Idén áprilisban a Houston Texans alaposan felkavarta az állóvizet a támadófalember piacon, amikor adott egy 3 éves, 66 millió dolláros hosszabbítást a korábban két első körös pickért megszerzett Laremy Tunsilnek. Ennek Tunsilon kívül a kortársa, Ronnie Stanley örülhetett a leginkább, ugyanis ez 4-6 millió dolláros ugrást jelentett a korábbiakhoz képest – papíron. Ekkora emelésről nem beszélhetünk, legalábbis nem Tunsil esetében, és bár kettőjük között megvan a 2 millió dolláros különbség éves szinten, de Stanley javára.
Egy korábbi cikkemben írtam, hogy az NFL-ben új trend ütötte fel a fejét, és a jobb játékosok már nem elégszenek meg azzal, hogy az új pénzben rekordot döntenek. Utóbbi alatt az új szerződésben rögzített pénzeket értjük, tehát ha egy falember kötne egy 2 éves, 38 milliós hosszabbítást, akkor az új pénz 38 millió dollár és papíron évi 19 milliót vihet haza, ami Tunsil előtt rekordot jelentett volna. Ez így szép és jó, csak ha az adott játékosnak volt még három év hátra a korábbi szerződéséből évi 10 millióért, akkor valójában egy 5 éves, 68 milliós szerződése van, vagyis nem 19 milliót keres évente, hanem csak 13,6 milliót.
A top játékosoknál egyre nagyobb szerepet kap az, hogy a teljes szerződésük alatt jól keressenek, hisz effektíve csak így vannak ténylegesen értéküknek megfelelően megfizetve. Ezért, ha valakinek van még hátra 1-2 év az újonc- vagy a korábbi szerződéséből, akkor annyi új pénzt szeretne, hogy a teljes szerződésének átlagát feltornássza. Így tett például DeAndre Hopkins, aki kapott a Cardinalstól egy két éves, 54,5 millió dolláros szerződést, amivel minden idők legjobban kereső nem-irányítója lett. De mivel volt még három év a szerződéséből, amivel 40 milliót keresett volna, így a valóságban 27,25 millió helyett 19 milliót keres átlagban – és ez így reális, ma egy top elkapó ennyit kapna a piacon.
Amikor Laremy Tunsil, vagy épp Ronnie Stanley új szerződést kapott, akkor a top RT/LT fizetés 16-16,5 millió dollár körül mozgott: ennyit keres Anthony Castonzo és Trent Brown (az új pénz alapján évi 18 milliót kereső Lane Johnson bére praktikusan évi 15,9 millió dollár). Ehhez képest az évi 22 millió dollár nagyon sok, de nem szabad elfelejteni, hogy Tunsilnak volt még egy éve az újonc szerződéséből, ami nagyon sokat árnyal az összképen – olyannyira, hogy valójában Stanley sokkal többet keres nála.
Szidtuk Bill O’Brient, de a Ravenshez képest ő még visszafogott volt
Bejelentkezés Patreonnal
WP Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások