Connect with us

Prémium cikkek

Ennél többet ebből nem lehetett kihozni – Ravens FA-értékelő

Nem csak a fontos szabadügynökök, hanem a korlátozott lehetőségek is megnehezítették Eric DeCosta és az egész vezetőség dolgát az idei piac nyitásakor, szorult helyzetben kellett úgy menedzselniük a dolgokat, hogy fenntartsák a csapat stabilitását a labda mindkét oldalán. Bombaüzletet nem ütött nyélbe a csapat, de sikerült értékes játékosokkal gazdagodnia amellett, hogy fontos játékosok tértek vissza, főként a védelembe.

Távozók

Két nagy névvel kell kezdeni a sort a baltimore-i távozóknál, Matt Judonnal, aki a Patriotshoz írt alá, és Yannick Ngakue-val, akinek szűk egy éven belül a Raiders lesz a negyedik csapata. Kettejük kiválása óriási érvágás, de annak köszönhetően, hogy nagynevű szabadügynökként és komoly elvárásokkal vágtak neki a piac nyitásának, a kevés pénzügyi lehetőséggel rendelkező Ravensnek le kellett mondania róluk. És bár egyikőjük sem nyújtotta feltétlenül azt a teljesítményt, amit vártak tőlük, a kieső snapszámot nem fogja tudni egyszerűen pótolni Martindale.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Hiába tűnik nagyobb névnek Mark Ingram, őt könnyebben el tudta engedni a Ravens, ugyanis JK Dobbins bebizonyította, hogy tud lead backként funkcionálni a támadósorban, mellé/mögé csupán egy olcsó kiegészítő játékos kell, akinek a jelenlétében a másodéves futó tud néhány drive-ban pihenni. Ingram a szezon kezdetekor fogja tölteni a 32. életévét, így már nem számít fiatalnak, Houstonban viszont látnak még benne opciót, hogy tudja segíteni a futóegységet. Szintén a támadóktól vált ki Willie Snead is, akinek statisztikailag egy csendes szezonja volt, de így is a harmadik legnagyobb arányban pályára kerülő elkapó volt a maga 52%-ával. Az ő snapjeinek számát kell majd feltölteni, főleg a slotban, amireDevin Duvernay pályázik a legnagyobb eséllyel, így sebességben egyáltalán nem fog visszaesni az egység – amellett, hogy sokat fiatalodik.

A labda támadóoldalán kellett elkönyvelni a csapatnak Matt Skura kiválását is, akit 2021-ben a Dolphins mezében láthatunk majd. Az ő távozása nem érinti érzékenyen a csapatot, hiszen nagyon hullámzó teljesítménnyel jelentkezett az elmúlt szezonban, sok hiba tarkította a játékát, helyettesítése jobb minőségben fog megtörténni akár egy, a keretben lévő fiatallal, akár egy újonnan draftolt centerrel. A kérdés viszont nem tisztázott, hogy Morgan Cox megüresedett helyét a long snapper pozícióban ki fogja betölteni, ugyanis a veterán special teamer 11 évnyi ravenses szolgálat után Tennesseebe igazolt. A csapat azzal magyarázta a frigy végét, hogy új irányba terveznek indulni, a jóval fiatalabb Nick Moore szerepel a terveik között, mint kezdő long snapper. Végül, de nem utolsó sorban az említésre méltó kategóriában kell feltüntetni Robert Griffin, DJ Fluker és Dez Bryant nevét is, akiknek a szerepét szintén fiatalabb erőkkel kívánja pótolni a csapatvezetés.

Maradók/érkezők

A visszaigazolt és az újonnan érkezett játékosok között is egyaránt találunk nagyobb nevű játékost, de kezdésnek érdemes kiemelni azokat, akik más csapatból érkeztek a Ravenshez. A legnagyobb erősítést egyértelműen a Giantstől kivágott Kevin Zeitler jelenti, aki azonnali és minőségi segítséget fog nyújtani jobboldali guard poszton. A tavalyi szezonban alapvetően Ben Powers kezdett itt, amikor pedig sérült volt, Tyre Phillips helyettesítette, de egyikőjük sem tudott huzamosabb ideig minőséget nyújtani sem futó-, sem pedig passzjátékban, felettük nagy upgrade lesz Zeitler érkezése.

A támadógépezett gördülékenyebb munkáját elősegítendő érkezett Sammy Watkins is, aki nagyon nyomott áron, de csupán egy évre írt alá Baltimore-ba. Az üzlet a csapat szempontjából nagyon jó értéken történt, egy új típusú fegyver érkezett Jackson arzenáljába, azzal viszont lehet vitatkozni, hogy valóban egy ilyen karakterű célpontra volt-e szüksége Greg Romannek és irányítójának. Több pletyka is felmerült, miszerint Corey Davis vagy éppen Kenny Golladay az igazi megoldás, de őket megszerezni túl költséges lett volna a csapatnak. Vigasztalódást így viszont a draft jelenthet, ahol hozzájuk hasonló profilú játékos jó eséllyel elérhető lesz a Ravens első választásánál.

A fontosabb újonnan érkezők listáját le tudjuk zárni két fővel, mellettük a csapat inkább azon ügyködött, hogyan tudja megoldani a kármentést a nagynevű sztárok kiválása után. Judon és Ngakoue együtt nagy szeletet haraptak ki a passzsiettetés tortájából, így szükség volt arra, hogy Tyus Bowsert és Pernell McPhee-t valahogyan vissza tudja csábítani DeCosta Baltimore-ba. Mindkettejük nagyon csapatbarát feltételek mellett tért vissza, Bowser hosszútávra, míg McPhee mindössze egy évre. Így sikerült biztosítania a Ravensnek, hogy 2021-ben a pass rush ne essen olyan mértékben vissza, hogy teljesen a nulláról kelljen kezdeni az építkezést. Ennek köszönhetően pedig nem lesz olyan sietős, hogy az 1/27-es választásukat mindenképp egy edge rusherre lőjék el. Persze nincs kizárva, hogy egyből erre a posztra fognak választani, de nem kell tartani attól a kényszerhelyzettől, ami minden más opciót kizár.

Szintén a csapatnál marad a védőfal belsejének egyik oszlopos tagja, Derek Wolfe is, aki 2020-ban nagy szerepet játszott a csapat életében, a defensive line-ból ő töltötte a legtöbb snapet a pályán és a speciális csapategységben is meghatározó szerepet játszott. Jelenléte idén is fontos lesz, mert bár nem tűnik gyengének a Ravens védőfala, mélységben egyelőre nincsenek eleresztve, így nagy szerep fog hárulni a kezdősorra, ha egy elit védelemben reménykedik a front office. Ahhoz pedig, hogy egy félelmetes egységről beszélhessünk, meg kell találni azokat a kiegészítő elemeket, akik megfelelően tehermentesítik és segítik a kezdők munkáját.

Ennek jegyében igazolták vissza Chris Boardot, aki a védelemben ugyan csak epizódszereplőnek számít, de a speciális csapategység motorja, óriási hozzáadott értékkel bír, ha az érte kifizetett árat és az általa nyújtott teljesítményt nézzük. A fiatal linebackereket segítendő tért vissza LJ Fort is, akinek a szerződése 2018-ban három évre köttetett, ám pénzügyi okokból az utolsó éves opciót nem hívta le a csapat, így egy kisebb időre szabadügynökké vált. Ennek ellenére a két félnek sikerült megegyeznie, hogy 2021-ben is együtt folytassák a munkát, csupán Fort fizetése lett fele akkora, mintha az előző szerződése alatt játszana. Tehát spórolni tudott rajta a Ravens, ami fontos volt a csapat számára, ugyanakkor az is, hogy megtartsa a rendszert jól ismerő védőt/special teamert. Justin Ellis egyéves szerződtetése is annak szólt, hogy megtartsanak még egy veteránt a védőfalból, a 30 éves nose tackle szerepe Brandon Williams tehermentesítése lesz.

Egyetlen fontos visszatérőről nem esett még szó a támadóknál, ő pedig Gus Edwards, aki tavaly bebizonyította, hogy hasznos eleme a Ravens futójátékának, jól egészítette ki JK Dobbinst. Rá a Baltimore egy második körös tendert helyezett, amivel közel $3,4 milliót vihet haza. Ez soknak tűnhet futóposzton egy cserének, de a csapat nem fél számottevőbb összeget fektetni a backfieldjébe. Mindemellett pedig az sem kizárt, hogy az idei draft hátsó köreiben kinéznek maguknak egy újabb futót, hogy frissen tudják tartani a Dobbins-Edwards duó vezette rotációt.

Összességében

A Baltimore Ravens nem kezdte túl könnyű helyzetből az idei piaci munkát, viszonylag korlátozott keretek mellett nagyon sok fontos szabadügynökük volt a 2020-as szezon végével. A védelemből nagyobb sztárok távoztak, pótlásukat pedig egyrészről házon belül igyekeznek megoldani, másrészt komoly esély van arra, hogy az első három pick egyikével edge rushert fognak húzni. A védelemben a passzsiettetés életben tartása mellett a kisebb-nagyobb szereppel bíró veteránokra helyezték a hangsúlyt, próbálták a rutinosabb, a rendszer nüanszaival tisztában lévő játékosokat még legalább egy évre megtartani.

Az offense oldalán kardinális problémát jelentett egész 2020-ban az elkapóposzt, nem volt egyetlen olyan receiver sem, akit bármikor nyugodtan kereshetett volna Jackson, erre a problémára szerettek volna megoldást találni. A piac viszont más helyzetet szült, az igazi sztárok más irányba fordultak, így maradt a Ravensnek egy szem Sammy Watkins, akivel lehet színesíteni az célpontok tárházát, de nem azt kapták, amit reméltek. Itt is az maradt meg reménycsóvaként, hogy a drafton majd korán le lehet csapni az első körben egy X típusú elkapóra. Azonban nem maradt elit igazolás nélkül a csapat, Kevin Zeitler igazolása komoly erősítés, és hiába nem beszélhetünk egy fiatal guardról, formája és tudása még mindig megvan ahhoz, hogy a legstabilabb belső támadófalember lehessen a Ravensben. A kapott kép tehát némileg árnyalt, de egyáltalán nem mondható, hogy a csapat rossz munkát végzett, a front office keze meg volt kötve, a rendelkezésre álló forrásokból ennél sokkal-sokkal többet nem lehetett kihozni.

Értékelés: B

Kitekintés a draftra

A drafton továbbra is a cél, hogy Jacksonnak korán találjanak egy olyan célpontot, aki már az első évében elsőszámú elkapóvá nőheti ki magát. Erre az 1/27-es cetlivel továbbra is megvan az esély, fő célpont lehet Rashod Bateman vagy Terrace Marshall, mindkettejük profilja illik abba az elképzelésbe, amit a Ravens akar. A WR poszt mellett az edge rusherre is komoly hangsúlyt kell majd fektetnie a csapatnak, annyi különbséggel, hogy itt nem dúskál a draft annyi tehetségben, komolyabb feladat elé lesznek állítva, ha meg akarják találni a megfelelő embert. Erre a problémára a második körben akár meg is lehet a válasz, ahol ott ülhet a marylandi származású Quincy Roche is, akiről egyelőre nem beszélnek sokat, de megvan a kapcsolat csapat és játékos között.

Hiányposztokat tekintve, a támadófal mellett sem szabad szó nélkül elmenni, a fal szélére és közepére is kell erősítést hozni, főleg akkor, ha Orlando Brown mindenképp távozni akar. Érte egy első kört mindenképp el lehet kérni, így pedig két nagyon jó cetlije lehet majd a csapatnak az első napon, amiket olyan játékosokra költhetnek el, akik már első nap a kezdőben találják majd magukat.

[/ppp_patron_only]

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!