Super Bowlt nyerni nem könnyű, és pontosan ezért ad nagyobb presztízst, ha végre sikerül. Általában ha egy csapat megnyeri a Super Bowlt, akkor az edzői kar joggal biztonságban érezheti magát, hiszen ki akarna kirúgni valakit, aki a csúcsra juttatta a franchise-t? Nos, Doug Pederson példájából látható, hiába nyer valaki Super Bowlt, ha nem tudja fenntartani azt a szintet, akkor bizony menesztik. És nem Pederson volt az egyetlen, akinek ez lett a sorsa.
Ebben a cikkben azokat a vezetőedzőket mutatom be röviden, akik egy adott csapatnál Super Bowlt nyertek, de valamiért végül később mégis kirúgták őket. Elsősorban azon lesz a hangsúly, mi vezetett az edző kirúgásához. Fontos, hogy csak azok az edzők kerültek ide, akiket ténylegesen kirúgtak, akik maguk mondtak le, azok nem.
1. Don McCafferty, Colts
Super Bowl győzelem: 1970
Menesztés: 1972
Ok: Új tulajdonossal/GM-mel való összeférhetetlenség
McCafferty egyike azon edzőknek, akik a legelső csapatnál töltött évükben Super Bowlt nyertek. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy egy kész csapatot vett át, ami már a korábbi években is bajnokesélyes volt. 1970-ben minden összeállt, a Colts bajnok lett, McCafferty pedig úgy érezte, a jövője biztosítva van. Egészen 1972-ig, amikor is a Coltsot Robert Irsay vette meg, aki Joe Thomast nevezte ki General Managernek. McCafferty és Thomas már az első naptól fogva ellenségek voltak, merőben más elképzelésük volt arról, merre kellene a csapatnak tovább haladnia. Kettejük kapcsolatán nem segített, hogy a csapat borzalmasan kezdte az évet (1-4), és Thomas arra utasította az edzőt, cserélje le a csapat legendáját, Johnny Unitast. McCafferty erre nem volt hajlandó, mire a GM azonnal kirúgta őt. 5 meccs, mindössze ennyit bírt ki ez a viharos kapcsolat.
McCafferty ezután a Lionsnál kapott főedzői állást, és első évében egy szolid 6-7-1-et sikerült összehoznia. Soha nem derült ki, hogy képes lett volna-e a Lionsnál is sikereket elérni, ugyanis 1974. július 28-án váratlan szívrohamban elhunyt.
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
2. Hank Stram, Chiefs
Super Bowl győzelem: 1969
Menesztés: 1974
Ok: Sikertelenség
A Kansas City Chiefs korai történelmét három ember határozta meg: a tulajdonos Lamar Hunt, az edző Hank Stram, és az irányító Len Dawson. Ők hárman olyan triót alkottak, ami az AFL/NFL egyik legsikeresebb csapatává tette a csapatot a 60-as években, és ez végül a ’69-es Super Bowlon csúcsosodott ki. Csakhogy az új évtized már nem úgy alakult, ahogyan azt a szurkolók remélték. A csapat magja kiöregedett, megfelelő pótlás pedig nem érkezett. Ez azt eredményezte, hogy immáron a playoff szereplés sem jött össze, ez pedig egy sikerekhez szokott csapatnál nagy fájdalom volt. Hunt amíg lehetett türelmes volt Strammel, bízott benne, hogy visszajuttatja a csapatot az NFL élmezőnyébe, de ez nem következett be. Három egymást követő playoff nélküli év után végül arra a döntésre jutott, hogy Stram többé már nem alkalmas a feladatra, és a ’74-es szezon végén kirúgta. Ezzel a döntéssel sokakat meglepett, többet közt Dawsont is, akit valósággal lesokkolt a hír. Mindenki érezte, hogy nem úgy megy a csapatnak, ahogyan kellene, de nem hitték volna, hogy idáig fajulnak a dolgok. A hírek szerint ez a szakítás barátságos volt, és bár Stramnek fájt a kirúgása, teljesen megértette, Hunt miért döntött így.
Egy év kihagyás után Stram a Saintshez szerződött, remélve, hogy New Orleansban új erőre tud kapni. A várt siker azonban soha nem érkezett el, két év alatt összesen 7 győzelmet tudott felmutatni, és a ’77-es szezon végén újra kirúgták. Ezután már nem próbálkozott máshol, belátta, hogy az ő ideje lejárt.
3. Tom Landry, Cowboys
Super Bowl: 1971 és 1977
Menesztés: 1989
Ok: Sikertelenség és új tulajdonos
Talán a legmeglepőbb név a listán. Tom Landry éveken keresztül maga volt a Dallas Cowboys. Már a csapat legelső meccsén ő volt a vezetőedző 1960-ban, és 28 éven keresztül ő határozta meg a franchise sorsát. Ő hozta létre “Amerika Csapatát”, és ő vezette el 5 Super Bowlba is a Cowboyst, amiből kettőt meg is nyert. A franchise és az edző annyira összenőtt az évek során, hogy a legtöbb szurkoló el sem tudott képzelni egy olyan Cowboyst, aminek az élén ne Tom Landry állt volna. Végül azonban mégis eljött az a pillanat, mikor edző és csapat útjai különváltak, és nem az idilli módon.
Noha Landry alatt a ’70-es években a Cowboys volt “Amerika Csapata”, de a ’80-as évekre a football megváltozott, és Landry nem tudta tartani a lépést a változással. 1986-88 között három éven keresztül lemaradtak a playoffról, ’88-ban ráadásul az 1/1-ig süllyedt a csapat. A szurkolók részéről töretlen volt a bizalom Landry felé, és ő úgy érezte, helyre tudja hozni a hibáit. Az új tulajdonos azonban nem így látta. 1989-ben lépett színre Jerry Jones, aki megvásárolta a klubot, és neki volt egy elképzelése, hogyan lehetne visszajuttatni a Cowboyst a csúcsra. Ebben az elképzelésben pedig Landrynek nem volt helye. Alig egy nappal a vásárlás után Jones menesztette Landryt, akinek ez a karrierje végét is jelentette. Annyira összenőtt a Cowboysszal, hogy képtelen lett volna más csapathoz menni, így végül számára ez a menesztés egyben a visszavonulást is jelentette.
4. Mike Ditka, Bears
Super Bowl: 1985
Menesztés: 1992
Ok: Sikertelenség és belső konfliktus
Valószínűleg soha nem fog kiderülni, mi is történt pontosan Ditka és a Bears között. Ditkát még George Halas nevezte ki vezetőedzőnek 1982-ben, emlékezve rá, milyen nagyszerű játékos volt, mikor őt edzette. Kettejük kapcsolata pozitív volt, viszont egy évvel később Halas elhunyt, a csapatot pedig Halas lánya, Virginia örökölte meg, aki át is adta a hatalmat a férjének és fiának, Ed valamint Michael McCaskey-nek. Ditka kapcsolata a McCaskey családdal már közel sem volt olyan felhőtlen, mint Halassal, és bár kívülről mindenki úgy tett, mintha minden rendben lenne, a színfalak mögött többször is összeszólalkoztak.
Valószínűleg Ditka nem húzta volna sokáig, ha ’85-ben nem nyer Super Bowlt a Bears. A nagy siker bebetonozta Ditkát a csapat élén, és egészen addig nem is jutott eszébe a McCaskey családnak kirúgni őt, míg el nem kezdődött a hanyatlás. A mélypont 1992-ben érkezett el, amikor is a Bears 5-11-gyel zárt. Eddigre már a szurkolók hite is kezdett megcsappanni az edzőben, és Michael McCaskey ezt az alkalmat használta ki, hogy kirúghassa az edzőt, akit soha nem kedvelt.
Ditka karrierje itt nem ért véget, ő is eligazolt New Orleansba, ahol mint a messiást várták, de képtelen volt győztest faragni a Saintsből. 3 év alatt 15 győzelmet tudott csak szerezni, és a legendás Ricky Williams trade bukása után a Saints is kirúgta őt, ami edzői karrierje végét jelentette.
5. Brian Billick, Ravens
Super Bowl: 2000
Menesztés: 2007
Ok: Sikertelenség
A Ravens a legelső Super Bowlját Billick irányítása alatt nyerte meg. Ez a Super Bowl azonban a védelemnek volt köszönhető, amihez Billicknek nem sok köze volt, ő elsősorban a támadókért felelt. Azokért a támadókért, akik túl sokat nem csináltak. A támadójáték problémáját Billick soha nem tudta megoldani, és a Ravens következő szezonjait lényegében az határozta meg, hogy a védelem ismételten emberfeletti teljesítményt nyújt, vagy csak simán jót.
A türelem Billick felé 2007-ig élt, amikor is egy katasztrófális 5-11-es szezont sikerült összehoznia. A legrosszabb abban a szezonban azonban nem is az eredmény volt, hanem egy meccs, ami lényegében megpecsételte Billick sorsát. A 15. héten az addig nyeretlen Dolphins hosszabbításban megverte a Ravenst, és egy ilyen mérkőzés (valamint szezon) után már nem lehetett tovább tolerálni, hogy a támadósor képtelen meccseket nyerni. A szezon végeztével Billicket kirúgta a Ravens, ő pedig úgy döntött nincs értelme máshová elmennie edzőnek, az ő karrierje véget ért, és inkább a FOX TV csatornához szerződött elemzőnek.
6. Mike Shanahan, Broncos
Super Bowl: 1997-98
Menesztés: 2008
Ok: Sikertelenség
A Denver Broncos 4 keserves Super Bowl vereségen volt túl, mikor Mike Shanahan megérkezett a csapat élére, és 3 év alatt képes volt két Super Bowl győzelmet is összehozni a csapatnak. ’98 végén Shanahan pozíciója betonbiztosnak tűnt, és a bizalom felé sokáig élt is a Broncos vezetés részéről. Shanahan azonban nem tudott megfelelő utódot találni a ’98-ban visszavonuló John Elway után, és bár a Broncos folyamatosan a playoffért küzdött, de irányító nélkül képtelen volt visszatérni a Super Bowlba.
Shanahan 2008-ig kapott türelmet Pat Bowdentől, az a szezon azonban katasztrofálisan végződött. Három héttel az alapszakasz vége előtt még 8-5-ös mérleggel állt a csapat, és elég lett volna egy meccset megnyerni, hogy bebiztosítsák a csoportot. A Broncos azonban mindhárom hátralévő mérkőzését elbukta, és a Chargers jutott a playoffba. Ezek után Pat Bowden türelme is elfogyott, és bár barátságos körülmények között, de elváltak Shanahan és a Broncos útjai.
Denver után Washingtonba ment Shanahan, de ott már nem tudott csodát tenni. 4 év alatt egyszer sikerült bejutni a rájátszásba, ami pozitív is lehetett volna, ha nem jött volna a Wild Card meccs, ahol sikerült tönkretenni a jövő irányítójának karrierjét. A csalódást keltő 2013-as szezon után végül a Washington is kirúgta, és többé nem kapott vezetőedzői állást máshol.
7. Jon Gruden, Buccaneers
Super Bowl: 2002
Menesztés: 2008
Ok: Sikertelenség
Gruden történetét valószínűleg sokan ismerik, a Buccaneers egy első kört adott a Raidersnek, hogy megszerezzék az edzőt, aki mindjárt az első évében Super Bowlba juttatta a csapatát, ahol pont a Raiderst győzte le nagyon simán. Gruden ekkor a mennyben érezte magát, de nagyon gyorsan visszaszállt a földre. A 2002-es Super Bowl elsősorban a védelem miatt jöhetett össze, amihez Grudennek nem sok köze volt. Neki az lett volna a feladata, hogy a támadósort felhúzza, de egy erős közepesnél ez sosem volt jobb. A védelem emberei pedig lassan elhagyták a csapatot, e nélkül pedig nemhogy a Super Bowl, de még a playoff is távolinak tűnt.
Számos kiábrándító szezon után végül 2008-ban érkezett el a teljes összeomlás. A szezont a Buccaneers nagyszerűen kezdte, és 4 meccsel a vége előtt 9-3-as mérleggel állt a csapat. Szinte biztosnak lehetett mondani a rájátszást, de aztán sikerült elbukni minden maradék meccset, és a Bucs végül lecsúszott a rájátszásról. Hasonlóan mint Shannahan esetében, egy ilyen összeomlást nem lehetett megúszni felelősségre vonás nélkül, és a Buccaneers kirúgta Grudent.
Sokáig úgy tűnt, a 2008-as volt Gruden utolsó szezonja, de 10 év kihagyás után visszatért az NFL-be, ráadásul pont a Raidershöz, ahonnan annak idején elcserélték. Az ő története még nem ért véget, de egyelőre nem sok örömöt okozott a Raiders szurkolóknak.
8. Mike McCarthy, Packers
Super Bowl: 2010
Menesztés: 2018
Ok: Sikertelenség
Talán a legkevesebb magyarázatra szoruló kirúgás. McCarthy 2006-ban vette át a stafétát a Packersnél, de egészen 2010-ig kellett várni, mire Super Bowlba juttatta a csapatot. Ezt a Super Bowlt azonban még nem az offense hozta össze, ami McCarthy specialitása, hanem a védelem. A fent említettekkel ellentétben McCarthy azonban össze tudott hozni egy domináns offense-t a későbbi években, és a Packers folyamatosan a Super Bowl egyik legnagyobb esélyese volt. Az utolsó pillanatban azonban valami mindig elromlott, és sok szurkoló az edző ultrakonzervatív felfogását kezdte hibáztatni a playoff vereségekért (pl. a 2014-es NFC döntő).
Mindezek ellenére McCarthy újra és újra esélyt kapott, de eljött az a pillanat, amikor már elfogyott a türelem. 2018-ban katasztrofális évet tudhatott maga mögött McCarthy, ráadásul ekkorra már Rodgersszel is megromlott a viszonya, így a Packers még a szezon vége előtt kirúgta őt.
Egy év szünet után visszatért az NFL-be a Cowboys élére, egyelőre nem tudni mennyire sikeresen. A tavalyi év katasztrófa volt, de akkor rá tudott mutatni Prescott sérülésére. Hogy van-e még benne elég erő egy újabb Super Bowlhoz, azt majd a következő évek fogják eldönteni.
8 vezetőedzőnek jutott ugyanaz a sors, mint Pedersonnak, miszerint Super Bowlt nyertek, de később kirúgták őket. A közös bennük, hogy mindnek az okozta a vesztét, hogy nem tudták fenntartani a sikereket, illetve páran a tulajdonossal sem ápoltak jó kapcsolatot. Noha őket kirúgták, mégsem lehet elvitatni tőlük azt a tényt, hogy Super Bowlt nyertek. Nem voltak ők rossz edzők, de nem is voltak elég jók. Az viszont mindenképp megemlítendő, hogy miután új csapathoz szerződtek, egyikük sem tudta még csak megközelíteni sem a sikereket. Egyedül Shanahannek jött össze egy playoff szereplés az új csapatánál, a többieknek még ez sem.
[/ppp_patron_only]
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások