Az apját nem ismerte, az anyja fiatalon elhunyt AIDS-ben, de a nehéz körülmények ellenére is sikerült eljutnia az NFL-be. Többször is eltiltották, nem tudott nemet mondani a drogra, végül mégis sikerült Super Bowlt nyernie. Egy hollywoodi sikersztori lehetne az övé, ha nem vett volna részt a Bountygate-ben és Brett Favre levadászásában. Ő Anthony Hargrove, a Saints Super Bowl-győztes fejvadásza.
Anthony Hargrove 1983-ban született Brooklynban. Nagyon nehéz gyerekkora volt, amit csak tovább tetézett, amikor leégett az apartmanház, amiben éltek.
“Emlékszem, a mosdókagylóban fürödtünk a testvéreimmel és a tűzlépcső felől láttuk a füstöt, ebből jöttünk rá, hogy valami kigyulladt. A következő dolog, amire emlékszem, hogy egy tűzoltó fog minket és visz az utcára. Édesanyám fortyogott a dühtől, és amikor tiszta volt a terep, kihúzta a nőt a hamuból, akinél a tűz elindult, és megverte a nyílt utcán.”
Két testvére volt, akikkel az eset után árvaházról árvaházra jártak, és volt, hogy az utcán tengették napjaikat – egyedülálló, nincstelen édesanyjuk ugyanis nem tudott önerőből otthont biztosítani a számukra. Édesapjuktól sem remélhettek segítséget, nem is ismerték, a helyzetet pedig közel elviselhetetlenné tette, amikor édesanyjukat elvitte az AIDS 1992-ben.
“Édesanyám halála természetesen megrázott. Olyan fiatalon elveszteni őt egyszerűen leírhatatlan fájdalom volt. Ő volt a legjobb barátom, mindig felnéztem rá. Bármelyik otthonban laktunk éppen, bárhol voltunk, mindig figyelt arra, hogy büszkék maradjunk. Mindig csak ment, ment és ment, nem állíthatta meg semmi sem. Ő volt az az ember, akivel a legjobban tudtam azonosulni.
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
Végül nagynénjük, Gloria Hargrove fogadta be őket és Floridába, Port Charlotte-ba költöztek. Oda járt gimnáziumba, ahol focizni kezdett: a védelemben safetyként, a támadósorban irányítóként játszott. Bajnokságot ugyan nem nyertek, de Anthony kezdett ráérezni a focira, a Georgia Techtől még ösztöndíjat is kapott.
Az egyetemen már defensive endként erősítette a csapatát. Két évet töltött a Georgia Techen, majd kibukott, mert nem volt ideje a tanulásra: ekkor már házas volt, született egy Tre nevű fia, és hogy eltartsa a családját, egyszerre több munkát is vállalt. Dolgozott csomagszállítóként, kidobóként, de még kisegítő tanárként is – a munka miatt két évig nem lépett pályára.
Drogmámor
A nagyobb kihagyás ellenére remek formában volt: folyamatosan edzett és igyekezett minden lehetőt megtenni azért, hogy felfigyeljenek rá a profik. Sikerült is: 2004-ben a 3. körben draftolta őt a St. Louis Rams. Állítása szerint élete egyik legjobb pillanata volt, mikor felhívták a hírrel és úgy érezte, megérte a munka, amit befektetett.
Első évében 15 mérkőzésen volt a pályán és eléggé meggyőző teljesítményt nyújtott. Bár csak egy sacket szerzett, 27 tackle társult ehhez. Következő szezonja már lényegesen jobban alakult sackek tekintetében, 6.5-öt tett fel a táblára és majdnem megduplázta tackle-jei számát. Úgy nézett ki, hogy meghatározó játékos lehet a ligában, ám jöttek a drogproblémák.
Alkohol-, kokain- és marihuánafogyasztásba kezdett és egyszer napokra eltűnt. Nem jelent meg sem az edzéseken, sem a csapatközpontban, a Ramsél nem is tudták, merre lehet. Mint később kiderült, egy barátja pincéjében tengette azt a pár napot drogtól mámorosan és nem érzékelte az idő múlását. A klub ezek után el is cserélte őt, a Buffalo Billshez került egy ötödik körös pickért cserébe.
A 2006-os szezont tehát a Billsnél töltötte. 14 meccsen játszott, de visszaesett a teljesítménye, 2007-ben pedig négymeccses eltiltással kezdett tiltott szerek használata miatt. Becsületére legyen mondva, azért próbálta összeszedni magát, mert ilyen életet szánt önmagának és családjának. Született egy kislánya is ebben az időszakban, ami a végső lökést adta meg a játékosnak, hogy rendbe tegye az életét. Elkezdett terápiára járni, kerülte a bajt, de ez sajnos csak ideig-óráig tartott.
2008 januárjában ismét megbukott egy drogteszten, visszaesőként pedig egy teljes évnyi eltiltást kapott a ligától. Miamiba ment, hogy rehabilitáció útján segíthessenek rajta és ő maga segíthessen saját magán.
“Egy nap a tükörbe néztem és megelégeltem, amit látok, mintha nem is saját magamat néztem volna. Ha olyan problémákkal küzd valaki, mint én, az pontosan tudja: ez olyan érzés, mint bezárva lenni egy szekrényben. Csak remélni tudod, hogy valaki segíteni tud rajtad, és szerencsére rajtam tudtak. Amikor bemész egy rehabilitációs központba, rengeteg mindent látsz, tapasztalsz. Láttam embereket ott, akik eldobták maguktól az életüket, láttam embereket, akik meghaltak. Rájöttem, hogy sosem akarok az lenni, aki egy nap bedobja a törölközőt és eldob mindent magától. A legfurcsább érzés az volt, hogy a rehabról néztem a Super Bowlt. Mindennél jobban ott akartam lenni és játszani. Alig bírtam a tv-re nézni, inkább takarítottam meg ilyesmi. Nem akartam ennyire lecsúszni még egyszer az életben.”
Miután a liga feloldotta Hargrove büntetését, nagy találgatások kezdődtek arról, hogy ki fogja elvinni, kell-e ő még valakinek egyáltalán. Készített egy felvételt magáról, ahogy egy fekete vászon előtt áll és magáról beszél. A videóban elmondja, hogy milyen gondokkal küzdött korábban, és hogy szeretne beleadni mindent, ha lehetőséget kap erre valakitől. Emellett írt egy levelet is a szándékairól és a motivációiról. Ezt ügynökével elküldték mindegyik csapatnak és a New Orleans Saints válaszolt neki. Ők voltak az egyetlenek, akik hajlandóak voltak esélyt adni a játékosnak.
Az újrakezdés és a pofára esés
A Saintshez kerülve tehát beleadott apait-anyait azért, hogy csapattársai és edzői megbízzanak benne. Defensive tackle-t játszott és elképesztő gyorsasága miatt az ellenfelek nagyon nehezen tudták megállítani. Első évében a Szenteknél ugyan nem mindig volt kezdő, de szerzett jó pár sacket és mindemellett egy touchdownt is, amikor a Carolina Panthers ellen visszahordott egy fumble-t az endzone-ba, megnyerve a mérkőzést a Saintsnek.
2009-ben a csapat bejutott a rájátszásba és nem volt megállás a Super Bowlig, ahol sikerült az Indianapolis Coltsot is legyőzni 31-17-re. Egy év leforgása alatt Hargrove élete a feje tetejére állt a lehető legjobb értelemben, azonban a nagy öröm és boldogság ezúttal sem tartott sokáig.
A Saints kötött vele még egy szerződést, így a 2010-es évet is New Orleansban töltötte. 14 mérkőzésen játszott, egy sacket, két fumble-t és 24 tackle-t szerzett a szezon alatt. Ekkor azonban újabb problémába ütközött, bár ezúttal nem a drog miatt – része volt a nagy Saints-botránynak, amit Bountygate-nek hívunk.
Az NFL 2010-ben nyomozást indított, mert kiderült, a New Orleans-i csapat több védőjátékosának is extra pénzt fizetett, ha úgy szerelik az ellenfeleiket, hogy azok sérülést szenvedjenek. Anthony a négy játékos között volt, akiket ezzel megbíztak. Nyomozás kezdődött az ügyben és az eset után három évvel (2012-ben) minden érintett játékost eltiltottak, mindenkit másféle időtartamig – Hargrove 8 hetet kapott.
“Nem hinném, hogy elég erősek a bizonyítékok ellenem, vagy bármelyikünk ellen. A botrány legelején is kiálltam az ártatlanságunk mellett, ez a mai napig nem változott meg. De vállalom a büntetést, amit a liga kiszab és teljesítem is. Remélem egy nap kiderül az igazság és mindenki látja majd az ártatlanságunkat. Sosem kaptam extra pénzt azért, hogy szándékosan ártsak valakinek a pályán. Ezt a játékot nem így játsszák.”
A bizonyítékok között szerepelt egy hangfelvétel, melyen Hargrove kéri a csapattársától a neki járó pénzt, rögtön az után, miután elég keményen szerelte Brett Favre-ot, a Vikings irányítóját. Letagadta, hogy az az ő hangja a felvételen, de arra nem adott már választ, hogy akkor kié. A legszebb dolog pedig talán az egészben az, hogy a botrány után járó büntetéssel nem kellett Anthonynak foglalkoznia, mivel az utolsó szezonja 2011-ben volt.
A szörnyű búcsú
Miután eljött a Saints csapatától, a Philadelphia Eagles adott neki egy esélyt, de nem érte meg a végső keretszűkítést. A Seattle Seahawksnál viszont befért a keretbe: 15 meccsen játszott és szépen szedte az irányítókat és a futókat egyaránt. Úgy tűnt, képes lesz megmenteni a karrierjét, de a szezon vége felé, a Chicago Bears elleni meccsen végleg elásta magát: egy fumble-nél úgy szerelte Johnny Knoxot, hogy az elkapó csigolyasérülést szenvedett, azonnal kórházba kellett szállítani és meg kellett műteni. Annyira súlyos volt a sérülése, hogy kénytelen volt visszavonulni.
Hogy mennyire volt szándékos a megmozdulás, azt nehéz megállapítani, de Fejvadászbotrány fényében a megítélése, ha lehet, még rosszabb lett. Ugyan még kapott lehetőséget a Packerstől és a Cowboystól a holtszezonban, az 53-as keretig egyszer sem jutott el, soha többet nem lépett pályára.
[/ppp_patron_only]
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások