Connect with us

Összefoglaló

A Ravens nyerte a forduló rangadóját, visszatért Mishew, és még a Redskins is nyert

A forduló talán legjobban várt meccsét a Ravens nyerte, visszatért Minshew – a mágia most elmaradt -, szétfutotta a Pantherst a Redskins, megint choker volt a Chargers.

San Francisco 49ers @ Baltimore Ravens 17-20

A meccs előtt az volt a kérdés, hogy a 49ers defense le tudja-e lassítani valamennyire Jacksonékat, illetve hogy a Ravens ott folytatja-e, ahol az előző két meccs után abbahagyta. A folyamatosan szakadó eső inkább az utóbbit ígérte.

Nos, az esőben a hazaiaknak kellett 2 drive, hogy felpörögjenek. Úgy értem, hogy összesen: egy a védelemnek (Niners TD 4th&2-re), egy az offense-nek (punt), utána viszont a Ravens támadósora üzemi hőmérsékletre kapcsolt. A San Franciscó-i védelem azt az érdekes megoldást választotta, hogy csak a Ravens futójára állított külön embert, Jacksonra nem. Ennek az eredménye az lett, hogy persze Jackson majd’ minden alkalommal megtartotta a labdát, így a 49ers védelem úgy nézett ki, mint aki most lát először fake játékokat, holott csoporton belül kigyakorolhatták volna már magukat. Nem egy alkalommal fordult elő például, hogy a lilák futóját legyalulták hátulról a falat megkerülve, holott nem is volt nála a labda. Lamar Jackson a végére 101 futott yardig jutott 16 futásból (mellé pedig mindössze 105-öt passzolt, főleg TE-eknek). Mindezek ellenére nem csak a félidőben, hanem a második félidőben is végig szoros volt az állás.

Ez elsősorban a 49ers futójátékának volt köszönhető, a vendégek Mosterttel (19/146, TD) tartották a lépést a hazaiakkal, másodsorban pedig Marcel Harrisnek, aki a szezonban először szerzett fumble-t (bravúrosan) Jacksontól. A második félidő egyébként is a védelmekről szólt, a 49ers egyenlítő mezőnygólja után 1-1 punt, és egy-egy turnover-on-downs következett, ez utóbbiak az eső számlájára írhatóak, mivel a csapatok nem mertek mezőnygólt rúgni körülbelül 50 yardról. Ez annyiból érthető volt, hogy még a félidő előtt Gould próbálkozhatott 51-ről, de teljesen reménytelen próbálkozás volt.

A Ravens a vége előtt 6:30-nál kapta vissza a labdát, és lehetett sejteni, hogy ez már a game-winning drive lehet. Az is lett, ugyanis bár a hazaiak nem tudták végigvinni a drive-ot, de Tucker  szakadó esőben 49-ről is Tucker, így végül 20-17-re győzött a Baltimore.

A Ravens a franchise történetében először áll 10-2-vel és immáron 8 meccses győzelmi sorozatot (szintén franchise rekord) épített fel. Vezetik az AFC-t, így teljesen reális eséllyel mehetnek az első kiemelésért és a hazai pálya előnyéért, főleg a Patriots vereségével. A San Francisco is 10-2-vel várja az utolsó 4 fordulót, de az NFC-ben lényegesen sűrűbb az élet, például ez egy esetleges hétfő esti Seahawks győzelemmel már csak Wild Cardot ér, és jövő héten New Orleansba is el kell utazni.

(rowi)

Tampa Bay Buccaneers @ Jacksonville Jaguars 28-11

A floridai házirangadó elég hamar eldőlt, köszönhetően annak, hogy a Jaguars az első három drive-jában mindhárom alkalommal eladta a labdát Foles révén (INT, sack + fumble TD, sack + fumble), amit Winstonék ki is használtak. A Jaguars ezt követően 4 (négy) 3&outtal folytatta, így félidőben teljesen logikus módon érkezett is Minshew Foles helyére. A Tampa már a második negyed közepén 22-0-ra vezetett, és ezt az előnyt a harmadik negyed legvégéig meg is tartotta. Minshew az utolsó játékrészben ugyan csodát nem tudott tenni, bár kissé kozmetikázott az eredményen, de a felzárkózásnak a 11-25-nél a Tampa gólvonalán dobott interception végleg betett.

A Buccaneers igazán nagy hibát nem követett el a meccsen. Winston többnyire vigyázott a labdára (egy fumble azért “sikerült”), Peyton Barber megfutotta a hatpontosokat és egy kétpontost is, a védelem pedig tulajdonképpen hiba nélkül játszott. Közülük ki kell emelni Shaq Barrettet. Az egy évre leigazolt linebacker immár 14,5 sacknél jár, 4 millió dollárt ennél jobban nem nagyon költöttek el az NFL-ben az utóbbi időben.

(rowi)

Washington Redskins @ Carolina Panthers 29 – 21

A Panthersnél lélekben már lemondtak a playoffról, de ez nem kellene, hogy azt jelentse, nem érdekel többé a szezon. Márpedig ezt a meccset látva az volt az ember érzése, hogy a Panthersnek már nincs kedve ehhez. Mindössze egy negyedet tudott a csapat rendesen lejátszani, vezettek is 14-0-ra, utána viszont totális összeomlás. Allen dobott egy INT-et, amivel a Redskins az 1 yardig visszafutott, és ezzel teljesen megváltozott a mérkőzés menete.

A Panthers támadók ezek után az utolsó két percet leszámítva értékelhetetlen teljesítményt mutatottak fel. Sem a passz, sem a futás nem ment, és csak a punternek adtak munkát. Ami azonban még a támadóknál is rosszabb volt, az a védelem. Jobban mondva a futás elleni védelem. A Redskins ugyanis 248 yardot tett meg földön 3 TD kíséretében. Guice (129 yard 2 TD) és Peterson (99 yard 1 TD) megállíthatatlan volt egész meccsen.

A futójátéknak (meg a védelem 6 sackjének) köszönhetően a Redskins átvette az irányítást, és úgy tűnt a Panthersnek már semmi esélye nem lesz. Végül azonban az utolsó 2 percre összeszedte magát a csapat, és Allen futott egy TD-t, ami után az onside kick is sikerült. Már-már úgy tűnt, a Panthers képes lesz hosszabbításra menteni a meccset, de az 1 yardon elhalt a támadás. Allent 4&goalnál sackelték, így pedig nyert a Redskins.

Ezzel a vereséggel a Panthers végleg elbúcsúzhat a rájátszástól. A Redskinsnél pont az ellenkezője áll fönn, mivel minden rivális bukott, így még maradt esélyük megnyerni a csoportra. Komolyan! Nem vicc!

(jarred)

Los Angeles Chargers @ Denver Broncos 20 – 23

A Broncos kis híján újra összehozta a minnesotai bravúrt, és nagy előnyről kikapott. Csakhogy mint kiderült, a másik csapat még náluk is bénább, és az utolsó pillanatban képes akkora hibát véteni, hogy azzal megnyereti az ellenféllel a meccset.

A hazai csapat jól kezdett, Drew Lock mindjárt ki is osztotta élete első profi TD passzát. Igaz, ehhez Courtland Sutton egykezes bravúrelkapása kellett, de a lényeg, hogy megvolt az első TD átadás. Amit aztán követett gyorsan még egy, amit megint csak Sutton kapott el.

14-0 után kevés esélyt adtunk volna a Chargersnek, de a Broncos megint belealudt a meccsbe, és kis híján ez lett a veszte. Riversék fokozatosan jöttek vissza, a Broncos pedig semmit nem tudott csinálni. Jöttek a sablonos playhívások, amiket akárki kitalált volna, Locknak a második félidőben 25 percen keresztül 3 passzolt yardja volt csak, így pedig nehéz volt megőrizni az előnyt. Nem is sikerült, 14 másodperccel a vége előtt a Chargers egyenlített, és készülhettek a hosszabbításra. Vagyis készülhettek volna, ha nem sikerül nekik még jobban elszúrni a végjátékot.

A Broncos úgy gondolta a maradék időben megéri egyszer feldobni a labdát, hátha elkapja valaki mezőnygól távolságban. Ugyan nem kapta el senki, de a Chargers védője, Casey Hayward pass interference-t csinált, amivel a Broncos 37 yardot nyert, és máris megvolt a field goal távolság. McManus pedig 53 yardról berúgta, amivel nyert a Broncos.

Őszintén szólva egyik csapat sem érdemelt volna feltétlenül győzelmet a teljesítményéért. A Broncos megint belealudt a második félidőbe, a Chargers meg ismét magát lőtte lábon. Egy döntetlen lett volna a legigazságosabb, de végső soron talán azt lehet mondani, a Broncos egy fokkal kevésbé volt bénább, mint a Chargers. De azért ez nem túl nagy dicsőség.

(jarred)

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!