a nem száll 10 yardnál tovább, de ez bőven elég, mert mindössze négyszer adta el a labdát az évben és képesek mozgatni a láncokat. A Texans védelme az egyik legkevesebb interceptiont szedte le az évben, így nincs különösebb veszélyben csütörtök éjjel sem a vendég gárda. Brissettnek igazából nincs több dolga most sem, mint megdobni a biztos, többnyire szabad célpontjait és vigyázni a labdára.

 

 

A bajok akkor jelentkezhetnek, ha a futójáték nem működik, mert a Colts alapjátékának ez egy nélkülözhetetlen eleme. Marlon Mack egész évre kiesett, amit elsőre hatalmas érvágásnak gondolhatnánk, mert a fiatal futó több mint 6 yardos átlaggal repesztett az év folyamán, de a legutolsó mérkőzés vége is megmutatta, hogy nem ő az elsődleges felelős ezért a jó teljesítményért.

 

A támadófal ugyanis annyira elsőrangú, hogy a negyedik számú futó, Jonathan Williams 110 yard fölé jutott mindössze 13 kísérletből, ami egy közel 8 yardos átlagot jelent. A Colts futójátéka a támadófal nélkül közel sem lenne ilyen mutatókhoz, az első kontakt előtt a Colts running backjei teszik meg az egyik legtöbb yardot a ligában. Többek között ennek is köszönhető, hogy a Colts a negyedik legjobban futó csapat, mérkőzésenkénti 141.1 átlagolt yarddal. A Texans futásvédelem pedig finoman szólva sincs az elitben, átlagban 102 yardot enged az ellenfeleknek, ami a tizenegyedik legrosszabb, de J.J. Watt kiesése óta folyamatosan romlik ez a mutató.

 

Kiderül-e, milyen edző O’Brien?

 

Erre kapunk a legkisebb eséllyel választ, mert a megítéléshez több idő kell, de bizonyítékot láthatunk arra, hogy egy kulcsfontosságú találkozón miként meccsel. Alapvetően idén javult a vélemény róla, sokkal kevesebb a megmagyarázhatatlan futás, sokkal több a kreatív play, de amikor szorul a hurok, akkor kell igazán jól teljesíteni. Tavaly a második egymás elleni mérkőzésen és playoffban is elbukott Reich ellen és a papírforma most is ellene szól. Személy szerint én még mindig nem látom, hogy mi a terve akkor, ha a Texans alapjátéka nem működik és változtatni kellene mérkőzés közben. Alapvetően, ha a Coltsnak sikerül elvennie a teret Watson hosszú játékai és menekülései elől, akkor ki kell találnia majd valamit, mert Hopkinson kívül a passzjáték nem mindig működik olajozottan és a vendégek ezt kihasználhatják.

 

Összességében egy kiélezett mérkőzésre van kilátás, ahol az dönthet, hogy a Colts tudja-e hozni a labdabiztos játékát, illetve, hogy Watsont mennyire zárja be a pass rush és veszi el ezáltal a varázserejét a kiváló irányítóak. Ha pedig ez megtörténik, akkor O’Briennek kellene előlépnie a barlangjából, de valljuk be, hogy Reich ellen senki nem rá fogadna.

 

 

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások