Connect with us

Összefoglaló

Visszautaztunk az időben?

Abszolút érdektelennek tűnt a Ravens-Dolphins csütörtök esti rangadó: egy 6-2-es, Super Bowl esélyes csapat találkozott egy 2-7-essel, ahol ráadásul a kezdő irányító sérülés miatt csak a padon kezdett. Ehhez képest mindössze 15 percig vezetett a Ravens és a Dolphins védelme megnyerte a mérkőzést. Mintha visszamentünk volna egy évet az időben.

Bármilyen meglepő eredmény is született, a mérkőzés első három negyede borzalmas volt az egyszeri NFL-néző számára. A Dolphins offense Jacoby Brissettel teljesen életképtelen volt: a Patriots és a Colts korábbi QB-ja pontatlan volt, a kötelezőket sem mindig dobta meg. Ellenben egy jó mezőnypozíció és egyetlen nagy játék (52 yardos passz Isaiah Fordnak) elég volt ahhoz, hogy kétszer is elvigye a csapatot mezőnygól távolságba, így a Dolphins teljes hat pontot szerzett az első játékrészben.

A veterán QB ugyanakkor összeszedett egy térdsérülést, és bár állítólag tudta volna folytatni (az orvosok zöld utat adtak neki), annyira rosszul nézett ki vele az offense, hogy Brian Flores inkább beküldte Tua Tagovailoát. Akivel egy negyeden keresztül pont ugyanolyan rossz volt a támadósor, majd a Ravens védelem neki is összehozott egy elszúrt coverage-et, amiből lett egy 64 yardos Albert Wilson elkapás és egy kínkeservesen beerőszakolt 1 yardos futott TD az irányítótól. Ellenben az eddig is jól teljesítő védelem a régi szép 2020-as éveket kezdte idézni, és látva, hogy az offense-nek nem megy, megint elkezdett pontokat gyártani: Xavien Howard fumble return TD-jével és egy utolsó perces red zone INT-vel végképp eldöntötte a meccset.

Eközben a Ravens teljesen vakon volt. John Harbaugh a mérkőzés után azt mondta, hogy nem készültek fel eléggé, és ez abszolút így is tűnt: mintha előre elkönyvelte volna a csapat a győzelmet és a gameplan az lett volna, hogy valahogy úgy is megoldjuk. A védelem egyébként hozta a szintet, 60 perc alatt mindössze két nagy játékot engedett és 15 ponton tartotta a Dolphinst – ez abszolút jó teljesítmény, pláne úgy, hogy a Dolphins 12-szer támadhatott. Magyarán a 12 drive-ból csak négy végződött pontszerzéssel (abból is csak egy lett TD), tényleg nem érheti szó a védelmet.

A támadókat viszont annál inkább. Nem működött a… nem működött semmi. Lamar Jacksonon nagy volt a nyomás, miközben tökéletes volt a coverage: 43 passzából csak 26 lett jó 238 yardért, egy TD-ért és egy INT-ért. És persze, volt pár drop, de abszolút nem ezen múlt. Sammy Watkins mintha a pályán sem lett volna (amikor meg észrevettük, abból fumble return TD lett), Marquise Brown nem nagyon tudta üresre játszani magát, Mark Andrewsnak pedig csak jó, de nem kiemelkedő meccse volt (vagy mondjuk úgy, őt is jól limitálta a Dolphins). Gyakorlatilag csak az újonc Rashod Batemanből nem készült fel hibátlanul Brian Flores, de ő is 80 yardig jutott, nem nagyon adott esélyt a hazai védelem a passzjátékhoz.

És ez annyira nem is lenne baj, hisz a Ravensről van szó. Ami nagyobb gond volt, hogy a Dolphins egy tök jó coverage teljesítmény mellett képes folyamatosan becsapdázni Jacksont. A futójátékot alapjáraton is megfogta a védőfal, Devonta Freeman 3,5 yardos átlaggal csak 35 yardot futott, de LJ sem tudott ficánkolni. Kilencszer próbált megiramodni és mindössze 39 yardig jutott, ami a második legrosszabb idei teljesítménye. Mindezt úgy, hogy az előző két meccsen összesen 208 yardot termelt a földön.

A Dolphins a meccs jelentős részében játszotta azt, hogy cover0-t hívott, azaz mindenkit az irányítóra küldött, azon kívül pedig emberezés volt az elkapókon. Greg Roman támadókoordinátor pedig az egész meccsen nem talált ki erre semmiféle ellenszert, ami kritikán aluli teljesítmény. Nagyon sokáig próbálkozott screenekkel az elkapóknak, de mivel egyikük sem egy igazi YAC-specialista, így ezek hamvába holt kísérletek voltak. A Dolphins pedig amellett, hogy a házat is ráküldte Jacksonra és ezzel folyamatosan nyomás alá tette blokkolatlan védőkkel, a futósávokat is fegyelmezetten lezárta (legtöbbször itt buknak el az ellenfelek), így Lamar megiramodni sem tudott.

A Dolphins tehát képes volt arra, hogy egyszerre fogja meg LJ-t és lője le a passzjátékot, emellett még a turnovereket is gyártotta: tiszta 2020, már csak egy blokkolt punt kellett volna az ellenfél térfelén, mert a speciális egység épp nem hozott 250 százalékot (bár lehet, hogy Justin Tuckerrel csináltak valamit titokban, ugyanis kihagyott egy 48 yardos mezőnygólt).

Mindent összegezve: a Dolphins leiskolázta a Ravenst. Az offense nekem semmivel vagy csak egy minimálissal tűnt jobbnak Tuával, mint Brissettel, de a Tua-faktor megint előjött és a védelem eldöntötte a meccset. A Ravensnél eközben semmi nem működött a támadóoldalon, és mivel a védők nem szereztek pontot, így az utolsó percekben már csak a becsületéért küzdhetett a csapat.

Baltimore Ravens @ Miami Dolphins 10-22

Related Topics

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!