Connect with us

Összefoglaló

Csúnyán búcsúzott Oaklandtől a Raiders, a Packers nyerte az örökrangadót

Csúnyán búcsúzott Oaklandtől a Raiders, a Packers nyerte az örökrangadót, a Chargers megmutatta, hogy hét turnoverrel nem lehet nyerni, a Seahawks pedig továbbra sem tud sima meccset játszani. 

Jacksonville Jaguars @ Oakland Raiders 20-16

Adott a liga talán legrosszabb formájában lévő csapata, amelyet zsinórban négyszer vertek el 15+ pontos különbséggel, és adott egy másik, az NFL egyik legikonikusabb gárdája, amely utolsó mérkőzését játssza a liga talán legrettegetebb stadionjában. Az ember azt gondolná, hogy a black hole búcsúztatásán a Raiders kitesz magáért, és ehhez nem is kaphatott volna jobb ellenfelet, mint a teljesen szétesőnek tűnő Jaguars.

Így is indult a mérkőzés. A Raiders az első támadósorozatból rögtön egy 40 yardos TD-t szerzett köszönhetően Tyrell Williamsnek és leginkább a borzasztó szerelési kísérletet bemutató Jags safetynek (Wilson).

Látva a Jaguars védelmének totális szétesését és a csapatnál uralkodó morális hangulatot, ekkor sokan hitték, hogy egy újabb nagy pofonba szaladhat bele a Jags. A védelem azonban összekapta magát és a nagy hiba után engedett Williams TD-n kívül nem engedte újra be a hazai csapatot a célterületre. Az éledező védelem fő kulcsa természetesen a pass rush és összességében a védő front volt. Az Ngakoue – Allen pass rusher duó háromszor vitte földre Carrt, és Campbell is jól játszott. Az újonc Josh Allen, (aki helyett(?) a Raiders a drafton nagy meglepetésre inkább Ferrellt választotta ki) már 10 sacknél tart idén. Csak összehasonlításképp a Raiders 1/4-ese 3,5-nél tart.

Az éledező védelem ellenére a félidőig a Jags támadósora viszont még nem nagyon lépett elő, így 16-3-as megnyugtató előnyről indult el a második játékrész.

A Jags defense a jó játékát még fokozni is tudta és nemhogy touchdownt, de már field goalt se engedett a hazaiaknak az utolsó két negyedben. Ez pedig kevés volt az újra éledő Minshew mánia ellen. A Jags újonc QB-ja bár lassan kezdte a meccset, az elején láthatóan hiányzott neki kedvenc elkapója DJ Chark, aki nem tudott pályára lépni – de csak belelendült a meccs végére. Az utolsó három labdabirtoklásból előbb egy FG-t majd két TD-t szerzett a csapat és a meccs vége előtt fél perccel először át tudta venni a vezetést.

Minshew mindkét touchdownt Chris Conley-val hozta össze és végül 201 yarddal és 2 TD-vel fejezte be a meccset, a labdát pedig nem adta el. Ezzel a csapat mérlege Minshew irányításával 5-5, Folesszal 0-4.

Kissé érthetetlen, mi történt a Raiderssel. A nemrég még komoly playoff reményekből oda süllyedtek, hogy a liga legfanatikusabb szurkolótáborát és egész Oakland városát egy csúnya vereséggel búcsúztatták. Carr nem adta el a labdát, de sem ő, sem Jacobs nem tudta vezetni a csapatot. Kiemelni most is az év egyik legnagyobb meglepetését kell, Darren Wallert, aki 122 elkapott yardjával át is lépte az 1000 elkapott yardos határt. Első 3 szezonjában összesen(!) nem kapott el 200 yardot a semmiből berobbanó TE.

A Jacksonville tehát csúnyán belerondított a búcsúba. Ég veled Oakland városa, hello Las Vegas!

(alatriste)

Chicago Bears @ Green Bay Packers 13-21

Az NFL legrégebbi rivalizálása nem hozott méltó meccset a 200. találkozójukhoz. Sőt talán azt lehet mondani, hogy kifejezetten alacsony szinvonalú mérkőzésen tudta nagy nehézségek árán legyőzni a hazai gárda a Bearst.

A találkozó elején 3 punt után majdnem megnézhettük a negyediket is, de az ellenfél 30 yardos vonalán LaFleur fent hagyta a támadóit. Amit nagyon jól tett, a mai napon egyébként is nagyon jól működő Rodgers – Adams duó hozta össze a találkozó első pontszerzését.

https://twitter.com/i/status/1206281017071472648

A mérkőzés azonban nem folytatódott hasonló izgalmakkal. A harmadik negyedben a Packers már 21 – 3-ra is vezetett, de aki látta már idén a csapatot játszani érezhette, hogy ez a meccs még koránt sincs lefutva. Az utolsó negyed legelején a Bears fel is zárkózott 8 pontra és bár mindkét támadósor több lehetőséget is kapott, nem tudtak élni a lehetőségekkel. A Packers zsinórban 5 punttal fejezte be a meccset, melyből négy alkalommal 3&outtal parancsolta le őket a pályáról a vendég védelem. Azonban a defense teremtette lehetőséggel nem tudott élni Mitch Trubisky. 3 alkalommal volt nála a labda, hogy egy TD-vel és egy két pontos kísérlettel egyenlítsen, azonban 1 interception, 1 turnover on downs és egy fumble jött össze a támadásokból. Bár utóbbi elég komikus körülmények között született meg.

Ha a lateral végén Horstead (no 49) észreveszi, hogy mellette Allen Robinson teljesen üresen fut a vonal mellett, könnyen összejöhetett volna az egyenlítés az utolsó pillanatban a Bearsnek.

Rodgers csupán 203 yardot passzolt, aminek több mint felét Davante Adams kapta el. Elég sok yard maradt mondjuk a Packers elkapók kezében ugyanis dropot dropra halmoztak az egész meccsen. A támadósorban ezúttal Aaron Jonest egészen jól tudta limitálni a Bears és erre nem volt igazán válasza Matt LaFleur vezetőedzőnek.

A Packers védelem is vegyes napot zárt. Trubisky többször nézett ki ismét NFL irányítónak, bár 2 labdáját is lehalászta a defense. Kenny Clark pedig másfél év után először tudott két sacket jegyezni egy irányítón.

Chicagói oldalon a Trubisky – Allen Robinson & Anthony Miller kapcsolat láthatóan vertikálisabb volt, mint a Packers oldalán a Rodgers – Adams duó. Mitch közel 350 yardjából 125-öt dobott Allennek és 118-at Millernek. A védelembe visszatérő Akiem Hicks jót tett az egységnek, azonban több alkalommal is ápolni kellett.

A Bears vereségével végleg búcsúzott az idei rájátszás reményeitől, annyi kérdés maradt a szezonra, hogy a következőt még Trubiskyval kezdik-e meg vagy új irányító után kell nézniük. A Packers ezzel 7-1-es mérleggel köszönt el hazai közönségétől erre a naptári évre, és két kimaradt év után már biztosan ott lesz a rájátszásban, azonban továbbra is nagyon túlzónak érezhető a csapat 11-3-as mérlege.

(alatriste)

Minnesota Vikings @ Los Angeles Chargers 39-10

Ugyan 39 pontot szerzett a Vikings, mégis a védelméről szólt ez a találkozó, ugyanis Zimmer fiai 7, azaz hét turnovert harcoltak ki, és még egy puntot is blokkoltak. Ez a hét szerzett labda egyébként 4 fumble – 3 interception arányban oszlott meg.

A Vikingsból Danielle Huntert kell kiemelni, kierőszakolt két fumble-t, egyet össze is szedett, ráadásul az egyik esetnél ment is lead blockernek Ifeadi Odenigbo előtt, aki így TD-t tudott szerezni. A relatíve ismeretlen védőfalembernek (mármint Odenigbónak, nem Hunternek) ez volt élete legjobb meccse, a visszahordott TD-je mellett volt egy nagyon fontos sackje is és összességében is nagyot ment. Ha jó teljesítményt akarunk még keresni a minnesotaiaknál, akkor Eric Kendricks mellett sem mehetünk el szó nélkül, egész évben parádésan játszik a linebacker.

Cousins (19/25, 207 yard, TD, INT) egyébként korrekt napot hozott le, Cook meccs közbeni sérülésével pedig Mike Boone kapott főszerepet a földön, és nem is okozott csalódást. Az elkapók közül Diggs jól játszott, Thielen halovány volt sérülésből visszatérve. A túloldalon Rivers borzasztó volt, dobott három picket és egyszer a kezéből is kiütötték a labdát, idén már sokadszor volt nagyon rossz nézni a játékát. Melvin Gordon is kerékkötője volt a Chargersnek, két fumble-t is vétett. A receivereknél Keenan Allen és Mike Williams dicsérhető.

A Vikingek most nagyon szerethetik Los Angelest, ugyanis a Chargers lefeküdt előttük, a Rams pedig a Cowboys előtt, így kvázi biztosított Cousinsék a playoff-részvétele – egyet kell nyerni a következő kettőből, vagy a Ramsnek egyet kell buknia.

(katonadani)

Seattle Seahawks @ Carolina Panthers 31-24

Úgy tűnik a Seahawks nem tud sima meccseket játszani… Itt is könnyen és hamar eldönthették volna a mérkőzést, aztán a Panthers nyomott egy erős hajrát és majdnem visszajött, de végül csak szorosabbá tudta tenni a találkozót.

Kiválóan kezdték Wilsonék az összecsapást, hiszen zsinórban három TD drive-ot vezettek, ami nagy szó annak tudatában, hogy a 9. játékhét óta nem tudtak az első támadásorrozatban még csak pontot sem feltenni a táblára. Wilsonnak ismét jó napja volt az utóbbi hetek hullámvölgye után, ehhez köze lehet Tyler Lockett tündöklésének, aki sérülése és betegsége ellenére 8 elkapásból 120 yardot és egy TD-t szállított. DK Metcalfnek csak két elkapása volt, de az egyik egy fontos harmadik kísérlet, a másik pedig egy TD, szóval jól használta ki a lehetőségeit. Az elkapótrió harmadik tagja, Josh Gordon csak egy elkapással jelentkezett, az viszont egy hosszú és gyönyörű catch volt (alább), szóval őt is meg lehet említeni – ezen felül mondjuk dobott egy interceptiont is. A földön Chris Carsonnak nagy napja volt, ahogy a Panthers futás elleni védelmét elnézve várni is lehetett: 24 futásból 133 yardot és 2 TD-t szerzett, így ő lett Marshawn Lynch után az első Seahawks-futó, aki egymást követő két évben is átlépte az 1000 yardos határt.

 

A védelem a sok sérült ellenére jól teljesített a Hawksnál, a Bobby Wagner – KJ Wright duó hihetetlenül jó, most konkrétan három interceptiont szereztek ők ketten Kyle Allenen – Wagner a találkozón megsérült, még nem tudni milyen súlyos a dolog. A Panthers offense-ben Allen megint gyenge volt (25/41, 277 yard, TD, 3 INT), McCaffrey pedig megint kiváló, újabb 165 egységével elérte a 2000 scrimmage yardos határt is, és még van esélye az 1000+1000 szezonra. A running back mellett DJ Moore játszott még jól, ő 100 elkapott yard fölé jutott.

A Seahawks így 7-1-es idegenbeli mérleggel zárja az évet (soha nem volt még ilyen a franchise történetében), a 49ers vereségével pedig jelenleg első kiemelt a gárda, ennek megtartásához persze még az utolsó körben verni kell Garoppolóékat.

(katonadani)

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások