Connect with us

Összefoglaló

Előjött a bust a Texansból, hozta a kötelezőt a Browns és a Vikings, közönségnapot tartott a Falcons

Előjött a bust a Texansból, hozta a kötelezőt a Browns és a Vikings, közönségnapot tartott a Falcons.

Denver Broncos @ Houston Texans 38-24

 

Ha valaki eddig nem tudta megfogalmazni, miért nem jó edző Bill O’Brien vagy miért nehéz komoly SB-esélyesnek tartani a Texanst, akkor elég megnézni ezt a meccset. A Patriots elleni sima győzelem után a csapat hazai pályán nem bírt a teljesen tapasztalatlan irányítóval felálló, 4-8-as Broncosszal – sőt, nemhogy nem bírt, olyan megalázó verést kapott, hogy rossz volt nézni.

 

Deshaun Watsonból ismét a bust jött elő, pontatlan volt, nem érezte a zsebet, a relatíve vállalható számokat (három total TD, 336 total yard) 38-3-as hátrányban a harmadik negyed végén kezdte el termelni. Ülj le, egyes teljesítmény, de vigasztalhatja az a tudat, hogy az egész csapat csúnyán megbukott ezen a mérkőzésen. A védelem 414 yardot nyelt be és 62 százalékban engedte a 3. downokat, három negyeden keresztül mintha pályán sem lett volna. És még az sem menti a helyzetet, hogy a csoportgyőzelem szempontjából irreleváns a meccs (az két Titans-elleni rangadón fog eldőlni), ugyanis a Bills és a Steelers simán elütheti a csapatot a wild cardtól. Az ilyen meccseket hozni kell.

Ami a Broncost illeti: a védelem rendben volt, még ha a végére ki is engedett, de ezt a meccset a támadók nyerték. Elkiabálni persze nem szabad, hisz Trevor Siemian is tűnt néha franchise QB-nak, de Drew Lock egyelőre nagyon patent. Noah Fantet nagyon érzi (4/4, 113 yard, 1 TD), pontos volt, többnyire megfontolt, a 22/27, 309 yard, 3 TD, 1 INT-s statisztika bárkinek jól állna. Nyilván sokat segített neki a rendszer, jó és kreatív játékok voltak hívva rá, de látszik benne a potenciál. Érdekes lesz, hogy Vic Fangio kap-e esélyt arra, hogy Lockra csapatot építsen, vagy az overall csalódást keltő szezon után egy támadófelfogású edzőt hoznak mellé. Minden esetre Peyton Manning után most először lehet reménykedni, hogy végre sikerült irányítót választani (úgy néz ki, erre jó Joe Flacco, a mögé hozott első-második körösök elég ügyesek).

Cincinnati Bengals @ Cleveland Browns 19-27

 

A Browns hozta a kötelezőt, így továbbra is van halvány remény a rájátszásra, bár nagyon megszenvedett a forduló előtt 1-11-es Bengalsszal. Tanulságok:

 

  • Andy Daltonnak vége – azt eddig is tudni lehetett, hogy nem Dalton jövő, de miután megszerezte vele első győzelmét a csapat, volt némi esély, hogy nyom egy Tannehillt. Úgy néz ki, ez egyszeri alkalom volt, egy utolsó ajándék – egyszerűen nincs benne több, már a Dalton Scale alatt van.

  • Joe Mixon végre formában, de egyedül kevés – a fiatal futó 186 total yardot és egy TD-t szerzett, a kezdeti nehézségek után a tehetségének megfelelően játszik. Rajta kívül viszont legfeljebb Tyler Boyd van, akire hosszú távon építeni lehetne, ebben az offense-ben bántóan kevés a tehetség.
  • A Bengals védelem kuka – nincs pass rush, a futást képtelen fogni a csapat, a DB-k nem tudnak szerelni, katasztrófa az egység. Vannak jó vagy tehetséges játékosok (Atkins, Dunlap, Bates, Billings), de őket is magukkal rántják a többiek és nem is biztos, hogy például a veteránokhoz annyira kellene ragaszkodni. A csapatnak egy Dolphins-szintű rebuild kellene.
  • Baker Mayfield nem volt olyan rossz – nem is volt jó persze, de a 11/24, 192 yard és két INT-s statisztika sokkal inkább köszönhető az elkapóinak, mint neki. Volt pár nagyon szép passza, a semmiből összehozott egy futott TD-t, bőven a jobbak közzé tartozott.
  • Nagyon hiányzik Myles Garrett – a korábbi 1/1-esnek remek szezonja volt és most látszik csak igazán, mennyire sokat tett ő hozzá a védelemhez. Az egységre szinte minden igaz, mint amit a Bengalsról írtam, az egy pick-six ezen semmit nem változtat: 451 yardot benyelni a Bengalstól egyszerűen kritikán aluli.

