Connect with us

Összefoglaló

Megszakadt a Washington győzelmi szériája, a Browns nyerte a vasárnap esti rangadót

Ugyan combos hajrát hajtott végre, végül mégis megszakadt a Washington Football Team négymeccses győzelmi szériája. A Titans kiváló támadójátékkal kiütötte a Lionst, a 49ers@Cowboys kifejezetten szórakoztató találkozóra sikeredett, a Browns pedig behúzta a vasárnap esti rangadót. 

Seattle Seahawks @ Washington Football Team 20-15

Alex Smith nélkül kellett volna folytatnia négy mérkőzés óta tartó veretlenségi sorozatát a fővárosi csapatnak, amitől az utolsó negyed elejéig nagyon messze álltak. Azonban az utolsó 15 percben sok minden változott, szoros mérkőzést sikerült csinálni egy sokáig sima összecsapásból, de a vége nem sikerül jól, így megszakadt a jó széria.

Kyle Allen és Alex Smith hiányában kénytelen volt Rivera visszatérni a szezon elején még kezdő irányítónak számító Dwayne Haskinshez. Az első három negyedben Haskins játékának inkább a Seahawks szurkolói örülhettek, hiszen két drive-ban is szépen vezette csapatát az end zone felé, de mindkét alkalommal a végén hibázott, amiből DJ Reed és Shaquill Griffin szereztek interceptiont. A negyedik negyedben azonban a fiatal irányító játéka is feljavult és ennek köszönhetően 17 pontos hátrányban elértek két TD-t, aminek köszönhetően a mérkőzés végére odaértek, hogy akár még a győzelemre is lehet esélyük. Az utolsó három hazai játékból azonban kettő is sackkel zárult, így nem tudott fordítani a washingtoni csapat.

Antonio Gibson hiányában a futójátékra annyira nem számíthattak hazai oldalon, ennek köszönhetően (és a végig hátrányban való játéknak) mindössze 20 játékban futottak, ellenben 55 alkalommal passzjátékot hívtak. Haskins kedvenc célpontja a tight end Logan Thomas volt, aki extra napot fogott ki. 13 alkalommal jutott el hozzá a labda és ezekből 101 yardot szerzett.

A Seahawksnál sok fejfájást okozhatott, amikor a múlt heti 49ers-Washington meccset nézték, ahol a fővárosi védelem szinte teljesen szétzúzta ellenfelét. Már évek óta baj van a támadófallal és az nem sok jót ígért nekik, hogy egy ilyen jó védőfal ellen kellett felállniuk. Végül jól felkészítették Russell Wilsont, hiszen egy alkalommal sem sackelték az irányítót, ez gyors passzainak is köszönhető volt. Mindössze 121 yardot passzolt Wilson, de nem is kellett több tőle, hiszen a futójáték nagyon jól ment.

A Washington futás elleni védelme az utóbbi hetekben jól működött, és a ebben a statisztikában a liga középmezőnyének elején helyezkedtek el. Azonban vasárnap este ebből nem sok mindent láthattunk. 26 kísérletből 181 yardig jutottak el a seattle-iek, ami kulcsa volt a győzelemnek. Ebből legtöbbször Chris Carson kapta a labdát, aki 63 yardig jutott, de mellette még fontos pillanatban a második játékrész elején Carlos Hyde is hozzátett egy 50 yardos futott TD-t, amivel 17 pontosra növeltek előnyüket.

Győzelmével a Seahawks biztosította helyét a rájátszásban csak még azt nem tudni, hogy csoportelsőként vagy wild card helyen vághatnak neki a januárnak – ezt akár el is lehet dönteni a jövő héten egy Rams elleni sikerrel. A Washington továbbra is az NFC East élén – amit így már biztosan nem nyer meg senki pozitív mérleggel -, és egy győzelem elég lehet a Panthers vagy az Eagles ellen, hogy bebiztosítsák a csoportelsőségüket (amennyiben a várakozásoknak megfelelően a Giants kikap a Ravenstől). Ez persze nem lesz egyszerű feladat.

(kronikk)

Detroit Lions @ Tennessee Titans 25-46

Matt Stafford tudta vállalni a játékot, így nem fulladt egy egyszerű mészárlásba a meccs, sőt kifejezetten szórakoztató volt. A Lionstől nem is lehet mást várni már idén, minthogy szimpatikus vesztes legyen, a Titans pedig még egy lépést tett a csoportgyőzelem felé.

A meccs előtt az egyik legérdekesebb kérdés az volt, hogy a Lions védelem mennyire asszisztál majd Derrick Henry 2000 yardos kampányához – mint kiderült, teljesen. A futó 147 yardot és egy TD-t szerzett, és csak azért ennyit, mert egy kicsit pihentették és Darrynton Evans is kapott pár snapet. Ryan Tannehill is tökéletesen kihasználta, hogy az amúgy is gyenge pass rush otthon maradt, és mivel értékelhető secondary eddig sem volt, könnyedén feltett 273 yardot és három TD-t a táblára. Emellett volt két futott TD-je is, ezzel el is döntve a hét támadójának kérdését az AFC-ben.

A másik oldalon Stafford is nagyot játszott a sérült bordái és a hüvelykujja ellenére, bár a meccs végén biztonsági okokból lecserélték – valószínűleg elmúlt a vödörnyi fájdalomcsillapító hatása. A futás is működött, D’Andre Swift 4,5-es átlaggal 67 yardot és két TD-t szerzett, ami sok mindent elmond a Titans védelméről.

A Tennessee defense-e borzalmas. Még annyi pass rusht sem tudott generálni, mint a Lionsé, a secondaryt Marvin Jones halálra égette, de még Chase Daniel is jó irányítónak tűnt. Ez az egység semmi ellen nem jó, és bár az offense parádés, annyira nem az, hogy egy jobb védelem ellen minden drive-ból TD-t szerezzen (ahogy egyik támadósor sem ez). Egy legalább közepes védelem nélkül szinte esélytelen Super Bowlba jutni, nem látni, mit tudna kezdeni a Titans védelme a Mahomes-Hill-Kelce-CEH fémjelezte Chiefs, vagy az Allen-Diggs-Beasley vezette Bills ellen.

(renningan)

San Francisco 49ers @ Dallas Cowboys 33-41

Kifejezetten szórakoztató mérkőzés kerekedett ki a forduló Kórház Bowljából, – a két csapatnak van idén a legtöbb sérülése – amit végül a Dallas húzott be, meglepő módon a védelmének (legalábbis a labdaszerzéseknek) köszönhetően. Ezekiel Elliott nem játszott meghúzódott vádlija miatt, ezért Tony Pollard kapta a labdacipelések jelentős részét.

Mindkét csapat 3&outtal kezdett, azonban a Richie James kezéből kiütötték a labdát a visszahordás során, amit össze is szedett Dorance Armstrong, így a 22 yardosról ismét jöhetett a Cowboys: három play, három Pollard labdaérintés (2 elkapás, 1 futás), TD. A következő drive-ban Mullenst Demarcus Lawrence sackelte és ütötte ki a kezéből a labdát, amit össze is szedett. Most a 24 yardosról jöhettek a hazaiak, 5 playjel később pedig Dalton Michael Gallupnak adott 3 yardos TD passzt, ezzel már 14-0-ra vezettek.

A 49ers egyből szépíteni tudott egy Jordan Reed elkapott TD-vel, de leginkább Raheem Mostertre építették a támadásokat a nem létező Cowboys futás védelem ellen, amíg a futó meg nem sérült a második félidő elején. Egy Zuerlein FG után megint nem ütközött ellenállásba Mullens és a 49ers, a Cowboys 5 yardosáig jutottak, ott pedig 4&2-re Brandon Aiyuk futott be a célterületre (hivatalosan elkapott TD volt).

A második félidőben Richie Jamesnek volt egy szép 23 yardos elkapása, ami után Donovan Wilsonra dobtak egy zászlót, ami plusz 15 yardot ért, végül Gould 41 yardos mezőnygóljával egyenlített a 49ers. A Cowboys egy 46 yardos CeeDee Lamb elkapással került jó pozícióba, ami után Dalton passzolt Daltonnak TD-t (Schultznak).

A következő drive-ban Jeff Wilson is megsérült a vendégeknél rövid időre, úgyhogy Tevin Coleman is beállt pár playre, majd Kyle Juszczykre rajzoltak egy remek playt, amiből 25 yardot haladtak előre, utána pedig Leighton Vander Esch sérült meg. A drive végén Jordan Reednek volt egy 14 yardos elkapása harmadik kísérletre, Wilson pedig 1 yardról egyenlített, 24-24. Három 3&out után Mullens ismét eladta, ezúttal interception formájában, Donovan Wilsonnak a saját 28 yardosán, de csak egy mezőnygólra futotta. Egyik csapat sem tudott előrehaladni, végül 3 perccel a vége előtt Mullens ismét eladta, ezúttal Anthony Brown halászta le a félpályán, két playjel később pedig Tony Pollard futott be 40 yardról, amivel el is dőlt a mérkőzés.

Persze az utolsó két percben több érdekes dolog történt, mint a Jaguars egész szezonjában, röviden egy Gould mezőnygól (amivel hét pontra csökkent a különbség), majd az onside kicket CeeDee Lamb visszavitte TD-re, a 49ers pedig egy utolsó másodperces Hail Maryvel állította be a végeredményt, amit CJ Beathard passzolt Kendrick Bourne-nak, így lett 41-33 a Cowboysnak.

A turnoverek egyértelműen megbosszulták magukat a 49ersnél, egyébként végig meccsben voltak, a futójáték működött, 150 yardot szereztek a földön. A passzjáték már kevésbé, bár Brandon Aiyukot továbbra is nagyon jól sikerül használni (9 elkapás, 73 yard, 1 TD), a playoff-remények viszont hivatalosan is elszálltak. A Cowboysnak pedig a csoportriválisok veresége miatt még mindig van esélye a divíziógyőzelemre.

(löfli)

Cleveland Browns @ New York Giants 20-6

Azt hiszem nem csak a szombat-vasárnapi éjszakázás/hajnalban kelés beszél belőlem, amikor azt mondom, hogy nem ez volt a legszínvonalasabb és legizgalmasabb vasárnap esti rangadó az idei évben. Persze valamilyen szinten várható volt, hiszen Daniel Jones sérülése miatt Colt McCoyt kellett néznünk, aki ugyan volt csapata ellen játszhatott, pontosan tudtuk, hogy egy elég limitált irányító.

A Giants nagyon okosan úgy állt a meccshez, hogy mivel ők az esélytelenebbek, így agresszív döntéshozatalra és több kockázatra van szükség, ha nyerni akarnak. Az elgondolás jó volt, a kivitelezés viszont már kevésbé. Kétszer is a red zone-ban találták magukat negyedik és rövid helyzetben a New York-iak, ám mindkétszer elbuktak. A special team trükk kifejezetten borzalmasra sikerült, és nem is nagyon látom, hogy bármikor is működőképes ötlet lenne egy furcsa felállásból a punterrel passzolni a long snappernek középre a red zone-ban, jelen esetben ráadásul három ember közé.

New York-i oldalon a futójáték nem igazán akart beindulni, így McCoyra kellett hagyatkozni, aki le is hozott egy korrekt mérkőzést, de nem volt meg benne az átütőerő úgy igazán. A hat felrakott pont rosszabbul néz ki, mint a játék valós képe (lásd két red zone turnover on downs, ami konzervatív felfogással plusz 6 pontot jelentett volna), de nem igazán érződött a támadósoron, hogy elegendő pontot tudnak feltenni (zsinórban negyedik meccse sikerült 20 pont alatt maradni). A támadófalat viszont meg lehet dicsérni, jól tartották magukat, az újonc Andrew Thomas is egyre jobb, most csak a legvégén engedett egy sacket Myles Garrettnek.

A Brownsnak sem ment igazán a futójáték, a Giants ezt jól tudta limitálni, azonban Baker Mayfield ihletett formában dobálgatott. 32 passzából 27 volt jó, 297 yardot és 2 TD-t ért el interception nélkül. Nyomás nem érkezett a Browns irányítójára (1 sack, 1 QB hit), így pedig könnyen szedte szét a két kezdő cornerbackjét (James Bradberry, Darnay Holmes) nélkülöző védelmet, ami így tehetségek hiányában igazából csak zónázni tudott. A play actionök is kiválóan működtek, és jó volt nézni, ahogy Mayfield folyamatosan megtalálta a rést a zónák közt.

Kiemelhetjük, hogy a Browns két 95 yardos drive-ot is le tudott vezetni, szinte megállíthatatlan volt az offense. A feltett pontokból ez nem feltétlen látszik, de az első három negyedben öt drive-ból három TD jött össze, ami azért elég jó mutató. Kevin Stefanskit nagy dicséret illeti, nem csak emiatt a meccs miatt, hanem összességében a szezonban mutatott játék miatt.

A Browns ezzel megszerezte 10. győzelmét a szezonban, amire 2007 óta nem volt képes, emellett egyre közelebb van a rájátszás bebiztosítása is, amit 2002 óta nem élhettek át a csapat szurkolói. A Giantsnek még elméletben van esélye a playoffra, de már közel sem rajtuk múlik, hogy odaérnek-e. Ha a másik oldalról nézzük, akkor viszont jelenleg az 1/10-es pick birtokosai a New York-iak.

(katonadani)

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!