Jeremy Shockey – A balhés arc, aki nem ment el csapata Super Bowljára

Összeveszett mindenkivel, nem kímélte sem Eli Manninget, sem Drew Breest, sem az edzőit. Tight end létére jobban szeretett védőket pusztítani, mint labdát elkapni, talán emiatt borult meg annyira, hogy kihagyta a csapata Super Bowlját is. Ő Jeremy Shockey, aki után az FBI is nyomozott nyugdíjas éveire.

Jeremy Shockey 1980-ban született és egy Oklahomától nem túl messzi kisvárosban nőtt fel két testvérével. A Shockey-gyerekek apa nélkül nevelkedtek, és bár tudták, ki ő, soha nem keresték, hiszen ő sem kereste a gyerekeit. Sőt, egyenesen utálták az apjukat, amiben nagy szerepe volt egyedülálló édesanyjuknak, aki folyamatosan szította a gyerekeit a férfi ellen.

Mint sokaknak, Shockey-nak is a sport jelentette a menedéket az otthoni gondok elől. Különösen focizni szeretett, de a kosárlabda is remekül ment neki. Már nagyon korán álmodozott arról, hogy az oklahomai egyetemen fog játszani és egy napon bekerül a nagyok közé, ezért az álmáért pedig nagyon keményen meg is dolgozott. Bátyjával állandóan azon dolgoztak, hogy egyre jobb játékos legyen, linebacker és tight end pozíciókat gyakorolgatták a legtöbbet.

A középiskolában annyira vékony srác volt, hogy edzője attól félt, hamar eltörik, ha a pályára engedi. Azonban nem így történt, Shockey pedig wide receiver és linebacker pozícióban is nagyot játszott, különösen végzősként. 50 elkapásból 1,108 yardot és öt TD-t hozott iskolájának, valamint négy visszahordott touchdown is került a neve mellé. Azonban nem csak a sportra, hanem a jegyeire is odafigyelt és szinte kitűnő eredménnyel zárta a gimnáziumot.

Ekkor már minden vágya az volt, hogy a University of Arizonában játszhasson, de nem kapott megkeresést a csapattól, így a Miamire ment, ahol tight endként számítottak rá. Másodévesként része volt a 11-1-es Hurricanesnek, majd a következő évben karriercsúcsot jelentő 40 elkapásból 519 yardot és hét TD-t szerzett. Nem valami nagy számok, de a pályán mutatott teljesítménye önmagáért beszélt.

Egy igazi gép volt. Álladóan leteremtette a csapattársait, ha elszúrtak valamit, és magának akarta a labdát. Ha nem felé dobták, és nem sikerült a play, kikelt magából. A huddle-ban hajtogatta, hogy ő a legjobb, kerüljön hozzá a labda, megszerzi, és az esetek döntő többségében így is lett. Bárki előtt levadászta a labdát és hozta a yardokat. Hitte, hogy ő a legjobb a csapatban, ez adott neki ekkora erőt.

A cikk folytatódik! Mindössze havi 3$ (+ÁFA) és több tucat extra cikket olvashatsz el, illetve korlátlan hozzáférést kapsz minden korábbi anyagunkhoz. Vagy légy a támogatónk további előnyökért! Ha már előfizető vagy, ne felejts el bejelentkezni (fent a menüben)!