 

Detroit Lions @ Minnesota Vikings 7-20

 

Egy abszolút érdektelen mérkőzés egy abszolút várható végeredménnyel. A Lionsé jelenleg a liga legrosszabb irányítója, David Blough még a csereszintet sem képes megütni, így pedig offense-oldalról nincs is értelme értékelni, a nettó emberhátrány egyszerűen megpecsételi a csapat sorsát (futójáték nincs és nem is lehet, ha az ellenfélnek elég arra figyelnie, a kiváló elkapógárda pedig QB nélkül semmit nem ér). A hátralévő fordulók csak és kizárólag arra jók, hogy Matt Patricia rájöjjön, mi ment ennyire félre a védelemmel: az egység tele van nagyszerű játékosokkal, akik rendszerszinten annyi ellenállást sem tudnak kifejteni, mint a sokkal rosszabb erőkből álló Bengals vagy Dolphins védelme. Nem maradt más, mint három fordulónyi hibaelemzés és élestesztelés.

Az ellenfél kiléte miatt a Vikingsról sem lehet sok messzemenő következtetést levonni, hozta a kötelező győzelmet a csapat. A 20 pont nem tűnik soknak, de úgy nem kell ellőni a legjobb játékaidat, ha az ellenfél 45 percig még csak mezőnygóltávolságig is csak véletlenül jut el. A védelemnek sem kellett megizzadnia, Blough az értelmetlen meneküléseivel és extra negatív yardjaival nagyon hamar elintézte a dolgot, de legalább a három sacket szerző Danielle Hunter örülhet, így visszatért a sack-király címért folyó versenybe.

 

Carolina Panthers @ Atlanta Falcons 20-40

 

Tét nélküli csoportmeccs, de nem nagyon lehetett rá panasz, a csapatok mindent megtettek a szórakoztatásért. Tanulságok:

 

  • Christian McCaffrey nem ember – CMC-t csak sajnálni lehet. Megint remekül játszott (11 futás – 53 yard, 11 elkapás – 82 yard), egy PO-esélyes csapatban MVP lehetne, ennek ellenére jó esélye van rá, hogy egy csoportutolsó csapatban legyen rekorder. Valami hasonlót érezhetett David Johnson is pár éve.
  • A Panthersnél készülhet mindenki a rebuildre – hiába az edzőváltás, ez a Panthers semmivel nem lett jobb. Ilyen téren csalódott is vagyok, Ron Rivérát nem volt értelme elküldeni csak azért, hogy a helyettesei is bebizonyítsák, Kyle Allen nem franchise QB. Will Grier time van, az új menedzsmentnek semmi más dolga nincs, mint hogy élesben teszteljék az újoncot. Minden más csak értelmetlen időpazarlás.
  • A Falcons akár állást is menthet – Matt Ryanék nagyon beindultak a 9. heti bye week óta. A csapat messze nem tökéletes, de a védelem képes alkalmanként nagy dolgokra, Matt Ryannel pedig soha nem lehet leírni a Hooper-Jones-Freeman-Ridley fémjelezte támadósort. A Falcons 461 yardot tett fel a táblára, működött a futójáték és a pass protection is, a védelem is jól teljesített (öt sack, két INT) – egy 49ers elleni győzelem és egy erős hajrá a Jags és a Bucs ellen, és akár meg is maradhat (?) Dan Quinn állása.

 

 

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások